Lenkefi Mónika: A jóga nem tiltja, hogy hindu, muzulmán vagy keresztény légy

2019. november 22. 16:36 | Behir.hu

A jógázás nem más, mint démonidézés – jelentette ki a Hit Gyülekezetének vezetője nemrég. Okfejtése nagy port kavart a napokban – többek közt erről is kérdeztük a békéscsabai Ízisz Jóga Stúdió vezetőjét.

A 444.hu egyik szerdai írása a Hit Gyülekezete vezetőjének jógáról alkotott véleményéről számol be. Azt követően a világhálón Németh Sándor kapott hideget-meleget (a videó

" target="_blank" rel="noopener">erre a linkre kattintva érhető el). Lenkefi Mónikát, a békéscsabai Ízisz Jóga Stúdió vezetőjét kerestük meg.

 – Nem új keletű a megállapítás, ami a cikkben megjelent, hiszen Amerikában több, tartalmilag hasonló előadás hangzott már el – mondja Lenkefi Mónika. Hozzáfűzi, valószínűleg konkurenciát látnak a jógában, mert egyre többen elfordulnak az intézményesített vallásoktól – mivel azt elmúlt évtizedekben az emberek bőven kaptak keretek közé szorított, szigorú szabályrendszer szerint működő doktrínákat– most egyre többen inkább a saját, belső útjukat járják, más eszközöket választanak az önismerethez.

 

Lenkefi Mónika

 

A jóga alapvetően a meditáció gyakorlatával foglalkozik – folytatja –, és a meditáció nem szól másról, mint a már említett önmegismerésről: egy befelé tartó utazásról, ahol a lelkedet próbálod megtalálni, azonfelül válaszokat kapni arra a kérdésekre, amelyeket mindenki keres: ki vagyok én?, miért vagyok itt? mi az életem célja, küldetése. Swami Véda Bharati, a Himalájai tradíció nemrégiben elhunyt egyik legkiválóbb mesterének szavait idézve:

„A jóga nem vallás vagy egyház. Nem igényel egy adott doktrínában való hitet, sem pedig hitvallást. A teljes jógafilozófia a meditáció tapasztalatával foglalkozik, semmi mással. Nem várja el senkitől, hogy valamilyen hitrendszerhez ragaszkodjon, azt tanácsolja viszont, hogy gyakorolja a meditáció tudományosan, hosszú idők során kipróbált módszerét, amely olyan hatékonynak bizonyult, hogy bármely vallás vagy filozófia követői, akik kapcsolatba kerültek a jógával, igyekeztek azt beépíteni saját rendszerünkbe.

A keresztény nemzetek történetében számos jel utal a jóga befolyására. A kereszténységen belüli kontemplatív tradíció napjainkban történő újrafelfedezése során szintén számos olyan írás láthatott napvilágot, amelyek keresztény jógaként váltak ismertté.

Ily módon egy képzett tanító a keresztény vagy zsidó imádsággal összefüggésben is taníthatja a meditáció módszerét. Létezik tehát hindu jóga, buddhista jóga, keresztény jóga. Azonban a jógahagyomány voltaképpen hitrendszerek egyike iránt sem követel meg elkötelezettséget. Egy vallás keretein belül a hívőtől először azt várják el, hogy higgyen, csak azután következik a gyakorlat, míg a jógában egyszerűen a módszereket gyakorolják és megvárják, hogy a tanítás tapasztalati úton táruljon fel.

 

Lenkefi Mónika

 

A meditáció laboratóriumi munka, amely az isteni kutatást magába foglalja, de egy laboratóriumba nem úgy lép be az ember, hogy vagy elhiszi azt a képletet, miszerint a víz H2O vagy nem, hanem ő maga bizonyítja be ezt, méghozzá úgy, hogy a tanár útmutatását követve módszeres kísérletet végez. Aki nem hisz Istenben, annak tanácsoljuk, hogy olyan személyes előnyökért gyakorolja a jógát, mint egészség, jó közérzet, feszültségtől és stressztől való megszabadulás, érzelmi kiegyensúlyozottság, a jellem általános megerősödése. Mindezek az Istenre való bármilyen hivatkozás nélkül is bekövetkeznek.

Amennyiben valaki allergiás az olyan idejétmúlt szavakra, mint Isten akkor tapasztalata forrását nyugodtan nevezze X tényezőnek.”

 

A jóga eszközei a fent említett „laboratóriumi munkához” bárki számára elérhetőek – fűzi hozzá –: a testtartások, azaz az ászanák egészségessé teszik a gerincet, megerősítik, ellazítják a testet. A légzés irányítása elcsendesíti az elmét, a relaxációs gyakorlatok segítenek az ellazulásban, a stresszkezelében, test regenerációs folyamataiban. A koncentrációs gyakorlatok fejlesztik az egyhegyű figyelmet, a meditációs gyakorlatok pedig a mélyebb önismerethez vezetnek. Az összes eszköz elsődleges célja tehát az elme elcsendesülése, mert a valódi, a tiszta ÉN, az Atman, a Lélek csak ekkor nyilvánulhat meg.

A laikusok számára „furcsa” testtartásokkal kapcsolatban elmondja: a jógik természetközeli életet éltek, így megfigyelhették, hogy mit tanulhatnak a kígyótól, a macskától, a teknősbékától, az elefánttól.

Bharati erről ezt írja: „az ászanák különböző nevei – az állatnevek – karmikus ciklusokra utalnak. Hagyományosan az alapvető ászanák nyolcvannégyes csoportját tanították, 8 400 000 faj és alfaj egy ciklusát szimbolizálva melyen keresztül a lélek megteszi útját, míg emberi lénnyé válik. Ez a 84 ászana elnevezéseket reprezentál mindegyik százezret. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy felsoroljam mind a 8 400 000 fajt és alfajt, de a keresők felvették ezeket a helyzeteket és felismerték: Íme, ez is egy élet, mit tanulhatok egy kígyótó? Mit tanulhatok egy teve testétől?

 

Lenkefi Mónika

Vegyük például kundzsala kriyának (kriya: jógikus tisztító gyakorlat) hívott gyomormosást, az elefánt ténykedését. Az elefánt felszív egy bizonyos mennyiségű vizet, majd kihányja azt. Ugyanígy az ősi jógik is felszívtak némi vizet és megtanulták, hogyan kell azt kihányni, minden reggel kimosva ezzel a gyomrukat.

Megfigyelték az állatokat és azt kérdezték: Mik is azok az egészséges dolgok, amiket ők ösztönösen végeznek, mi pedig a nagy intellektualizmusunkban elfelejtettünk?

Megfigyelték, ahogy a kígyó nyújtja magát és látták az elérhető hatást (a kígyó semmi más, csak egy gerinc).

A trataka, a mozdulatlan tekintet gyakorlatát szintén a kígyók megfigyelésével tanulták meg, mert úgy tartják, hogy vannak bizonyos fajta kígyók, amelyek hipnotizáljunk áldozatukat…”

 

Miközben az EMMI szerint a jóga alapú mozgásformák megfelelő alkalmazása nagyban hozzájárul a tanulást támogató, érzelmileg biztonságos oktatási környezet megteremtéséhez, az egyik csabai egyházi iskola diákjai pár éve az utolsó pillanatban lemondani kényszerültek a meghívójukat a sportnapi bemutatóra, arra hivatkozva, hogy az iskola vezetősége nem támogatja a jógát.

Mostanában elindult egy lobbi azért is, hogy bevezessék az iskolákba a meditációt, mint stresszkezelési eszközt, de a kezdeményezés nem jutott messzire. Legalábbis egyelőre, bár külföldön erre is egyre több példa van, bízzunk abban, hogy lassanként hozzánk is begyűrűzik – teszi hozzá Lenkefi Mónika.

 

Lenkefi Mónika

További programok »

Sport

Luca napi 24 órás úszás a Szarvasi Gyógyfürdőben

Igazán rendhagyó módja a karácsony előtti felfrissülésnek, ha az ember fia/lánya egy 24 órás úszáson vesz részt - de miért is ne tennénk? Az úszás egészséges, hasznos és bizony, különleges érzés télen a vízből szemlélni a fagyos tájat az ablakon át. Tegyünk egy próbát, a Szarvasi Gyógyfürdő remek lehetőséget kínál most erre:
2019. november 25. 04:07
FEL