A magyar kultúra napját 1989. január 22. óta ünneplik Magyarországon. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt Csekén; az alkotást a Gyulán született Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben.
Békéscsaba polgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a város civil szervezetei és intézményei 2019-ben eredményes és színvonalas tevékenységgel járultak hozzá a megyeszékhely mindennapjainak színesebbé tételéhez. Szarvas Péter kiemelte a Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget, a Békés Megyei Könyvtár programjait, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tevékenységét, a Jókai színház műsorait, valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényeit és a Békéstáji Művészeti Társaság kiállításait. A városvezető hangsúlyozta: a megyeszékhely színes kultúráját jól mutatja, hogy a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója, Szente Béla megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat elismerést, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója, Lenkefi Zoltán a Blattner Géza-díjat, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, Rakonczás Szilvia pedig Szinnyei József-díjat vehett át tavaly.
– Meg kell köszönnünk és becsülnünk a magyar kultúráért, a magyar nyelvért dolgozó emberek és közösségek elhivatottságát, erőfeszítéseit. A város önkormányzata nevében külön köszönetet mondok a Békéscsaba Kultúrájáért díjban részesülőknek. Pál Miklósnénak, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökének és a Bárka folyóírat szerkesztőségének. Köszönöm elhivatottságukat, erőfeszítéseiket, a befektetett energiát, melyet annak érdekében tesznek, hogy Békéscsabán és környezetünkben egyre többen éljék meg hagyományainkat, kultúránkat – fogalmazott a városvezető.
A kitüntetéseket Szarvas Péter és Varga Tamás, alpolgármester adta át, amely mindegyikét vastaps követte a teremben.
Pál Miklósné "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetésben részesült
Pál Miklósné 1969-ben kezdett dolgozni a Békés Megyei Művelődési Központban, ahonnan 2007-ben ment nyugdíjba, azonban a munkát nem hagyta abba, hiszen a nyugdíjas évei is rendkívül aktívan telnek. 1990-től a Békés Megyei Népművészeti Egyesület majd 2003 óta a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke. Egyike volt azoknak, akik igen korán felismerték a felnőttképzésben rejlő lehetőségeket és számos sikert ért el újító ötleteivel, pl. közművelődési hálózatok kifejlesztésében, amelyben fejlesztő és módszertani műhelyeket hoztak létre országos szinten. 1992 szeptemberében Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban iskolai és iskolarendszeren kívüli formában népi kismesterségek oktatása indult, ennek a képzésnek kezdeményezője és az adaptáció kidolgozója, a létrejött Kézműves Szakiskola alapítója volt. Évtizedekig koordinátora és szervezője volt számos országos és nemzetközi rendezvénynek, így például az Országos Textiles Konferenciának, a Népművelők Vándorgyűlésének vagy az Országos Szólótánc Fesztiválnak. 2017-ben készült el a kézművességgel foglalkozó alkotók adatbázisa, amelynek életre hívásában nagy erőkkel tevékenykedett. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökeként az egyesülettagjainak koordinálásával, kiállítások, játszóházak és mesterségbemutatók, konferenciák, továbbképzések, nagyrendezvények szervezésével foglalkozik. Vezetésével, irányításával a tervei között szerepel egy népművészeti alkotóház létrehozása Békéscsabán, jelenleg a Tégla Közösségi Ház ilyen célú felújításának, működtetésének megszervezésén fáradozik, amely jelenleg Népművészeti Alkotóház és Közösségi Térként működik. Pál Miklósné aktívan részt vesz a szakterületet érintő pályázatok kiírásában és lebonyolításában, a Mesterségek Ünnepe elnevezésű rendezvény előkészítésében és megvalósításában.
– Néhány kitüntetésen már túl vagyok, de ez nagyon a szívemhez közeli, hiszen olyanoktól érkezett, akik ismernek engem. Harminc évvel ezelőtt először szerveztük meg Békéscsabán a kultúra napi ünnepséget, akkor nem gondoltam volna, hogy egyszer ezen a napon engem is kitüntetnek. Nagyon sokan vesznek körbe, akiknek köszönetet kell mondanom. Egész életemben csapatjátékos voltam, a csapat sikere volt az én sikerem is. Köszönöm a volt művelődési központ dolgozóinak, akikkel nagyon sok olyan rendezvényt valósítottunk meg, amelyek még ma is élnek. Köszönöm a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak, akikkel harminc éve azon dolgozunk, hogy szűkebb környezetünk, városunk és megyénk népi kézművessége megmaradjon. Köszönöm a páromnak, Pál Miklósnak, aki ötven éve elindított a pályán – mondta Pál Miklósné az elismerés átadása után.
A Bárka szerkesztősége "Békéscsaba Kultúrájáért" kitüntetést kapott
A Bárka története 1993-ban indult Cs. Tóth János felelős kiadó és Kántor Zsolt főszerkesztő vezetésével, a Tevan Kiadó terjesztésében, de akkoriban még csak évi 1-2 száma jelent meg. Az irodalmi, művészeti társadalomtudományi folyóirat 1997-től negyedévente a Békés Megyei Könyvtár, majd 2008-tól a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában kéthavonként jelenik meg. 1999-től Elek Tibor lett a főszerkesztő, Grecsó Krisztián pedig a szerkesztő. 2000-től társadalomtudomány írások is megjelennek a Bárkában. A szerkesztői, munkatársi gárda összetétele is cserélődött az évek során, a jelenlegi szerkesztőség a következő: Elek Tibor – főszerkesztő, Farkas Wellmann Éva – online szerkesztő, főszerkesztő-helyettes, Kiss László, Szil Ágnes – szerkesztők. Munkatársak: Erdész Ádám, Gyarmati Gabriella, Kiss Ottó, Lovász Andrea. A szerkesztőség titkára Rácz Katalin, a lapot Lonovics László képzőművész tervezi. Az ezredfordulón egy szakmai elismerést alapítottak, a Bárka-díjat, amelyet a szerkesztőség javaslatai alapján azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők számára adományoznak, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. 2007-től Ablak a kortárs magyar irodalomra – barkaonline.hu címmel online internetes magazinnal bővült az egyébként is színes paletta. A Bárkaonline egy teljes spektrumú irodalmi portál, hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal, első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal, tárcákkal, olvasónaplókkal, a Papírhajó című gyerekirodalmi rovattal.
– Köszönöm a szerzőinknek, hogy az írásaikat, műveiket nekünk adják és azokat publikálhatjuk. Ezzel megtisztelnek bennünket, így lehet a Bárka olyan, amilyen. Köszönöm az olvasóinknak, hogy figyelemmel követik a tevékenységünket, kézbe veszik a folyóíratainkat, az interneten megnézik a Bárka online felületét, hiszen ez éltet bennünket – részletezte a Bárka főszerkesztője, Elek Tibor.
A Bárka legfontosabb törekvése a kezdetek óta az, hogy stílusirányzatra, világnézetre, korra és lakhelyre való tekintet nélkül a határokon belül és túl a kortárs magyar irodalom és képzőművészet legkiválóbb alkotóit gyűjtse össze. Egyedüli szempont a minőség, az érték. A folyóirat szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, és arra törekednek, hogy a Bárka nyitott legyen minden érték iránt. A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség, a minőség- és értékelvű szemlélet és gondolkodásmód keretei nincsenek feloldhatatlan ellentmondásban egymással.
Galéria
A kitűntetések átadását követően a Sárik Péter Trió X Bartók koncertjével zárult a rendezvény, amelyben Bartók Béla műveinek jazz feldolgozását hallhatta a közönség.
