Várhatóan nem változnak a díjszabások a békéscsabai szociális ellátórendszerben, így például a bölcsődékben, az idősek otthonában és a hajléktalanszállón sem – többek közt erről is dönthet soron következő ülésén Békéscsaba képviselőtestülete.
Az ülésen arról is szó lesz, hogy legalább három, uniós forrásból finanszírozott projekt esetén bizonyult kevésnek az önkormányzat által lehívott támogatás összege, ezért a képviselőknek dönteniük kell, hogy vagy a város saját költségvetéséből pótolják ki a hiányzó összeget, vagy új közbeszerzési eljárásokat írnak ki. De a városatyák ezen a napon döntenek a helyi klímastratégia módosításáról, illetve kiderül, elfogadják-e a legutóbbi DAREH ülésen meghozott határozatot, mely szerint Békéscsabának nem lesz lakosságarányos szavazati joga a taggyűlésben.
A közgyűlés ma 10 órakor kezdődik a városháza dísztermében. Az ülést élőben közvetíti a 7.TV, a behir.hu-n pedig folyamatosan frissülő írásos összefoglalóval jelentkezünk. Az előterjesztéseket erre a linkre kattintva olvashatja.
Ha kíváncsi az ülésre, de kábelszolgáltatójánál nem találja csatornánkat, itt követheti élőben a történéseket:
Maradtak a régi árak a szociális ellátásban
A bölcsődei gyermekétkeztetés intézményi térítési díjai a következőképp alakulnak idén: az élelmiszer nyersanyag beszerzésének ára idén várhatóan összesen 17,5 millió forintba kerül, az egy ellátottra eső összeg pedig 295 forint lesz, az áfát rászámolva 375 forint. Mivel a nyersanyagköltség nem változik, ezért az étkezési díj sem változik. A gondozás intézményi térítési díjnál az éves működési költségei között a tervezett működési költség 318 millió forint, ebből a szolgáltatási önköltség 301 millió forint. Az egy főre eső intézményi térítési díj mindennel együtt a kalkilációk szerint 1675 forint naponta, az előterjesztő ennek a díjnak a megállapítását kéri.
A 10 férőhelyes Játszóház esetében továbbra is óránkénti 200 forintot kérnek majd az ellátásért gyermekenként, ezen felül kell fizetni az igénybevett étkeztetésért. A Családok Átmeneti Otthonában sem terveznek díjemelést.
A szociális étkeztetés díja sem változik, ami így 425 forint/ÁFA áron marad. Az idősek nappali intézményi ellátásában (idősek klubja) csökkent a szolgáltatási önköltség, habár ez a lakosságot nem érinti, az intézmény ingyenesen biztosítja a szolgáltatást.
A demens személyek és a fogyatékkal élők, intézményi, illetve a szenvedélybetegek nappali ellátásánál sem lesz változás, ahogyan a házi segítségnyújtás, a személyi gondozás esetén történő térítési díjainál sem, habár a szociális segítés díja 800-ról 600 forintra csökkenhet. Nem lesz változás az Ady Endre utcai Idősek Otthonában sem, ahol továbbra is 95 100 forintba kerül az ellátás, a belépési hozzájárulás is marad az eddigi összeg: egyszemélyes lakószoba esetén 500 ezer, kétszemélyes esetén pedig 250 ezer forintot kell fizetni.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki amiatt, hogy nem emelkednek a díjak 2017-hez képest,ez azt bizonyítja, hogy az önkormányzat a feszített költségvetés ellenére is magas szociális ellátást tud biztosítani.
A díjszabások mindegyikét 16 egyhangú igennel fogadta el a grémium.
Továbbra is támogatja az önkormányat a szociális tevékenységet végző egyesületeket
Békéscsaba önkormányzata a 2018-2020 évekre a civil szociális szolgáltatókkal kötött ellátási szerződés alapján ezentúl is támogat nem állami fenntartású civil szolgáltatókat. Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért egyesületet, a Béthel Alapítványt, az Egyensúly AE Egyesületet, illetve a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületét 1,1 millió forinttal, míg a Mentálhigiénés Egyesületet és a MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület 800 millió forintos támogatást kap.
Kocziha Tünde (Jobbik) hangsúlyozta: mindenki tudja azt, hogy komoly pályázatok állnak az ilyen szociális feladatokat ellátó szervezetek rendelkezésére. A képviselő arra kérdezett rá, hogy ezek a szervezetek pályáztak -e ebben az évben támogatásra, és ha igen, akkor milyen mértékű támogatást nyertek el.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évben felére kellett csökkentenie az önkormányzatnak a támogatásokat. Hozzátette: ez előterjesztésben szereplő hat szervezet évek óta beszámol a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak az éves munkájáról, ezekben a beszámolókból pontosan meg tudhatják a testület tagjai milyen munkát végeznek.
Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetője elmondta, hogy valóban minden évben beszámol mind a hat civil szervezet a munkájáról a szakbizottságnak, és ezekben pontosan leírják a pályázati aktivitásukat is. Hozzátette: jelenleg nem tudja pontosan a dokumentumok nélkül részletezni, melyik szervezet milyen pályázati támogatásban részesült idén.
Kocziha Tünde (Jobbik) úgy tudja, hogy a civil szervezetek be szoktak számolni, ugyanakkor azt szerette volna, hogy a nyílt ülésen beszéljen a testület ezekről a kérdésekről.
Takács Péter (LMP) szerint minden civil szervezet kihasználja a pályázati lehetőségeket, mert úgy gondolja, biztos, hogy nem ebből az önkormányzati támogatásból látják el a feladataikat. Kifejtette: összesen hatmillió forintról van szó hat szervezetnek. Ezzel a támogatással inkább csak bátorítják őket, hogy továbbra is végezzék azt a munkát, ez pedig nagyon fontos a város lakosságának – fogalmazott a képviselő.
Szarvas Péter (független) úgy vélte, nagyon sok jól működő civil szervezet van, amelyekkel ezen a területen együtt tud működni az önkormányzat. A polgármester fontosnak tartja, hogy a város támogassa ezeket az egyesületeket.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte: ez a hat civil szervezet azokon a békéscsabai embereken segít, akiknek a legnagyobb segítségre van szüksége. Megköszönve a szervezetek munkáját arról is beszélt, hogy nem alamizsnát várnak, hiszen nagyon aktívan használják ki a pályázati lehetőséget.
Kocziha Tünde (Jobbik) hozzászólásában hangsúlyozta: Ő nem szeretne a pénzt elvenni az előterjesztésben szereplő civil szervezetekről. Éppen aztért tartotta volna fontosnak, hogy beszéljenek a munkájukról, mert sajnálja, hogy kevesebb támogatást tudnak számukra nyújtani..
Takács Péter (LMP) véleménye szerint ezek a civil közösségek ezt megelőzően is nagyon fontos feladatot láttak el. Kifejtette: ezek a szervezetek hozzájárulnak a „békéscsabaiságunkhoz”, mert nem minden városban vállalnak fel ilyen fontos feladatokat a civil szervezetek.
16 igennel, egyhangúlag elfogadták az előterjesztést
A város állja az összekötő út világítását
Tavaly decemberben már volt szó a témáról és most ismét a képviselők elé kerül a kérdés: mi legyen az M44-es autóút kapcsán a 44-es és 47-es számú főúton kialakítandó körforgalom és a köztük lévő útszakasz közvilágításának üzemeltetési költségeivel. Mivel a Csaba Metál Zrt. bekötő útja és az új körforgalom között lesz egy kivilágítatlan 900 méteres szakasz, és mivel a körforgalomnál egyébként is lesz közvilágítás, a szakemberek szerint az a legjobb megoldás, ha végig lesz közvilágítás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek a szakasznak az üzemeltetését az önkormánzatnak kellene vállalnia, ugyanis a Magyar Közútkezelő csak a körforgalmak világítását üzemelteti majd. A szakasz bevilágítása évenként 589 ezer forintba kerül, a kivitelezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vállalta.
16 igennel fogadták el a képviselők az előterjesztést.
Felújítanák a Gabonamúzeum Vésztő-mágori színét
Műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvására, megőrzésére, fenntartására lehet pályázni a Népi Építészeti Programban, amelyet a Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. bonyolít le. A felhívásra a Munkácsy Mihály Múzeum is benyújthatja kérelmét, ugyanis annak vezetősége 15 millió forintot szánna felújításra (a pályázat az összköltség felét állja).
A forrásból az úgynevezett Vésztő-mágori színének tetőhéjazatát újítanák fel, vagyis cserélnék a nádat, illetve magát az épületet is felújítanák.
16 igennel fogadta el a testület a javaslatot.
Indulhat a kerékpárutak korszerűsítése
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) nyert forrást az önkormányzat a Dózsa György út - Corvin utca - Lencsési út - Magyar utca útvonalon kerékpárút építésére és korszerűsítésére, amelyre több mint 256 ezer forint áll rendelkezésre. A közbeszerzési eljárásban négy ajánlat érkezett, de ezek egyike sem fért bele a megszabott keretbe, a jelentkező cégek mindegyike 30 millió forinttal magasabb áron vállalta volna a kivitelezést.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy egy nagy városrészt kapcsolna be Békéscsaba belvárosába az út, ugyanakkor sokalta a 30 millió forintot is. Mint mondta, a beruházás érinti a Magyar utcát, amely a körzetét érinti. A területen bizonyos helyen van még járda, máshol már nincs, beépült a környék, kellene a járda azért, hogy az ott lakók biztonságosan tudjanak közlekedni. Azt javasolja, indítsák el a beruházást a lakosság érdekében.
Takács Péter (LMP) csatlakozva az előte szólóhoz arra kérdezett rá, miből fedezné a város a plusz költséget?
A testület jóváhagyta a 30 millió forintos pluszforrást, 15 igennel és 1 tartózkodás mellett, így a kivitelező közösen a Békéscsaba Corvin 2018 KONZORCIUM, Swietelsky Magyarország Kft. lesz.
Kezdődhet a MIVA-bölcsi fejlesztése
Szintén a TOP-ből nyert forrást az önkormányzat arra a projektre, amelynek révén az önkormányzat a családbarát, munkába állást segítő közszolgáltatás fejlesztését valósítja meg a Pataky László utcai bölcsődében, erre összesen 39,5 millió forint áll rendelkezésre. A közbeszerzési eljárásban három ajánlat érkezett, mindegyik érvényes, de ebben az esetben sem fér bele egyik ajánlattévő sem a megadott keretbe, ráadásul ebben a projektben már korábban is folytattak le közbeszerzési eljárást. Mivel az előterjesztést készítő Békéscsabai Városfejlesztési Kft. szakértői szerint a megadott árak megfelelnek a piaci díjszabásoknak, ráadásul összesen 11 cégtől kértek be árajánlatot és a második körben is csak drágább ajánlatot tettek a vállalkozások.
Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) szerint színvonalas szakmai munka folyik a bölcsődében, sokan jelentkeznek oda, ám az épület nem korszerű, rossz a fűtésrendszer, a nyílászárók. A projekt segítségével az intézményt fel lehetne újítani, a képviselő szerint erre nagyon nagy szükség lenne. Hozzátette: ha eredménytelennek nyilvánítják a közbeszerzési eljárást, a beruházás nem jöhet majd létre.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy két óvodában is zajlanak munkálatok, ennek a beruházásnak a létrehozásával pedig a jelenlegi 6-8 hónapos várakozási idő 1-2 hónapra csökkenne, ráadásul békéscsabai vállalkozás végzi majd a beruházást.
16 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést, vagyis a nyertes a Nagy Akantusz, a 9 millió forintos többletköltséget pedig az uniós pályázatokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanszerzések és egyéb költségei számára előirányzott forrásból finanszírozzák.
Indulhata kivitelezés az idősek klubjaiban
A békéscsabai Mokry utcai, a gerlai Jázmin utcai és a mezőmegyeri Kossuth utcai Idősek Klubjaiban is elindulhat hamarosan a kivitelezés, ha az önkormányzat kiválasztja a kivitelezőt. Az önkormányzat összesen több mint 71 millió forintot nyert a beruházásra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásából. A közbeszerzési eljárásban három cégtől érkezett érvényes ajánlat. Ilyen eljárást már korábban is lefolytattak, ám az érvénytelen volt, mert egyik pályázó sem fért bele a megadott keretbe - ez most is így van, a legjobb ajánlat és az elnyert forrás között 20 millió forintos a differencia.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) kapott ismét szót, aki arra emlékeztetett, hogy ezt a közbeszerzési eljárást már harmadszorra hirdették meg. Mint mondta, habár még ezek a költségek is magasabbak, mint amennyi a keret, így is alacsonyabbak, mint korábban. Egyúttal arra emlékeztetett, hogy a béremelkedésekkel változtak az építkezési díjak is. Arra kérte a képviselőket, ne engedjék el a pályázatot, hogy megújulhassanak az érintett épületek.
A testület amellett döntött, hogy biztosítja a plusz forrást, a közbeszerzési eljárás győztesének pedig a KOLENÉR Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t hirdette ki.
Módosítják Békéscsaba klíma stratégiáját
Még 2017-ben fogadta el a közgyűlés a Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervet (SECAP). A stratégiai és operatív dokumentum települési szinten határozza meg a 2030. évi célkitűzések átfogó kereteit. A széndioxid alapkibocsátás készlet eredményeit használja fel a legjobb akciók és lehetőségek azonosításához az Önkormányzat széndioxid-csökkentési célkitűzésének elérése érdekében. Konkrét csökkentési intézkedéseket határoz meg határidőkkel és kijelölt feladatokkal kapcsolatban, amely a hosszú távú stratégiát tettekre váltja. Az időszak végére elérendő szén-dioxid megtakarítás minimális célértéke - az EU stratégiája alapján - a bázisévhez viszonyítva 40 százalék. A klíma stratégiát azért kell módosítani, mert időközben az önkormányzat épületenergetikai projektet valósít meg, így ezzel frissítik a dokumentumot.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsaba Városfejlesztési Kft. vezetője képviselői kérdésre elmondta, hogy a kft. mindig nyomon követi az uniós fejlesztési lehetőségeket, jelenleg egyik operatív programban sincs olyan kiírás, amely arra vontakozna, hogy geotermikus energiával lakóházakat lehetne fűteni. Az MVP-ben lehet geotermikus hővel épületeket fűteni, de lakóházak fűtésére ebben nincs lehetőség.
Érik a szőlő, hajlik a vessző…
Még 2010-ben indult el a folyamat, majd 2012-ben ültette az önkormányzat az első szőlőtőkéket azon az ültetvényen, amelyen a Békéscsabán letelepedett szőlőnemesítő legismertebb hagyatékát ápolják a szakemberek - 2017 eleje óta a Békéscsaba Városfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai. Az ültetvény a fajták telepítése szempontjából két részre, egy 1 hektár területű borszőlő, egy kisebb, 0,5 hektár területű csemegeszőlő, illetve egy 0,5 hektár nagyságú gyümölcsös területre oszlik. A szőlő fajták összeállításánál az egyik fő szempont volt a folyamatos termésérés, így a szüreti időszak júliustól szeptemberig tart. Az ültetvény legnagyobb részére Csabagyöngye szőlőt telepítettek. A gyümölcsös 108 darab fából áll, amelyben körte, szilva, kajszi, birs fajták kerültek ültetésre. A gyümölcsfák 2017-ben fordultak termőre, így azokról csak minimális mennyiségű termést sikerült betakarítani, amely a Gyermekélelmezési Intézmény részére került ingyenesen, dokumentálva átadásra.
A Kft. 2016-ban 8 millió forint fejlesztési célú, 2 millió forint működési célú vissza nem térítendő, csekély összegű támogatást kapott. A Kft. feladata volt a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselése.
A szőlőültetvény telepítése óta 2017 volt az első olyan év, amikor az ültetvényen termett szőlő egy részéből pálinka készült, emiatt ki kellett alakítani a Csabagyöngye ültetvény arculatát, pálinkacímkéjét. A pálinkafőzéshez kapcsolódóan a Kft. megkereste a helybeli és a környékbeli pálinkafőzdéket, akiktől ajánlatot kért a főzésre, palackozásra, valamint címkézésre vonatkozóan. A főzés eredményeként a Csabagyöngye szőlőből 280 liter palackozott, zárjeggyel ellátott pálinka készült.
Ugyancsak új feladatként jelentkezett a 2017. évben az, hogy a Kft. szerződést kötött egy helyi zöldség-gyümölcs kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozással, aki az ültetvényen termett szőlő egy részét megvásárolta.
Az ültetvényre a termőre fordulást követő években az érési időszakban több alkalommal is betörtek, amelyek miatt a helyi rendőrségnél megtörténtek a feljelentések. Az illetéktelen behatolások megakadályozása érdekében az elmúlt évben kiépítésre került egy kandeláberes világítási rendszer, illetve az érési időszakban az ültetvény éjszakai őrzését is megoldották. A megnövekedett eszközállomány megkövetelte a tároló kapacitás növelését, ezért egy, az önkormányzat tulajdonában lévő, nem használt konténer került felújításra és kiszállításra az ültetvény területére.
2017-ben mintegy 8,5 tonna szőlő került leszüretelésre az ültetvényről, amelynek egy része a korábbi évekhez hasonlóan díjmentesen, dokumentálva átadásra került a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény részére. Emellett a 2017-ben megállapodás született egy helyi kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozással is, aki a termett szőlő mennyiségének mintegy 50 %-át vásárolta meg, illetve a termés egy jelentős részéből 280 liter pálinka került előállításra, amely folyamatosan promóciós célokra kerül felhasználásra.
A következő években a szakemberek azt tervezik, hogy felkeresik a városi óvodákat, iskolákat, akik kilátogathatnának az ültetvényre, a Kft. szakemberei egy rendhagyó környezetismeret óra keretében megismertetnék velük az ültetvényt, a szőlő- és gyümölcsfajtákat. Ehhez azonban a kilátogatás feltételeit szükséges lenne tovább bővíteni (pl.: mosdó kialakítása). Szeretnék erősíteni a CsabaPark és a Csabagyöngye kapcsolatát, összevont programok szervezésével (pl.: bemutató szőlőszüret, disznóvágás stb.). Pályázati forrás felhasználásával az ültetvény területén egy bemutató présüzem létrehozását is tervezik, ahol Stark Adolf munkásságát bemutató múzeum is létrehozásra kerülne. Ezen kívül a környezet adta lehetőségek kihasználásával, az ültetvény kihasználtsága növelhető, vonzóvá tehető a kilátogató érdeklődők részére, illetve ehhez kapcsolódóan hasznos programok, szabadidős tevékenység szervezésére is lehetőség nyílik, amit szintén pályázati források bevonásával tervezzük megvalósítani.
A polgármester több számot is nehezményezett, többek közt azt, hogy túl drága a pálinkafőzés, kevés a termés, illetve kérvényezte, hogy az ültetvényre szánt támogatás egy részét inkább a város általános céltartalékába csoportosítsák át.
Kocziha Tünde (Jobbik) összegzése szerint az átlagosnál sokkal többe kerül az ültetvény, mint kellene, ráadásul nem is akkor a termés, mint amennyi elvárható lenne - erről szőlészettel foglalkozó szakemberrel egyeztetett. Több eszköz beszerzését és az öntözőrendszer kiépítését, villanyszerelési munkálatok díjazását nevezte túlárazottnak. A képviselő a bevételeket is hiányolta.
Kaposi László (DK) szerint is ez a szőlőültetvény nagyon sokba kerül, nonszensznek tartja ennyit költeni erre. Kifejtette: mivel az elmúlt években annyit bírálta az ültetvényt, ezért szerinte nem érdemli meg, és furcsának tartaná, ha elfogadná azt a pálinkát, amit a képviselők asztalára tettek ajándékként. Ezért azt felajánlotta az önkormányzat dolgozóinak, hogy munkaidő után kóstolják meg a csabagyöngye szőlőből készült pálinkát.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy amikor azon gondolkodtak, hogy milyen hagyományokra lehet építeni Békéscsabán, akkor merült fel a csabai kolbász vagy éppen Munkácsy munkássága mellett a Stark hagyaték. Kifejtette: valamikor komoly szőlőültetvények voltak a városban és emlékszik még Stark Adolf házára is. Véleménye szerint ezt a kezdeményezést nem azért találta ki a testület, hogy ebből gazdagodjon meg a város, hanem azért, hogy a város hírnevét öregbítse az ültetvény. A képviselő hozzátette: a pálinkafőzés ötletére büszke. Továbbá azt javasolta, hogy az önkormányzati képviselők látogassák meg az ültetvényt.
Szarvas Péter (független) egy szlovén példával élt: Maribor egyik fő látványossága a városházától 300 méterre található öregtőke, amely a város legidősebb szőlője. A turisták azzal fényképezkednek, majd a mellette található szuvenír-boltban vásárolnak. A városvezető úgy tapasztalta, ott a hagyományápolás üzleti szemlélettel van ötvözve. Ezért azt javasolta, hogy a Stark-örökséggel bánjanak jól. Szerinte a Csabagyöngye Kulturális Központ elé - a közterületre - csabagyöngye szőlőt helyezhetnének el kültéri kaspókba. Emellett a polgármster szerint az ültetvényt bízzák olyan üzemeltetőre, aki ért a gyümölcs termeléséhez és feldolgozásához, mert már minden eszközt beszerzett hozzá a város.
Dr. Bacsa Vendel jegyző Kaposi László felajánlására úgy reagált, hogy a hivatalban nem fogyasztanak alkoholt a kollégái, a munkaidő után sem. Ezért kéri, hogy a képviselő az ajándékozónak adja vissza a pálinkát. Kaposi László (DK) a jegyző válaszára úgy reagált, hogy ez a hivatali dolgozók pálinkája is, de nagyon sajnálja, hogy a jóindulatú felajánlását nem fogadják el. De akkor visszajuttatja a feladónak. Hozzátette: véleménye szerint Békéscsaba nincs abban a helyzetben, hogy pár milliót elherdáljon, ezért ő is úgy gondolja, hogy kellen találni egy üzemeltetőt.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője szerint ahogy nem profitorientáltak a város közintézményei, úgy azt sem lehet elvárni, hogy a Stark örökség megőrzésére profitorientált legyen. Kifejtette: 2017. január elsején vette át az ültetvényt a cég, ezért úgy gondolja, hogy ennyi idő alatt nem lehet brand-et kiépíteni. A cégvezető szerint a beszámolójukban található táblázatokat összemosták a grémium tagjai. A működési és beruházási költségek külön tételként kell kezelni ebben az esetben is - hangsúlyozta Sódar Anita. Mint mondta, 2017-ben kevesebbet költött a Városfejlesztési Kft. a szőlőre a tervezetnél. Kifejtette, hogy a város üzemeltetési szerződést azért kötött, hogy amennyiben szükséges, a vállalkozói díjat csökkenteni lehessen. A Városfejlesztési Nonprofit Kft. kezdeményezi a vállalkozói díj csökkentését, továbbá a maradvány összeget vissza is fogja fizeti a városnak. A cégvezető hangsúlyozta: 1,5-2 millió forintos működési költséggel számoltak. Hozzátette: Kocziha Tünde hozzászólása alapján 500 ezer forintból meg lehetnek oldani az üzemeltetést – erre reagálva Sódar Anita kíváncsi lenne az üzemeltetőnek az üzletitervére – arra, hogy például az számol-e a közterhekkel, az áfával, és a jövedékiadóval. Hozzátette, hogy a pálinka értékesítésének kialakítása folyamatban van, mert jelenleg csak magányszemélyeknek tudják eladni, és nem viszonteladóknak. A cégvezető pontosította az erőterjesztését: a pálinka főzés költsége tartalmazza – a zárjegy, a főzés, a csomagolás és palackozás árát is. Továbbá kérte a képviselőket, hogy amennyiben ismernek olyan pálinkafőzőt, aki olcsóbban tud főzni pálinkát, annak a vállalkozónak továbbítsák az elérhetőségét. Kifejtette továbbá: bekértek árajánlatokat, a vállalkozási szerződések megkötése előtt, minden esetben versenyeztetés történt. Jelezte, hogy a cég együttműködik a kecskeméti kutató állomással és szőlészettel – a szakértők szerint pedig a városfejlesztési cég jó gazda módjára gondozza az ültetvényt, de minden évben más a terméshozam. Véleménye szerint egy külső vállalkozó hasonló tételekkel számolna a beruházási és működtetési költségek tekintetében. Bevétellel kapcsolatosan arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy a pálinkából nem származott a cégnek bevétele, mert promóciós célokra ingyen átadta a szőlőpálinkát a városnak, emellett a szőlő értékesítéséből volt mintegy 1 millió forintos bevétele a kft-nek.
Szarvas Péter (független) azt mondta, hogy az 1,1 millió forintos megtakarításra tett javaslatot üdvözli, de a 2,4 millió forintos lehetőséget idénre csökkenteni lehetne, így összesen 3,5 millió forintos csökkentést javasol. Annak ellenére, hogy azt gondolja, jók az állapotok az ültetvények, inkább hozzáértő vállalkozókra bízná a terület sorsát. Mint mondta, sok a hozzáértő és becsületes vállalkozó Békéscsabán, a közfoglalkoztatás is hozzájárul az ültetvényen zajló munkához. Mint mondta, olcsó kivitelezéssel, okos tervezéssel meg lehet oldani ezt a helyzetet.
Sódar Anita szerint a Városfejlesztési kft. is tisztességesen, becsületesen látja el az ültetvény gondozását. Az érvényes szerződés alapján az üzemeltetési előleget megkaphatja a cég, és mivel nem tudják előre, hogy mennyi lesz az idei bekerülési költség, ezért egyelőre csak 3 millió felét hívják le, az év végén pedig majd csak a különbözetet veszik fel, amikor kiderül, mennyi a valós bekerülési összeg. A cégvezető ezt azzal indokolta, hogy így jobban jár a város is, illetve a kft. is.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint az ültetvénynek túl nagy feneket kerít a többi képviselő, ezt pedig a kampányidőszakkal indokolta. Mint mondta, ha az őrzésről van szó, régebben a városházán egy munkavállaló felelt a kapuk zárásáért, jelenleg pedig 20 millió forintért végzi ugyanezt a munkát egy cég - az alpolgármester szerint ezt a kérdést is vizsgálni lehetne. Arra emlékeztetett, hogy azért indították el az ültetvény telepítését, hogy Békéscsaba díszpolgára, Stark Adolf hagyatékát ápolják. Kiemelte, hogy a csabagyöngye szőlő nemesített változatai is megtalálhatóak a területen, vannak későbbi telepítések, ezek hozamára később kell számítani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lopások is történtek, emiatt is kevesebb a termés. Véleménye szerint a gyümölcsből készített pálinka minősége kiváló. Hozzátette, a mezőgazdaság nem úgy működik, hogy ültetnek valamit, aminek a termését majd egyszer csak leszedik.
Szarvas Péter (független) szerint ha már belekezdtek az ültetvény fenntartásába, akkor azt végig kell vinni, de takarékosabb szemléletre intett. Mint mondta, a fennálló helyzetet nem a képviselőknek egyénileg, hanem a megbízott kft.-nek kell megoldania.
Túl jó megoldások eddig nem hangzottak el - fogalmazott Miklós Attila (MSZP), aki szerint termékkapcsolást is lehetne alkalmazni - ilyen lehetne a csabai kolbász, stb.. Mint mondta, ha már ekkora méretű a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., hozzanak létre egy turisztikai üzletágat, de akkor ilyen dolgokkal foglalkozzanak inkább. Mint mondta, ha azt szeretnék, hogy komoly idegenforgalom legyen Békéscsabán, akkor a Szarvasra, Gyulára, Orosházára érkező turistákat legalább 1-2 napra csábítsák ide saját termékekkel.
Kocziha Tünde kiemelte (Jobbik), hogy ő csak az irreálisan sokba kerülő ültetvénye akarta felhívni a figyelmet, és arra, hogy inkább adják oda más vállalkozásnak a területet. A képviselő szerint ekkora terméshozamot nem lehet közétkeztetésben használni, ebből igenis bevétele lehetne a városnak, sőt, akár nullszaldóssá is válhat.
Aki pálinkát főzet, nem cukrozza, illetve zárjegyezteti, az tudja, hogy ez a főzetési összeg nem sok ilyen mennyiség mellett - fogalmazott Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP). Egyetértve Miklós Attilával azt mondta, hogy brand-építésként ne szekszárdi bort, hanem csabai pálinkát adjanak át repiajándéknak. Egyetértett azzal, ha találnak olyan vállalkozást, amely jobb gazdája az ültetvénynek, akkor csinálják azt.
Takács Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos médiába is bekerült a szőlőültetvény, majd pontosított: 2010-ben, Vantara Gyula polgármestersége alatt fogadta el a testület az ültetvény létrehozásáról szóló döntés, az eredeti koncepciót idézve arról beszélt, a szaporítóanyag beszerzésétől kezdve egy fogadóépület építéséig az önkormányzatot terhelik a költségek. Mint mondta, ebben az adásban Kocziha Tünde azt mondta, hogy "az ültetvény jó példája annak, hogy a fideszes többség hogyan lapátolja ki a közpént az egyébként szűkös városi költségvetésből". Az LMP képviselője megkérdezte volna a képviselőnőt, hogy tett-e feljelentést ezügyben, mert ez elég súlyos állítás, de a Jobbik politikusa kiment az ülésteremből.
Nagy Ferenc (független) egyetértve az értékmegőrzéssel, úgy véli, hozam tekintetében sem rossz a helyzet. Ő is soknak tartja azt az árat, amennyiért a pálinkát főzették, véleménye szerint lehet, hogy érdemes lenne más vállalkozást keresni.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint az egész közgyűlés munkájára rossz fényt vet Kocziha Tünde, a riportban tett kijelentése, ezért a frakció nevében visszautasította a vádakat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a több mint 8 tonna termésből csak 3-at fordítottak pálinkafőzésre. Az ültetvényen termő gyümölcsökből a Gyermekélelmezési Intézmény is kapott, gyerekek, idősek egyaránt fogyasztották. Hozzátette: ha találnak a jelenleginél jobb üzemeltetőt, akkor keressenek egyet.
Dr. Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) saját példát hozott, mint mondta, óriási munka a szőlőpálinka készítése, literenként 4000 forint körül találni nem nagyon lehet. Szarvas Péter pontosított: 4800 forint a főzetés díja, nem az eladási ár.
A polgármester Sódar Anita segítségét kérte abban, hogy május 8-ára hozzák össze a képviselők látogatását az ültetvényre, esőnapnak május 15-ét jelölte meg.
A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha most vállalkozóváltás lenne, ezért Takács Péter (LMP) azt javasolta, hogy akár kihelyezett ülésen, szüreti időszakban tartsanak egy ülést ott, nézzék meg, mi a helyzet, ott hozzák meg a szükséges döntést. Megjegyezte, hogy egy bizonyos pincészet készít csabagyöngye szőlőből bort, ezt szokták adományozni a Lencsési Közösségi Házban a Tiszta forrásból fotópályázat győzteseinek.
Tekintettel a 2017-es csabagyöngye ültetvényre biztosított előirányzatból megmaradt 1,8 millióra, és a 2018-ban a biztosított előirányzathoz képest megmaradt 2 millió forintra, 3 milióval csökkenti a grémium az ültetvényre fordított előirányzatot, az összeget átcsoportosítják az általános tartalékhoz - erről a képviselők 15 igen mellett szavaztak.
A beszámolót 14 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.
Önerő kell a futókör megépítéséhez
Még 2016-ban született döntés arról, hogy az önkormányzat részt vesz a Nemzeti Szabadidős- Egészség Sportpark Programban való részvételről. Ezek alapján sportpark és futókör épül. A beruházás támogatásáról szóló értesítés március elején érkezett meg, ám száz százalékos támogatást csak a sportpark kapott, a futókör felét az önkormányzatnak kell állnia - ez 5 millió forintba kerül majd.
A javaslatot helyben hagyták a városatyák.
Új egyesületek is kapnak támogatást
Az évek óta megkötésre kerülő közművelődési megállapodások kiegészítik, színesítik az intézményi kulturális palettát. A megállapodások évente, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatáskörében lévő támogatási összeg megállapítását követően, közgyűlési jóváhagyással kerülnek megkötésre.
A Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára az intézmény szolgáltatásainak biztosítására és a Vasutas Koncert Fúvószenekar működtetésére, illetve a Tabán Táncegyüttes működésének biztosítására összesen 650 ezer forintot kap. A Csabai Szlovákok Szervezete a nemzetiségi közművelődési feladatok ellátásra, 350 ezer, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület a népművészeti feladatok ellátására 350 ezer forintot kap. A körből kiamarad a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Körösök Vidéke Egyesület és a Krösök Völgye Natúrpark Egyesület.
Az előterjesztő javasolja, hogy a körbe vegyék fel a REMONDA Szabadidős, Lovas- és Sportegyesület a tanyasi közművelődési, közösségi programok ellátására. Emellett a Rongyoló Alapítvány 500 ezer forintos támogatást kaphat.
14 igennel egyhangúlag elfogadta az előterjesztést a grémium.
Nem lesz lakosságszámarányos a szavazás a DAREH társulásban
A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) elnöke, Molnár Sándor 2018. február 14-én kelt levelében kérte, hogy a Társulási Megállapodás módosítása a soron következő közgyűlési ülés napirendjében ismételten kerüljön felvételre.
A döntés értelmében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezte, hogy a Taggyűlés szavazásai esetében a döntések meghozatalakor a képviselt lakosságszámarány függvényében vegyék figyelembe a szavazatokat.
A Társulás elnöke az elutasítás indokolásaként tájékoztatást adott arról, hogy a társult önkormányzatok többsége a szavazatok súlyozását nem kívánja megváltoztatni, okulva az Alföldvíz Zrt.-nél tapasztalható lakosságszám szerinti szavazásból eredő anomáliára. Az Alföldvíz Zrt.-nél ugyanakkor nem a lakosságszám alapján történik a szavazás, hanem a részvények alapján. Békéscsaba önkormányzata az elmúlt években azt az álláspontot képviselte, hogy a szavazati arányoknak a lakosság arányait kellene leképezni, ahogyan a tagsági díj megfizetése is történik. Ezzel az érvvel korábban más települések pl.. Gyula és Szentes is egyetértett. Ezt az igényét a településeknek a Társulás nem vette figyelembe.
Takács Péter (LMP) véleménye szerint ha következetesek akar maradni az önkormányzat, akkor ő is azt gondolja, hogy nem kell elfogadniuk ezt a döntést, mert csak lakosságarányosan tudnák képviselni a békéscsabaiak érdekét a társuláson belül.
Szarvas Péter (független) kifejtette: többször kezdeményezte a város, hogy a szavazati arányok igazodjanak a települések lélekszámának arányához. Véleménye szerint ezt akkor sem kell feladnia az önkormányzatnak, ha az „A” változatot szavazzák meg, vagyis minősített többséggel jóváhagyják a társulás által diktált feltételeket, ugyanakkor ha a „B”-t választják, azaz nem fogadják el a döntést, akkor egy nehezen kezelhető jogi bizonytalanságot eredményeznek a DAREH-nél. Ebben az esetben szerinte nem lesz egységes alapszabálya a DAREH-nek. A polgármester azt javasolja, hogy az „A” változatot egészítsék ki úgy, hogy legyen benne: Békéscsaba közgyűlése változatlanul fenntartja, hogy az alapszabályt módosítsa úgy, hogy lakosságszám arányos legyen a társulásban a szavazás.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) felhívta figyelmet arra, hogy ez az előterjesztés egy módosítás, ha elfogadják a „B” változatot akkor sem mondhatják, hogy nem tud majd működni a társulás.
Szarvas Péter (független) úgy reagált: amennyiben a „B” változatot fogadják el, akkor hatályban marad a társulás jelenlegi alapszabálya. Hozzátette: eszerint minden településnek egy szavazata van függetlenül a lakosságarányától. Ha elfogadják az „A” változatot, akkor nem nehezítik meg a DAREH működését, de továbbra is lesz lehetőségük a módosítási elképzeléseket keresztülvinni a társuláson.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) véleménye szerint abban az esetben, ha most a város megszavazza, amit a társulás szeretne, akkor nem lesz lehetőségük megszorítani a társulást semmivel, és így kevesebb lehetősége lesz a városnak keresztülvinni az akaratát.
Nagy Ferenc (független) jelezte, hogy elolvasta a DAREH elnökének a levelét: ha nem fogadja el a város ezt a módosítást, akkor a távozó és új tagok dolgát nehezítik meg. Hozzátette: nem teljesen úgy van, hogy nem veszik figyelembe a döntéseknél a lakosságszám arányát. Eszerint a sima többségi döntéshez kell a 50+1 százalék és az összes lakosságszám egyharmada, minősített többségnél, pedig a lakosságszám fele szükséges a döntés elfogadásához.
Takács Péter (LMP)Hanó Miklós alpolgármesterrel ért egyet. Szerinte a DAREH-nél csak akkor veszik figyelembe a lakosságszámot, amikor lakosságarányosan kell fizetnie a városnak a hozzájárulást. De nem csak Békéscsaba, hanem Gyula és Szentes is azt szeretné elérni, hogy lakosságarányos legyen a szavazati arány – szerinte érdemes lenne összefognia a városoknak ebben a kérdésben.
A közgyűlés a “B” változatot 10 igennel, 1 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta
Többe kerül a parkok virágosítása
Békéscsaba önkormányzata „Fás szárú növények gondozása, eseti faápolás, védett fasorok gondozása, utcai fasorok újratelepítése és növényvédelmi munkák ellátása" tárgyban a Lián Kertészeti Kft.-vel lett szerződés kötve. A vállalkozási szerződés éves díja 12,4 millió forintban került megállapításra azzal, hogy a vállalkozói díjat évente, minden év január 1. napjával módosítják. A 2018. évre vonatkozóan fogyasztói árindexhez igazodás 2,7 százalékos emelkedést jelent, amely szerződésmódosítás is aláírásra került. A vállalkozó kérelemmel fordult az önkormányzatához, amelyben 10 %-os egységár emelést indítványoz az Önkormányzat felé.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) megjegyezte: olyan még nem volt, hogy egy lefolytatott közbeszerzési eljárás után egy kijelölt vállalkozás két év után módosítást kért, ezért a közgyűlés Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottságbizottsága azt javasolta, hogy a 10 százalékos emelés helyett 1,7 százalékos emelkedést fogadjon el a grémium.
“Ide lyukadunk ki, ha hosszútávú szerződéskötésekre kerül sor” – jegyezte meg Szarvas Péter (független), aki szerint mérlegelni kell, hogy a testület elfogadja-e vagy sem a kérelmet, a vállalkozónak pedig a döntést tudomásul kell vennie, és kérdéses, hogy ennek tükrében a vállalkozó az elvárt minőségben teljesíti a szerződési feltételeket.
"Ide vezetett az, hogy nincs infláció" – kontrázott dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP). Mint mondta, azért kötöttek ilyen szerződéseket, mert a vállalkozónak megtérülési rátát kellett biztosítani. Ide értette például a hóeltakarítást, amely esetében a vállalkozó nemrég 200 millió forintos beruházást hajtott végre. Mint mondta, ha két évre kötik a szerződést 5 millió forintért, senki nem hajt végre 40 milliós eszközbeszerzést. A tanácsnok arra is rávilágított, hogy ezzel a döntéssel precedenst teremthetnek, így véleménye szerint ha most emelnek ennél a vállalkozónál, emelni kell mindnél.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint amennyiben ez a feladat is átkerül a városgazdálkodási kft.-hez, ilyen ügyek nem fordulnak majd elő.
Dr. Bacsa Vendel az önkormányzat a takarításra vonatkozó szerződésére utalt. A jegyző arról tájékoztatott, hogy a vállalkozó több ízben kért emelést, és kapott is, ebben mindig sikerült megállapodni.
Az előterjesztést helyben hagyta a testület.
Lakásügyek, tévé interjúk és választások a képviselői kérdések között
Kocziha Tünde (Jobbik) a közgyűlés első féléves munkatervének márciusi napirendjeiről érdeklődőtt, mint mondta, márciusra volt ütemezve a karácsonyi vásár lebonyolítójának kiválasztása. Mikor, milyen formában tárgyalnak majd erről a kérdésről? Ki szerveti a Csabagyöngye Kulturális Központ nagykoncertjeit? - sorolta kérdéseit a képviselő. Arra is kitért, hogy az elmúlt két lakásbizottsági ülésen több család is kilátástalan helyzetbe került, mert lejár a 10 éves bérleti joguk a szociális bérlakásra, helyzetük pedig nem látszik rendeződni.
Szarvas Péter (független) arról tájékoztatott, hogy csak a legsürgősebb, határidős ügyeket terjesztették a képviselők elé. A városvezető szerint ünnepibb, alkalmibb vásárt szeretnének idén lebonyolítani, a vállalkozót pályáztatás útján választanák ki. A városvezető azt mondta, tud ő is ezekről az ügyekről, mert többen őt is keresték ezzel kapcsolatban, mint mondta, foglalkozni kell az üggyel.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a közgyűlés lakásbizottságának elnökeként is érzékeli a problémát, ezért örül annak, hogy a polgármester szerint is foglalkozni kell az üggyel. Mint mondta, kétféle koncepció van jelenleg: az egyik, hogy akivel szerződést kötnek, életük végéig az adott lakásban lakhatnak, sőt, még gyermekeik is örökölhetik ezt a jogot. A másik, hogy átmenetileg nyújtanak valakinek segítséget, ezzel azt is elérik, hogy minél több rászorulót segítsenek. Kiemelte, hogy eddig még nem volt lakáskiürítési eljárás, igyekeznek minden problémára megoldást találni.
Takács Péter (LMP) azt kérdezte, hogy a városi lakásprogramot az MVP-be be lehetne-e venni? Volt-e kezdeményezés, tárgyalás erre vonatkozóan? A polgármester a kérdésre kifejtette, hogy az ügy a programmal foglalkozó munkacsoport előtt van, a szakemberek házára és ifjúsági garzonra kérnek támogatást. Az LMP képviselője ugyanakkor kikérte a polgármester véleményét arról, ahogyan Kocziha Tünde a HírTV nemrégiben adásba került műsorában a csabagyöngye szőlőültetvényről és egy lehetséges sikkasztásról nyilatkozott. A politikus arra is kitért, hogy mi lesz a felszámolt Békés Megyei Temetkezési Kft. munkavállalóival? De arról is kérdezett, hogy a március elején a főtéren elhelyezett Kerítésbontók nevű installációra ki adott közterületfoglalási engedélyt és mennyit fizettek ezért?
Kaposi László (DK) szerint valóban félreértelmezhető a kijelentés, ezért kért Koczihát, reagáljon a felvetésre.
Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy egyre többen keresték meg őt a Kenderföldek miatt. Állítólag akkor, mikor Békéscsaba részévé vált a terület, azt ígérte a városvezetés, hogy infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, ezért kérte, készüljön egy stratégia arra, hogy a körzetet felzárkóztassák a belvároshoz.
A polgármester jelezte, hogy a Wenckheim-kerékpárúttal kapcsolatos kormányzati döntés már megvan, ez véleménye szerint a kerékpárosoknak sokat jelent majd, a terveztetésre most írják majd ki a közbeszerzést. A terület ivóvízhálózatfejlesztésére pedig idei költségvetésből be van tervezve pénz.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy dr. Ferenczi Attila március 14-én országos kitüntetést kapott, aki amellett, hogy orvosi praxist lát el, a közügyek iránt is elkötelezett. Mint korelnök gratulált a kitüntetéshez.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) már arról beszélt, hogy a 7.TV második éve közvetítette élőben a március 15-i ünnepséget, üdvözölte a kezdeményezést és mint mondta, a műsor méltó volt egy városi televízióhoz.
Miklós Attila (MSZP) kérte a jegyzőt, összegezze, hogy mely képviselői kérdések nem felelnek meg az önkormányzati törvényben foglaltaknak az elmúlt 3 évben - utalt ezzel arra, hogy korábban kétszer is kérdezte a polgármestert arról, igaz, vagy nem igaz, hogy felmerült a neve országgyűlési képviselőjelöltként, ám erre nem kapott választ, legutóbb azért, mert a jegyző véleménye szerint ez nem közügy. A szocialista képviselő megjegyezte, hogy a választás közelsége miatt jó lett volna elbúcsúzni Vantara Gyulától, hiszen nem lesz már országgyűlési képviselő, és kérne egy írásbeli beszámolót a politikus elmúlt négyéves parlamenti munkájáról is.
Varga Diána, Zámbori Eszter
