A Gyulára és térségére hatással lévő megyei fejlesztéseket a kerület országgyűlési képviselője összegezte. Kiemelte: a 2007 és 2013 közötti időszakban nagyon lassan kezdődött el az uniós forrás lehívása. Mint mondta, a 2010-es kormányváltásig a lehetőségek alig tíz százalékát hívták le. Dr. Kovács József felhívta a figyelmet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra, amelyben a térség közel 30 milliárd forinthoz jutott 235 pályázat révén, turisztikára pedig 9 támogatott lehetőségben majdnem 2,2 milliárd forintot fordítottak.
Békéscsaba polgármestere hangsúlyozta: Gyula turisztikai eredményei feljogosítják a városvezetését arra, hogy nagyívű tervekkel lépjen elő és ezekhez támogatást igényeljen. Kiemelte: a megyeszékhely tervei ehhez képest szerényebbek, ezért jó a desztináció életre hívása. Szarvas Péter úgy fogalmazott: Békéscsaba turisztikai adatai szerények, sem a vendégéjszakák számában, sem a bevételek számában nincs az élmezőnyben. A város fejlődési irányai inkább az ipar és a kereskedelem felé mutatnak, valamint inkább a sport és kulturális területen szeretné kiszolgálni a vendégeket.
– Sok jó dolog jellemzi Békéscsabát, de az, hogy turisztikai szempontból erőteljes fejlődés lett volna az elmúlt években, az nem. A magunk módján szeretnénk csatlakozni a desztináció fejlesztéseihez, az értékeinket kihangsúlyozva. Bízunk abban, hogy a desztináción belül tudunk egymásnak közös pontokat ajánlani. Az önkormányzatnak minimális a forrása, így támogatások bevonásával tudunk attrakciókat létrehozni, létesítményt fejleszteni és programturizmust létrehozni – fogalmazott Szarvas Péter. Hozzátette: sportfejlesztésekre készülnek, hiszen hamarosan fedett uszoda és modern sportcsarnok épülhet a városban.
Gyula polgármestere elmondta, hogy az együttműködésük nem egyszeri alkalomról szól. Folyamatosan zajlanak majd eszmecserék, mint a csütörtöki konferencián.
– Értékeljük, hogy hol tartunk most, hiszen ezek az egyeztetések viszik előre a fejlesztéseket, programokat, amelyek szakmai és politikai meggyőződésünk alapján a turizmus további fejlődését garantálják – fogalmazott Görgényi Ernő, majd kiemelte: alapvetően a gasztronómia, a kultúra, a mozgás és az aktív turizmus azok a területek, amelyekre építeni tudják az együttműködésüket.
– Gyulán van a régió legtöbb szálláshelye, szám szerint 5000. Az ide érkező vendégeket el tudjuk vinni a környező attrakciókhoz, ami jó a fenntartóknak, hiszen több látogatójuk van. Nekünk is jó, mert így a vendégeink tovább maradnak – mondta a városvezető. Hozzátette: egyik kiemelt turisztikai fejlesztés a Szigeterőd-program lenne, amelyben a gyulai vár környezete újulna meg.
A Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség még 2017-ben megfogalmazta azt, miszerint desztinációkban gondolkozik, később ezeket a kormányzat megnevesítette, így jött létre a Gyula-Békéscsaba turisztikai desztináció. Opauszki Zoltán hozzátette: már folyamatban van az a GINOP-os projekt, ami a marketinget hivatott erősíteni kampányok lebonyolításával.
– Pénteken indítjuk el azt a kampányt, amely arról szól, hogy a kolbászfesztivál hétvégéjén milyen programok lesznek a két városban, a fesztivál mellett. Ezeket összecsomagoltuk egy marketing kampányban. Ennek az az extra tétele, hogy a desztináció először kívánja közösen megszólítani a vendégeket – emelte ki.
Komoróczki Aliz, a Gyula-Békéscsaba Térségi TDM Szövetség elnöke elmondta, hogy az egyesületen keresztül több, mint 170 kisebb-nagyobb turisztikai szolgáltató, szállásadó, vendéglátóhely, helyi termelő és programszervező tud bekapcsolódni Gyula turisztikai arculatának kialakításába, így a gyulai turisztikai termékek fejlesztésébe, népszerűsítésébe és a helyi stratégia megalkotásába.
Galéria
