Lovagok döntő többségben csak nemes emberek közül kerülhettek ki. A lovagi neveltetés már gyerekkorban, 5-6 évesen elkezdődött. Apródként megtanulták e nemes tudomány alapjait, melyek a lovaglás, nyíllövés, úszás, birkózás és az ökölvívás voltak. Az apródok, ahogy betöltötték a 14. életévüket fegyvernökké váltak, s megkezdték a harc művészetének elsajátítását. Úgymint a kardforgatást, a bárddal és buzogánnyal vívott közelharcok módszereit. A fegyverhordozók 5-7 év eltelte után válhattak csak lovaggá, miután elsajátították a lovagsághoz tartozó 6 művészetet, és tanúbizonyságot tettek megszerzett tudásukról és szilárd jellemükről. A hat művészet a következő volt:
- Lovaglás
- Úszás
- Ökölvívás
- Sólyommal való vadászat
- Sakk
- Versírás
Az elnyert lovagi cím nem volt örökölhető vagy tovább adományozható. Lovaggá csakis nevelés útján, elnyert tudással válhatott bárki. A lovaggá avatás a kard és a páncél átadásából, a sarkantyúk felcsatolásából, a vállak és a nyak megérintésből állt. Ez a folyamat később kibővült az egyházi szertartással, melynek célja a jelölt lelki megtisztulása volt. A gyónással egybekötött áldozás után kapta megkapta a lovagi felszerelést, ezután esküt tett. A szertartást hatalmas lakoma követette, ahol megünnepelték az új lovagot. Ezután a lovag — származzon bármely társadalmi rétegből — az uralkodó osztály tagjává vált.
Április 30-án és május elsején a IV. Békéscsabai Vitézi Játékokon (a Gabonamúzeumban) élőben is találkozhat lovagokkal. Kár lenne kihagyni!
Salamon Edina, a Munkácsy Mihály Múzeum közművelődési munkatársa
