Nyíri Judit a Lencsési lakótelepen él, a születésekor bekövetkezett sérülése miatt mozgásában erősen korlátozott. Saját akaratának, szülei és a Pető Intézet támogatásának köszönhetően már-már művészi szinten készíti a gobelineket.
– Aki az életben megtapasztalta a betegséget, az nagyon jól tudja, hogy milyen akaraterő, szülői és környezeti támogatás kell ahhoz, hogy „visszatérjen” – mondta köszöntőjében Takács Péter. Az intézmény vezetője hozzáfűzte, azonfelül borzasztó sokat jelent az, ha az ember érzi, a környezete szurkol neki, mindent megtesz azért, hogy most itt lehetünk Juditka kiállításán.
A tárlatot Heim Sarolta, a Pető Intézet konduktora és a család barátja nyitotta meg.
„Judit egy tehetséges alkotó – fogalmazott –, akinek a képeiből sugárzik a körülöttünk lévő világ szépsége és szeretete. Egy nagyszerű fiatal hölgy, akinek születésekor hátránnyal indult az élete: neurológiai sérülésből adódóan, mozgáskoordinációja, különösen a finommozgások lassabban fejlődtek, mint a kortársaié. Ezért is óriási az az eredmény, ami a sok szép kép elkészítésénél láthatunk.”
Hozzátette, számunkra felmérhetetlen az az aprólékos munka – tervezés, számolás, a színek egyeztetése, adott esetben átszervezése – amit ő megtesz. Önálló alkotó, a finommozgásai fejlesztésének érdekében alakította, és állandóan fejleszti a sajátos technikáját. Személye példamutató nemcsak a sérülésekkel élők számára, hanem a fiatalok és mindenki számára is.
Galéria
„Mindent meg tudok csinálni, csak akarni kell és kitalálom a hogyant” – idézte fel végül az alkotó ars poeticáját.
***
Közreműködött: Gyaraki Ádám és Taybani Zoltán, a Bartók Béla Zeneiskola gitárszakos diákjai. A tárlat megtekinthető: december 12-ig, hétköznapokon 8-18 óra között.
