Március helyett áprilisban: élőben adtuk a közgyűlést

Többek között az aradi vízátvétel, a DAREH és a gyermekélelmezési intézet volt a soron következő közgyűlés témái közt.

A belga nagykövet békéscsabai látogatása miatt egy héttel eltolódott a soron következő közgyűlés időpontja, ezért a márciusi soros ülést április 6-án tartották meg.

 

Veszélyben az aradi vízátvétel?

Magyarország Európai uniós csatlakozását követően az ivóvíz minőségének szabályozása miatt szükség volt hazánkban, így Békés megyében is ivóvíz-minőség javító programokra. Az Alföldvíz Zrt. (jogelődje a Békés Megyei Vízművek Zrt.) a megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében együttműködési megállapodást kötött az Aradi Vízművek Zrt.-vel, az aradi vízbázis védelmére és vízátvételre, amelyet 2010-ben kötöttek meg. Romániában a rendszer kiépítése hamarosan befejeződik, a költségek egy részét az Alföldvíz Zrt. részvényesei másfél milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozták, a projekt összköltsége több mint 2 milliárd 3 millió forint. A cégnek szüksége lenne további 600 millió forintra, a kivitelezés befejezésére. Ha a román határig elér a vezeték, és Magyarországról nem ér időben oda a vezeték, akkor a rendszer költségeit az a fél állja – a szerződés szerint -, amely miatt csúszik a beruházás átadása.

Miklós Attila (MSZP) megjegyezte, az elmúlt két évben veszteséges volt a vízmű vállalat, kérdezi, hogy most mi a helyzet? Nem biztos, hogy a veszteséget kezelni tudja a cég, ezért érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel, mivel a békéscsabai önkormányzat a legnagyobb részvényese az Alföldvíz Zrt-nek.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett: azért kezdeményezte, hogy tárgyaljanak a kérdésről, mert amikor elindult a vízátvétel, arról beszéltek, hogy amennyiben megvalósítják a vízátvételt, mentesülnek az ivóvízjavító program többletköltségei alól. Mint mondta, kaptak azóta egy teljesen értelmezhetetlen táblázatot, de semmi nem történt Arra is emlékeztetett, hogy 33 milliárd forintba került a program, ebből 25 milliárdot a Mészáros és Társa Kft. nyert el. A képviselő szerint fölösleges tovább dolgozni az aradi vízátvételen. Megjegyezte: a program egészének megvalósítására több mint 2 milliárd forint kell, ebből csak 1 milliárd kellene ahhoz, hogy a határról behozzák a legközelebbi elosztóig a vizet. A politikus hangsúlyozta, hogy több éves késésben van a projekt, és úgy vette észre, a román fél sem túl segítőkész. Az sem derült ki számára, hogy amennyiben a program megvalósul jövő év elejére, mennyi a megtérülési ideje a befektetett összegnek? Az aradi vízbázisért mekkora összeget kell fizetni? – sorolta kérdéseit a képviselő.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is azt hangsúlyozta: kötelezettséggel jár a projekt, ha minden igaz, a románok hamarosan befejezik a szakaszt, de kérdés, a városnak milyen feladatai lesznek a továbbiakban. A tanácsnok szerint ugyanis amennyiben továbbra is csak tájékoztatókat kapnak, akkor az veszélyezteti a projektet.

 

Csák Gyula vezérigazgató az aradi vízátvétel mellett az Alföldvíz Zrt.-t érintő problémákról is beszélt. Fotó: Tóth Áron
Csák Gyula vezérigazgató az aradi vízátvétel mellett az Alföldvíz Zrt.-t érintő problémákról is beszélt. Fotó: Tóth Áron

 

Csák Gyula, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója Miklós Attilának úgy válaszolt: a tavalyi évre 250 milliós veszteséggel terveztek, de a jelenleg is zajló mérlegzárás mellett úgy tűnik, 170 milliós szintre szorították vissza ezt a volument. A vezérigazgató rávilágított: a veszteség kialakulását az is befolyásolta, hogy számos víztisztítómű nem úgy indult el, ahogy azt tervezték, ami nagy költséggel járó tevékenység. Mint mondta, 2017-re vetítve már nem ennyire kezelhető a veszteség, de ez annak is függvénye, hogy milyen váratlan helyzetek alakulnak ki a víztisztítóműveknél. Megjegyezte: megközelítőleg 800 milliós veszteséggel kalkulálnak, ami likviditási kihívást is jelent. Tájékoztatása szerint másfél milliárdnyi hitelállományt vesznek igénybe jelenleg, ami azt jelenti, hogy lassan túlnyúlnak  a kereteiken. Az Alföldvíznél sok új közteher és feladat jelentkezett, 110 települést kell ellátniuk. Tavaly kértek minisztériumi segítséget, de még nem kaptak erre választ. Minden évben megkeresték őket, de az állam azt válaszolta, hogy csak olyan társaságban tudnak szerepet vállalni, amelyben legalább 50%+1 szavazattal rendelkeznek.  Csák Gyula Takács Péternek úgy felelt: azért dolgoznak tovább a programon, mert átalakították a megvalósítás menetét. Mint mondta, sok kritikát kaptak azért, mert Aradról kell vizet hozni, de a közgyűlés arról határozott korábban, hogy folytatni kell a projektet. Mint mondta, az Alföldvíznek az a feladata, hogy a román oldalon biztosítsa a hálózat kiépítését, a hazai oldalon az önkormányzatok szövetségének kell megoldania ugyanezt. Véleménye szerint ma már nem az a kérdés, mennyi beruházási fedezetet tud a társaság elkülöníteni, hanem az, hogy a napi szintű működést hogyan tudják biztosítani. Hozzátette: az összes lehetőséget végigjárták, az Alföldvíz az ország legrosszabb jövedelmi viszonyait felvonultató térségében szolgáltat, hatszor annyi adót fizetnek, mint például a budapesti szolgáltató. Ha arányosan fizetnék a közműadót, akkor már megoldódna a cég 600 millió forintos problémája. Jelezte azt is, hogy az állam mellett megkerestek bankokat, de nem tudják felmutatni a kért nyereségképzés menetét. Próbáltak pályázni, de csak nagyon kevés mozgásterük van. A vezérigazgató megjegyezte, hogy addig, amíg a határig el nem ér a vezeték, addig a két fél 50-50%-ban finanszírozza a beruházást, mikor átér hazai oldalra, akkor a magyar oldalnak kell 100%-ban finanszírozni az egész projektet késés esetén. Hozzátette azt is, hogy nemzetközi szerződések is köteleznek, bécsi székhely dönt majd a jogvitában, amennyiben odáig jut a kérdés. A cég abban érdekelt, hogy minél alacsonyabb költséggel tudják a hálózatot működtetni. A projekt ésszerűségét véleménye szerint az mutatja leginkább, hogy vegyi kezelés nélküli vizet fogunk majd inni, a megtérülés pedig a cégen belül történik majd.

Miklós Attila (MSZP) úgy értelmezte a vezérigazgató válaszát, hogy habár minden rendben van, a város adjon még pénzt. Szerinte nagyobb probléma van az Alföldvíznél, mint amennyi látszik. A politikus azt mondta: előbb-utóbb elértéktelenedik a cég, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy értékesítik a részvényopciókat az államnak, mert jövőre annyit sem ér majd a vállalat, mint most. A vízműszolgáltatást a hulladékszállítás, az oktatás és az egészségügy államosításával állította párhuzamba.

Takács Péter (LMP) csodálkozik azon, hogy képviselői kérdés kellett ahhoz, hogy ezek a problémák kiderüljenek. A gondot abban látja, hogy olyan költségek merülnek fel, amikről nem tudni, ki fogja fizetni. A politikus szerint mielőbb foglalkozni kell a kérdéssel, mert ha a határra ér a vezeték, nem tudják biztosítani a feltételeket, elkezdődik a kötbérezés. Rávilágított: a rezsicsökkentés árát meg kell fizetni, amit véleménye szerint a vízmű és az önkormányzat áll a jelen helyzet alapján. Azt kérdezi, sikerült-e a térség országgyűlési képviselőjét felkérni arra, hogy lobbizzon a cégért a kormányzatnál? Azt is kérdezi, nem-e kellett volna a döntések meghozatala előtt megkérdezni a legnagyobb részvényest, Békéscsabát?

Egy héttel elcsúsztatva tartja soros ülését Békéscsaba képviselő-testülete. Fotó: Kovács Dénes

Szarvas Péter (Független) szerint alapvető fontosságú, hogy a cég stabilitása megmaradjon. A tulajdonos a Nemzeti Vagyonkezelő, a város mintegy 30 százalékos tulajdonos az Alföldvízben. A polgármester azt közölte, üzleti és stratégiai döntéseket a két tulajdonos képes meghozni, ezekben a kérdésekben kell tárgyalni az állammal. Mint mondta, volt már egy egyeztetés erről, amelyeket véleménye szerint haladéktalanul folytatni kell. Hozzátette: van is erre nyitottság, de tudomása szerint rövid távon az állam részéről nem várható pénz.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a megoldási javaslatot hiányolta, ezért azt javasolta, hogy a következő közgyűlésen, zárt ülésen tárgyaljanak a kérdéskörről. Mint mondta, sürget az idő, hiszen októberben a hatához ér a román fél, kell egy stratégiai terv.

Kaposi László (DK) szerint a “hogyan tovább” benne van az előterjesztésben, az önkormányzatnak egyértelműen ki kellene küzdenie valamilyen fajta támogatást az államtól. Nem látja ugyanakkor, hogy kiemelten támogatva lenne a projekt, hiszen a vezérigazgató is rávilágított arra, hogy az Alföldvíz hátrányban van pl. egy budapesti szolgáltatóval szemben. A rezsicsökkentésről nem tudja, mennyire volt hatékony, ha ilyen helyzetbe került a társaság, szerinte pedig továbbiakra is lehet számítani.

Csák Gyula arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek közgyűlesein mindannyiszor jelezték, hogy középtávon finanszírozási problémába, megoldhatatlan helyzetbe fog ütközni a társaság. 2015-ben kivételesen, a beruházások új időszakában 2 milliárdnyi kivitelezési pénzben részesültek. Az igazgatóságon belül úgy döntöttek, hogy addig nem jönnek a közgyűlés elé, amíg minden megoldási lehetőséget végig nem jártak, most, hogy ennek a végére értek, jelezték, milyen problémával küzdenek. Az állami cégek több milliárdnyi támogatást kapnak a szolgáltatásért. Az Alföldvíznek az lenne a legnagyobb segítség, ha nem adóztatnák túl a vállalatot, hiszen nem tudnak úgy nyereséget termelni, ha közben folyamatosan fizetniük kell. Azt is jelezte, hogy a tárgyalások lefolytatásához természetesen minden információt meg fognak adni.

Kaposi László (DK) úgy fogalmazott: “a mi feladatunk adott, a kormány, a minisztérium felé kellene adókedvezményt kilobbizni. Ez a beszámoló azt igazolta, hogy habár a GDP növekedés nullán van uniós forrás nélkül, nagy finanszírozás nem várható, maximum nem lesz több rezsicsökkentés, ami tovább terheli az alföld vizet”. A képviselő korábbi felszólalásaira emlékeztetve azt is mondta: nem azt szeretné tudni, hogy nincs pénz, hanem azt, hogy miért nincs.

dr. Ferenczi Attila javaslatát, miszerint a májusi közgyűlésre készüljön részletes beszámoló és stratégiai terv az Alföldvíz Zrt-vel kapcsolatban, 16 igennel szavazták meg a képviselők.

Az eredeti határozati javaslatot 15 igen és Takács Péter tartózkodása mellett fogadták el.

 

Változások a kéményseprésnél

A vonatkozó rendelet szerint a kormány által kijelölt kéményseprő-ipari szerv látja el a feladatot azokon a településeken, ahol korábban a katasztrófavédelem által kijelölt közszolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, valamint ott, ahol a képviselő-testület 2016. júniusával felmondta a szolgáltatási szerződést. A szolgáltatást a katasztrófavédelem végzi, amely a korábbi szabályozástól eltérően már nem ad felhatalmazást az önkormányzatnak a szolgáltatással kapcsolatos rendelet megalkotására.

A Belügyminisztérium pályázatán az önkormányzat a térítésmentes feladatok ellátásának biztosítására 39,4 millió forintos támogatást igényelt és adott át a közszolgáltatónak. A Magyar Államkincstárnak a város benyújtotta a tavaly elvégzett feladatokról szóló beszámolót és pályázati elszámolást, ennek alapján az önkormányzat 6,7 millió forint visszafizetését várja a katasztrófavédelemtől a feladatok részbeni teljesítése miatt. A Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. a likviditási problémái végett máig nem fizette vissza a kért összeget.

2016 decemberében a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezdeményezésére egyeztető értekezletet tartottak, amelyen a Közszolgáltató tájékoztatást adott a gazdálkodásban várható súlyos nehézségekről. A tárgyaláson nem csak a megyei kormányhivatal, a Tüzeléstechnikai Kft és a csabai önkormányzat képviselői is részt vettek. Itt elhangzott, hogy amennyiben a közszolgáltató fenntartója (az MNV Zrt.) nem ad támogatást a térítésmentes munkákhoz, nem tudja azokat elvégezni idén februártól. Elhangzott az is, hogy többször keresték az MNV Zrt-t, de visszajelzést nem kaptak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy amennyiben a közszolgáltató nem tud eleget tenni feladatellátási kötelezettségének, akkor a katasztrófavédelem veszi át azt, ám a felkészüléshez több időre van szükség.

Az önkormányzat levélben jelezte az MNV Zrt-nek, hogy segítség nélkül a közszolgáltató az év végéig nem tudja ellátni Békés megye 71 településén a feladatokat, ugyanakkor felkérte a vállalatot arra, hogy tegyen meg mindent a közszolgáltató pénzügyi helyzetének rendezésére. A levélre válasz nem érkezett, de az MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóságával végül sikerült személyesen egyeztetni februárban. Az MNV azt közölte, nem tudnak megoldást a közszolgáltató gazdasági helyzetének javítására, ezért át kell adni a katasztrófavédelemnek a feladatot és el kell indítani a felszámolási eljárást.

A közszolgáltató március 10-én fizetésképtelenség miatt megszüntette a feladat-ellátást. A törvényi szabályozás miatt hatályon kívül kell helyezni a rendeletet.

Takács Péter (LMP) azt vetette fel kérdésként, hogy ez a változás biztosítja-e a korábbihoz hasonló színvonalú szolgáltatás.

Bacsa Vendel jegyző válaszában megerősítette, hogy ez továbbra is biztosított lesz

Szarvas Péter (Független) elmondta, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kapta meg a feladatot, az átállás folyamatosan zajlik, az ellenőrzések lezajlanak időben. A polgármester hozzátette, a lakosoknak ingyenes marad az ellátás, az értesítés és a megjelenés formája nem változik. Kiemelte, ahol már volt szakember, oda nem megy még egyszer, ha előre egyeztetett időpontban otthon van a lakos és fogadja a szakembert, akkor ingyenes.

Kocziha Tünde (Jobbik) kérdésként felvetette, hogy van-e információ arról, hányan maradtak munka nélkül ezzel a változással, illetve akik eddig ezzel foglalkoztak, azok közül hányan lettek átvéve az új rendszerbe.

Szarvas Péter (Független) megkérte Nagy Ferenc alpolgármestert, hogy nézzen utána, miként zajlik a szakemberek átvétele. Hozzáfűzte, csak szakképesítéssel lehet végezni ezt a munkát.

Nagy Ferenc alpolgármester válaszában elmondta, jelenleg szóbeli egyeztetés zajlik, de ez a két érdekelt félre tartozik, a munkavállalóra és a katasztrófavédelemre. A folyamat nem problémamentes, a munkaszerződések és a munkajogi kérdések kapcsán nem zökkenőmentes az átállás. Az alpolgármester hozzátette, a katasztrófavédelemtől azt az információt kapták, hogy nem biztos, hogy mindenkit átvesznek, de az sem, hogy mindenki át akar menni. A napokban azonban pontosabb információkat kapnak majd. Emellett hangsúlyozta, az is kérdés, hogy mi lesz a Tüzeléstechnikai Kft.-vel, az, hogy lesz-e a továbbiakban, ez az MNV-re tartozik, a céges piacon még érvényesülhet a vállalat.

A polgármester leszögezte, hogy aki az átállás során átkerül, az közalkalmazott lesz, és e szerinti bérezést kap, ami többeknek béremelkedést jelenthet.

A testület 14 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot.

 

Külön soron a háziorvosi körzetek

A háziorvosi körzetek külön mellékletben történő szerepeltetéséről és az ügyeleti ellátásra vonatkozó rendelet normaszövegben való szabályozásáról kell döntenie a grémiumnak. Az előterjesztés szerint erre azért van szükség, mert úgy átláthatóbb és egyszerűbb lesz a jogalkalmazás.
Takács Péter (LMP) azt kérdezte, hogy az nem került szóba a rendeletalkotásnál, hogy a régi rendszerhez hasonlóan fogorvosi ügyelet is működjön?

dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a rendszerváltáskor jött be az a pályázati rendszer, amelyben először kiírták, hogy legyen egész hetes az ügyelet, vagy csak hétvégére, de akkor senki nem vállalta, amikor viszont kötelező lett, és szerződésbe foglalták, akkor mindenki elvállalta. Hozzátette, az eszközök miatt jobb, ha minden fogorvos a saját rendelőjében végzi a feladatát, ez a rendszer most működik – jegyezte meg.

A testület 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.

Miklós Attila (MSZP) képviselői kérdésében arról érdeklődött, hogy kap-e a város állami normatívát az alapellátáshoz és ezt mire fordítják. A képviselő írásban kért választ, amit 30 napon belül megkap majd.

 

Elbírálták a helyi jelentőségű védett természeti értékekre érkezett javaslatokat

Békéscsaba önkormányzata  január 31-ig várta a javaslatokat a védett természeti értékekre. A felhívásra határidőn belül és kívül egy-egy javaslat érkezett. A Zöld Csütörtök Természetvédő Kör az önkormányzat megbízásából 2011-ben elkészített egy áttekintő anyagot a helyi jelentőségű természetvédelmi területek kezeléséről és a védetté nyilvánításáról. A természetvédő kör a hat éve elkészített anyagát nyújtotta be újra az önkormányzatnak, az elmúlt években indokolttá vált módosításokkal. Takács Péter képviselő az Andrássy úti platán sor és Széchenyi téri platán- és ostorfák védelmét javasolta.

Takács Péter (LMP) felidézte, hogy többszöri halasztás után tavaly novemberben tárgyaltak erről, és januárig lehetett javaslatot tenni arra, milyen területeket vonjanak be. A képviselő három területet javasolt. Az Andrássy úti platánfákat azért tanácsolta, hogy hosszabb távon, garantáltan megmaradjon ez a fasor, ha valamilyen okból ki kell vágni, akkor pótolják. A Szent István téri fákkal kapcsolatban megjegyezte: a főtér átalakítása idején komoly harcot vívott a korábbi jegyzővel, végül kompromisszumos megoldás született, akkor 2/3-a megmaradt a fáknak. Hozzátette, ezek a növények egészségesek, másrészt árnyékot adnak a nagy városi rendezvényeken. A harmadik javaslat a legrégebbi békéscsabai temetőt, a Kastélyi Temetőt érinti. Az LMP politikusa megjegyezte, az evangélikus egyház elkezdte a felszámolást, de hozzátette, a város életében kiemelkedő személyek vannak itt eltemetve. A képviselő úgy fogalmaott, megakadályozva, hogy folytatódjon a felszámolás az újrafásítással, egy gyönyörű temetőt lehet kialakítani.

Szarvas Péter (Független) megerősítette, hogy a Kastély Temetőben lévő csabai hírességek sírhelyeit követni kell, és erre külön figyelmet kell fordítani.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kérdésként felvetette, hogy az Andrássy úti fák védelem alá helyezése milyen terhet jelenthet a lakosságnak, ha például egy csőtörés történik a városban, akkor mennyire lehetnek bonyolultak és hosszadalmasak a munkálatok. A képviselő kiemelte, nem szeretne a belvárosi lakók nyakába terhet akasztani. Hozzátette, nem vonja kétségbe, hogy értéket jelentenek a városnak, de óvatosan kell kezelni a kérdést.

Szarvas Péter (Független) az osztályvezetők segítségét kérte az esetleges megoldásnál, például egy csőtörés kapcsán, hiszen komoly közművezeték fekszik az Andrássy úton.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) a Kastélyi Temetővel kapcsolatban kiemelte, az egyik oldalon nincsenek sírok, felvetette, hogy a 300 éves évforduló alkalmából egy közparkot alakíthatnának ki, ami véleménye szerint méltó lenne.

 

Egy héttel elcsúsztatva tartja soros ülését Békéscsaba képviselő-testülete 2017. április 6-án. Fotó: Kovács Dénes
(J.-b.) Nagy Ferenc alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szarvas Péter polgármester, Bacsa Vendel jegyző és Kiss Tibor alpolgármester a közgyűlés soros ülésén. Fotó: Kovács Dénes

 

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) visszaidézte, 1971-ben lett lezárva a temető, maradtak a jelenleg is aktív temetők, de az nem igaz, hogy az egyház folyamatosan bontaná el a sírokat. Hozzátette, hogy olyan esetben volt elbontás, amikor balesetveszélyről volt szó, de a napi munkavégzésbe ez nem tartozik bele. A képviselő hozzátette, évente négy alkalommal van fűnyírás, a balesetveszélyes fákat valóban kivágták, illetve volt illegális favágás is. Leszögezte, a nagyjaink sírjaira figyelnek, van egy megegyezés, ezzel kapcsolatban, de vannak olyanok, amiket senki nem gondoz. A képviselő példaként hozta a Réthy-sírt, amelynél gondozásmentes megoldást (pl. gránit) alkalmaznának, hozzátette azokat a sírokat, amiket kijelöltek méltó módon kell gondozni. A képviselő zárásként hozzátette, az emlékpark kialakítása nem rossz ötlet, de külön kéne választani, hogy kinek kell gondozni.

Bacsa Vendel jegyző Takács Péternek válaszolva megjegyezte, a fák a védettség ellenére is kivághatóak, abban az esetben, ha azok betegek. Akár a Szent István tér, akár az Andrássy út esetén ezt is mérlegelni kell, de nem tervezik a fák tömeges kivágását, akkor kell beavatkozni, amikor a fák állapota indokolja. A jegyző lehetséges megoldásként felvetette, a temető sírjainak a helyi értéktárba helyezését. Bíró Csaba felé intézett válaszában elmondta, egy kezelési terv alapján végzik a munkákat egy-egy csőtörés esetén, ami okozhat egy-egy esetben többletköltséget.

Takács Péter (LMP) elmondta, 1997 óta két fasor védettség alatt van, és nem tud róla, hogy ez problémát okozott volna. A képviselő egyetért a park kialakításával,   visszatérve a „Zöld Békéscsabára”, akik ideérkeznek azt mondják, hogy milyen szép város, ezzel a döntéssel megtartanánk ezt.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szintén nagyon jó kezdeményezésnek tartja a park kialakítását, javasolta, készüljön egy olyan módosítás a terület megvásárlására, kezelésére az evangélikus egyházzal együttműködésben.

Bacsa Vendel jegyző elmondta, a Zöld Csütörtöktől is érkeztek ötletek, az egyesület javaslatot tehet a védelem alá helyezésre, de a szervezet kezdeményezésére két fasor kikerült a védelem alól, éppen egy-egy betegség miatt is.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint az kivitelezhető, hogy megosztással leválasztják, de ehhez a presbitérium határozata is kell, ez pedig további egyeztetés kérdése. Hozzátette, nem tudja megszavazni, amíg nincs előtte a presbitérium határozata.

A képviselők pontonként szavaztak a határozati javaslatokról, amelyek közül egyiket sem szavazta meg a testület.

(I.1. 6 igen 2 nem 9 tart; 1.2. 6 igen 2 nem 9 tart; 1.3. 7 igen 1 nem 9 tart; 1.4. 5 igen 2 nem 10 tart; 1.5. 6 igen 2 nem 9 tart; 1.6. 8 igen 2 nem 7 tart; II.1. 4 igen 3 nem 10 tart; II..2. 3 igen 7 nem 7 tart.)

dr. Ferenczi Attila módosító javaslatát a rendezési tervről, megosztásról, az egyházzal való egyeztetésről a májusi közgyűlés határidejével, 17 igen szavazattal elfogadták a képviselők.

 

Új szakiskolai képzés lehet az Esély Pedagógiai Központban, a Jankayban több osztály indulhat

A Békéscsabai Tankerületi Központnak a jogszabályok szerint ki kell kérnie a vagyonkezelésében lévő ingatlan tulajdonosának, azaz az önkormányzatnak a véleményét átszervezésekkel kapcsolatosan.

Az Esély Pedagógiai Központ Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola gyógypedagógiai szakiskolájában új szakiskolai képzést vezetnének be. A faiskolai kertész szakképzéssel szélesítenék a választható szakmákat.

Az Esély Pedagógiai Központ Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola gyulai kollégiumának maximális létszámát csökkenteni kell 120 főről 100 főre. Erre azért van szükség, mert az intézmény Esély Pedagógiai Központhoz csatolása után három kollégiumi hálótermemből 5 új osztálytermet alakítottak ki. Az alapdokumentum módosításához a fenntartónak szüksége van az önkormányzat véleményére is.

A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola létszámnövekedése miatt, szükséges az intézmény alapdokumentumának módosítására. Egy épületbővítésnek köszönhetően négy új tantermet alakítottak ki az épületben. Az új adottságnak köszönhetően az iskola maximális tanulólétszáma 192 főről 300 főre módosul.

 

Új tételek a város épület-értékei közt

Új tételekkel gyarapodik az építészeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet.

Így bekerül a Ligeri sor 6 szám alatti óvoda főépülete, amely az 1920-as években épült. A kor eklektikus építészeti stílusának megfelelő romantikus jegyekkel díszített homlokzat, tagolt, arányos, díszesen tagolt tömegformálása miatt kiemelten fontos eleme az Élővíz-csatorna mentén lévő villasornak. Az épület felújítás előtt áll, ami miatt a külső falazatot le kellene hőszigetelni, ez pedig azzal jár, hogy eltűnnének a meghatározó stílusjegyek, és csökkenne az építészeti értéke az . Ezért javasolják, hogy kerüljön védelem alá az épület.

A mintegy harminc évvel ezelőtt, 1987-ben épült Gyulai út 61/1 szám alatti volt “Trófea Vendéglőt” a megyeszékhely “kapujában”, az akkori határokat feszegető, gazdag formavilággal húzták fel. Éppen ezért szintén védelmet érdemel az előterjesztő szerint.

A Petőfi utcai általános iskola védelem alá helyezésekor pontatlanul írták körül az épületet, így félreérthető, hogy mely épületekre terjed ki a védelem. Ez alá a főépület és a Petőfi utcával párhuzamosan elhelyezkedő tornaterem esik, mivel ezek egy időben, 1910-ben épültek Sárkány Ervin Ottó műépítész, miniszteri mérnök tervei alapján, az akkori kor szecessziós stílusában.

14 igennel egyhangúlag elfogadta a testület az előterjesztést.

 

Óvodák felújítására pályázik az önkormányzat

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatására pályázik a város. A három alpont közül a város a Mackó-Kuckó Óvoda felújításához, energetikai fejlesztéshez hívna le forrást. Ebben az épület felázott falainak utólagos talajpára elleni szigetelése, a zárófödém utólagos hőszigetelése, a tetőfedés cseréje, valamint a nyílászárók szükségszerű cseréje fokozott légzárású szerkezete. Meg kellene oldani az épület elavult fűtésének és elektromos hálózatának korszerűsítését megújuló energia hasznosításával. A tervezett összköltés 40 millió forint, az ehhez igényelhető támogatás 30 millió. Tervezik ugyanakkor a gerlai orvosi rendeő felújítását, valamint fejlesztését, amely az épület energetikai korszerűsítését, a homlokzat, födém hőszigetelését, a cserépfedés átrakását, vagy pótlását, esetleg cseréjét, nyílászárók szükségszerű cseréjét takarja. Meg kell oldani továbbá az épület elavult fű

tésrendszerének és elektromos hálózatának korszerűsítése, valamint ki kellene alakítani egy akadálymentes WC-t. Ennek bekerülése szintén 40 millió forint, amelyből 30 millió forint a pályázati forrás, a fennmaradó összeg pedig az önerő.

A bizottságok az “A” változatot javasolták, amelyet a közgyűlés 15 igen és Szarvas Péter tartózkodásával elfogadott.

 

Együttműködési megállapodás az MLSZ-el

Együttműködési megállapodást ír alá az önkormányzat a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, a város ugyanis az MLSZ Országos Pályaépítési Programjában sportpálya fejlesztésre kapott támogatást. A projektben a CsabaParkban kisméretű műfüves focipálya épül. Az együttműködési megállapodásban rögzítik, hogy az az aláírástól számíottt 15 évig él, illetve azt, hogy ettől a pillanattól kezdve a következő 8 napon belül előlegként az önerőt átutalja az MLSZ bankszámlájára. A pálya a tervek szerint a Körte sori domb mellett lesz, az üzemeltetési és karbantartási feladatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. látja majd el.

Miklós Attila (MSZP) arra kérdezett rá, mekkora lesz a fent említett pálya, mert nem találta a vonatkozó adatokat.

Egy héttel elcsúsztatva tartja soros ülését Békéscsaba képviselő-testülete 2017. április 6-án. Fotó: Kovács Dénes
Bíró Csaba a műfüves pályákról. (Fotó: Kovács Dénes)

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kifejtette: szabvány pályaméretről van szó, tehát 20×40 méteres lesz, olyan, mint amilyen a Lencsési lakótelepen már épült.

Szarvas Péter megjegyezte, jó a pálya, ő már kipróbálta a meglévőt.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) Takács Péter kérdésére úgy válaszolt: a CsabaPark 1-3 ütemében komoly fejlesztések valósulnak meg, úgy, hogy ezek kapcsolódnak egymáshoz.

A kapcsolt infrastruktúra-fejlesztésére kétféle megoldás van, pl. van, ahol kialakítottak öltözőket, zuhanyzót, stb., de van olyan is, ahol ezek nélkül valósult meg a beruházás – válaszolta a polgármester.

Épül még egy 4 kilométeres futópálya a CsabaParkon keresztül – jegyezte meg Hanó Miklós (Fidesz-KDNP). Igény van a pályára, de ezt külön, a CsabaPark fejlesztésének uniós forrásán kívül, az MLSZ pénzéből valósítják meg.

15 igen, Bíró János és Takács Péter tartózkodása mellett fogadták el az előterjesztést.

 

Módosul a társulási szerződés a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulásnál

A társulás gazdálkodására, vagyonára vonatkozó bekezdés módosul annak a határozatnak az értelmében, amelyet még tavaly novemberi gyűlésén hozott meg a társulás. Eszerint a társulás pénzeszközét a Kondorosi Takarékszövetkezet kezeli, a korábbi számlavezető az OTP volt. Az ülésen határoztak a 2017-es költségvetésről és arról, mennyit kell majd fizetniük a tagtelepüléseknek működési hozzájárulásként, a Békéscsabára eső rész kicsivel több, mint 2,3 millió forint.

15 igen, Kocziha Tünde tartózkodása mellett fogadták el az előterjesztést.

 

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület használhatja a Csaba utcai idősek otthonát

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület pályázni szeretne a „A közösségi művelődési intézmény- és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései.” című programra. A támogatási kérelem feltétele, hogy az egyesület rendelkezzen olyan saját vagy tartósan bérelt épülettel, amely a támogatásból átalakítható egy regionális szerepű népi kézműves alkotóházzá. Az egyesület arra kéri az önkormányzatot, hogy ingyenesen bocsájtsa használatra a Csaba utca 3. szám alatti önkormányzati ingatlant, cserébe az épület teljes körű felújításáért. Az egyesület az alkotóházban a Dél-alföldi régió népi kézműves hagyományaira építve regionális szakmai bázist hozna létre, ahol tanulási programokat, rendezvényeket és kiállításokat szervezne, valamint népi kézműves mesterségeket oktatnának. A pályázatban igényelhető 120 millió forintból, mintegy 70-75 millió forint fordítható az ingatlan felújítására.

A közgyűlés 2016. decemberi ülésén döntött az ingatlan vagyonkezelési jogának visszavételéről, miután a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás más otthonokban helyezte el az ott élő ellátottakat. Mivel az ingatlan –a kistérségi működtetés előtt – zsidó aggok házaként működött, ezért az önkormányzat egyeztetett az ügyben a Zsidó Hitközség vezetőjével az épület hasznosításáról. A Zsidó Hitközség támogatja az egyesület felújítási terveit azzal, a kéréssel, hogy alakítsanak ki egy zsidó emlékeket őrző helyiséget alakítsanak ki a felújított épületben.

A közgyűlés támogatja a Békés Megyei Népművészeti Egyesület abban, hogy nyertes pályázat estén a Csaba utca 3. szám alatti ingatlanban hozza létre az alkotóházat.

Az önkormányzat a pályázat pozitív elbírálása esetén használati szerződést köt 2029. december 31-ig, 2017. október 1-től.

Szarvas Péter szerint egy egyedülálló lehetőségről van szó, és akár az is elképzelhető, hogy az épületben egy zsidó emlékszobát hoznak majd létre.

16 igen és Kocziha Tünde tartózkodása mellett fogadták el az előterjesztést.

 

Családok letelepedésében segít az önkormányzat

Békéscsaba kiemelt céljának tekinti, hogy segítsen a városban letelepülni vágyó fiatalokat. A Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) hatására egyre nagyobb az igény önkormányzati építési telkek megvásárlására. Békéscsabán jelenleg Jaminában a Ciklámen és Török Ignác utcában, valamint Gerlán van lehetőség önkormányzati tulajdonú építési telkek megvásárlására. Jaminában 6, Gerlán 5 értékesíthető telek van, melyeket nyílt árverésen kíván értékesíteni a város.

Kocziha Tünde (Jobbik) szerint egy pozitív és reményteljes előterjesztésről van szó, hiszen fiatal családoknak tudnak segíteni a letelepedésben, ugyanakkor mint mondja, ezeket a bevételeket nem tudják “cimkézni”, pedig a városi bérlakásállomány bevételét növelni lehetne velük. Szomorú tény, hogy egy lakásra sokszoros a túljelentkezés, éppen ezért lenne létjogosultsága egy városi bérlakásprogramnak. A képviselő szerint ez azért nem valósulhat meg, mert olyan törvények születnek, amelyek megvalósításának finanszírozását nem állja a kormány.

Wittman László, a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője elmondta, erősen korlátozza a jogszabály azt, hogy az önkormányzati ingatlanokat hogyan lehet eladni. Ezek ingatlan-értékbecslések alapján történnek, majd árverés útján adják el az ingatlanokat. Megjegyezte azt is, hogy már volt arról szó, hogy a CSOK-os családokat támogassa az önkormányzat.

Takács Péter (LMP) túlzónak tartja a keretárat, ezért azt kéri, külön tegyék fel szavazásra az egyes pontokat.

dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) is azt jegyezte meg, hogy az öngondoskodással kapcsolatban már volt korábban egy jól működő támogatási rendszer, ez a lakásvásárlások támogatásával és a CSOK-al is összefüggésben áll. Volt is ilyenre példa tavaly – mondta a képviselő.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy nem mehetnek a becsült ingatlanérték alá, ezt jogszabály rögzíti.

A két módosítást, valamint összességében az eredeti előterjesztést is megszavazták.

 

Megszületett a megállapodás az MVM-el

Az önkormányzat a februári közgyűlésén felhatalmazta a város polgármesterét, Szarvas Pétert, hogy – a javasolt módosítások átvezetésével – kösse meg az MVM Partner Zrt.-vel az ökohatékony településfejlesztés és üzemeltetés történő nem kizárólagos együttműködésről szóló Keret-megállapodást. A keret-megállapodás március 7-én írták alá.

Takács Péter (LMP) javasolja, hogy fogadja el a testület ezt a pontot, mert fontos ügyről van szó, azzal a javaslattal, hogy évenkénti tájékoztatást kérne arról, hogy hogyan megy az együttműködés. A testület 16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosító javaslatot, majd 17 igennel a határozati javaslatot is elfogadta.

 

TOP-os pályázathoz használnák a Czuczor utca 4/2 alatti ingatlant

A Békéscsaba, Czuczor utca 4/2. szám alatti 1051 m2 területű ingatlan megvételéről döntött 2016. decemberi ülésén a Közgyűlés, mert az épület alkalmas a „Megyei jogú városok leromlott városi területek rehabilitációja” című TOP-os projekt megvalósítására. A projekt 2017-es kiírása alapján a város maximum bruttó 20 millió forintot számolhat el az épület megvásárlására. Ennek ismeretében tájékoztatták a tulajdonost a vételárról, aki azt nem fogadta el, és kérte az önkormányzatot, hogy az saját forrásból egészítse ki a vételárat bruttó 27 millió forintra.

Takács Péter (LMP) arra emlékeztetett, volt már ez az előterjesztés a testület előtt, kérdésként felvetette, hogy jól értelmezte-e, hogy 2 millió forint a különbözet a korábbi változathoz képest.

Wittmann László osztályvezető elmondta, korábban arról döntött a közgyűlés, hogy legfeljebb 25 millióért vásárolja meg az ingatlant. Hozzátette, az elmúlt egy hétben volt egyeztetés arról, hogy az összeg csökkentését kezdeményezi a város, így a 20 millió forintos érték is csökken 18 millióra, ennyi fordítható ingatlanvásárlásra, és ennek függvényében módosul az önerő.

14 igen és 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület a határozati javaslatot.

 

Pályázik a Napsugár bábszínház

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház pályázatot nyújtana be a Népmese anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítése az informális és non-formális tanulásban című EFOP projekt megvalósítására. Ennek alapfeltétele, hogy a bábszínház rendelkezzen egy hat évre szóló ingatlanbérleti jogviszonnyal. A bábszínház jelenleg az Andrássy út 2 szám alatt található régi posta épület egy részét használja. Az ingatlan a vagyonkezelő kezelésében van, ami megfelelne a feltételeknek. Más épületet a vagyonkezelő e célra nem tud felajánlani.

Szarvas Péter (Független) jelezte, hogy volt változás az előterjesztésben, egy másik ingatlanban, a Justh Gyula utca és a Hunyadi tér sarkán található, kívülről felújított épületben valósítanák meg a pályázatban szereplő projektet.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) azt közölte, a bizottság szakmai szempontok szerint támogatta ezt a pályázatot. Kiemelte azt a pozitív hozzáállást, amit a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részéről tapasztalt, ami véleménye szerint előremutató a jövő szempontjából.

A testület 16 igennel egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

 

A csapadékvízelvezető-rendszert fejlesztené tovább a város

A pályázat célja, hogy a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyákos és belvízcsatornák, belvízelvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme megtörténjen a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitól.

Fontos szempont, hogy a vizeket megpróbálják olyan tározók segítségével helyben tartani, amelyek alkalmasak az áradások, felhőszakadások elleni védekezésre, a vízvisszatartásra. A célok között szerepel a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölése is, és az, hogy olyan változásokat lehessen elérni, amelyekkel részlegesen visszafordíthatók a kedvezőtlen folyamatok. A projektben csapadékvíz elvezető árkokat építenének, de a már meglévő hálózatot is rendbe kellene hozni. Így átalakítanák a már meglévő csapadékcsatornát a Bethlen utcában, a Szöcske, a Bogár, a Rózsakert, a Buzogány és a Tücsök utcában az utca mindkét oldalában nyílt csapadékcsatortát építenének, az Almás és a Dobos István utcában, a Kisfényei úton a már meglévő csatorna rekonstrukcióját végeznék el.

Az érintett területeken jellemzően keskenyek az utcák, ezért lesz, ahol telekhatáron belül kell majd a csatornát elvezetni. Azoknál az ingatlanoknál azonban, ahol nem jut dűlőre az önkormányzat a tulajdonossal, más megoldást kell majd választani.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) tapasztalatait összegezve elmondta, több lakossági fórumon vett részt, amelyeken kiderült, azoknál az ingatlanoknál, ahol a lakosok nem adják le a telket, akkor ott nem valósul meg a fejlesztés. Hangsúlyozta, a fejlesztéssel a saját vagyonukat védhetik meg a tulajdonosok, arra kérte a lakosokat, hogy működjenek együtt.

Kocziha Tünde (Jobbik) azt kérdezte, tervben van-e a Zrínyi utcai csapadékelvezető lefedése belátható időn belül?

Csiaki Tamás osztályvezető válaszában elmondta, van rá lehetőség, de pénzügyi forrást igényel. Ha az önkormányzat elkülönít erre pénzt, akkor lehetséges.

Takács Péter (LMP) arról érdeklődött, van-e egy olyan megoldás, hogy ha a lakosok nem együttműködőek, akkor kikerüli a fejlesztés ezt a szakaszt és mennyiben szenvedhetnek kárt azok, akik kiadták a telküket.

Szarvas Péter (Független) hangsúlyozta, zajlanak az egyeztetések, de nem egyszerű a helyzet.

Wittmann László osztályvezető szerint többfajta módon megoldható ez a helyzet. Az önkormányzat eddig azt a gyakorlatot követte, amit dr. Ferenczi Attila említett, hiszen a telekkiadásért cserébe az adott ingatlan értéke növekszik. Elmondta, egy adott utcában egy-két ingatlantulajdonos hozzáállása hátráltatja a munkálatot, ebben az esetben akár kisajátítás is lehet a megoldás, de akkor kártalanítást kell fizetni. Hozzátette, mindenki számára az lenne a fair, ha mindenki megfontolná és ingyenesen leadná a telkét.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) felidézte, tavaly szeptemberben többszáz levelet küldtek ki, sok jogi akadályba ütközött az ügy, több ingatlannál volt hitel, így a bankok együttműködése is kellett volna szerződésmódosítással, ezt viszont nem mindenki tudta vállalni. A képviselő kérdése az, hogy hogyan lehet ezt a helyzetet kivédeni, hogyan tudunk segíteni legközelebb hasonló helyzetben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy volt olyan, aki nem is jelentkezett, nem is ott lakik, már külföldön él. Véleménye szerint át kell gondolni, hogy a körzetében lévő 20 utcával hogyan tudnak majd továbblépni.

A testület 16 igen egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

 

Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése

Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítésére pályázik a város. A projektben 8 ilyen intézménynél szeretnék megoldani a fejlesztést, így a Százszorszép óvodánál komplex energetikai korszerűsítést, a Kölcsey, a Becsey Oszkár és a Pásztor utcai, illetve az Orosházi úti, a Ligeti sori, óvodákban, valamint a Trefort utcai kollégiumban akadálymentesítést és energetikai fejlesztést hajtanának végre. A projekthez 880 millió forintra van szükség.

A képviselők 16 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.

 

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrafejlesztése

Összesen 174 millió forint áll az önkormányzat rendelkezésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére. A város azt tervezi, hogy a Mokry és a Jázmin utcai idősek klubját újítja fel és korszerűsíti az ellátást pályázati forrásból, illetve a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátására szolgáló Bankó András utcai épületet korszerűsíti. Előbbire 100, utóbbira 74 millió forintot hívna le.

 

Változtatnának a helyi buszok menetrendjén

Az önkormányzatnak a DAKK-al van megállapodása a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátására, amely az év végéig szól. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is él egy megállapodás a regionális járatokkal, a belterületi szakaszokon helyi tarifával történő utazás feltételeinek rögzítésére. Mivel a DAKK és az NFM újabb szerződést kötött a távolsági autóbuszos személyszállítási szolgáltatásról, így lehetőség van a megállapodás hasonló tartalmű szerződés idei évre szóló időszakra történő megkötésére.

Mivel a jelenlegi szerződés év végén hatályát veszti, és a pályázat előkészítése miatt egyébként is felülvizsgálják a helyi autóbusz-hálózatot és a menetrendet, utasforgalmi vizsgálatot is végeznek, internetes kérdőívet tesznek közzé, valamint papír alapú kérdőívet tettek elérhetővé a lakosság számára.
Az adatok alapján a reggeli időszakban a járatkihasználtság 3-38 százalék között van, ami csúcsidőben sem haladja meg átlagban az 50 százalékot. A legnagyobb utasforgalom a Lencsési lakótelep felől jelentkezik, a legalacsonyabb Gerláról, az Erdélyi sorról és a Varságh utca felől. A délutáni csúcsidőszakban a járatok átlagos kihasználtsága 25-39 százalék között van. A személyszállításba bevont regionális járatok csúcsidőben az 50 százalékot meghaladó kihasználtsága volt mérhető bizonyos irányokban.

Az adatokra támaszkodva két javaslatcsomagot készítettek a szakemberek. Az “A” változat tejesítménycsökkenést tartalmaz, amelyet elsősorban a hétvégi és hétköznapi túlkínálat megszüntetésével érnének el. A csökkentett menetrend 113,7 kilométer megtakarítást eredményezne a jelenlegi mintegy 1,1 millió kilométer/évhez képest, amivel 58 millió forintot tudnának megtakarítani.

A “B” verzió szerint a 4-es és a 17V járat munkanapi összekötésével egy Jaminát és a Lencsési lakótelepet összekötő buszjárat jön létre, amely az új vonal mentén átszállás nélküli eljutást tesz lehetővé. Ezzel együtt 18,9 kilométer lenne a teljesítménynövekedés, ami 9,6 millió forint többletköltséggel járna. a “B1” verzióban új körjárat indulna, valamint napközben a 3-as és a 4A-4B járatokat vonnák össze. Mindez 15,8 kilométer teljesítménynövekedést jelent, ami 8,1 millió forintos plusszal jár. a “B2” javaslat szerint a 8A és 8V járatok délelőtti meghosszabbításával kialakul egy új, jaminai hurokjárat. Így az új Szerdahelyi utcai aluljáró felé is közlekedne busz, ami 32 kilométeres teljesítménynövekedést és 16,7 milliós többletköltséget okozna.

A “C” változat szerint a jelenlegi szolgáltatáson túl a regionális járatok – helyi személyszállításból történő kivonása esetén – helyi járatokkal történő ellátásának menetrendjét tartalmazza. Ha az új vállalkozó nem tudja igénybe venni a regionális járatokaz, csak plusz futásteljesítménnyel, új helyi járatok beindításával lehet a jelenlegi szállítást biztosítani. A teljes változtatás 60,1 kilométer teljesítménynövekedést okoz, ami 30 millió forint pluszba kerülne.

Az ülésen részt vettek a Közlekedéstudományi Intézet azon munkatársai, akik az előzetes felmérést végezték. A polgármester arra emlékeztet, hogy azért volt szükség a felmérésre, mert az önkormányzat erre megbízást adott, a nagy jelentőségű feladatnál pedig fontos, hogy a viszonylag pontos menetrend jelenjen meg a pályázati kiírásban. Szarvas Péter (Független) úgy értékelt, alapos, jól átgondolt a dokumentáció. Azt is hozzátette: a jaminai lakosok által jelzett problémákra célszerű javaslatot kérni. Emlékeztetett: az Orosházi úti felüljáró lezárásakor egy hurokjárat alakult ki kerülőúton, ám miután átadták a beruházást, ez a járat megszűnt, a lakosok viszont kérték, hogy továbbra is maradjon meg ez a lehetőség. A B1-es javaslat elégíti ki ezt az igényt, a pénzügyi bizottság jelezte, hogy finomhangolni kellene még ezt a verziót. Azt is javasolta, hogy jövő hét szerdán, 17 órakor tartsanak egy lakossági tájékoztatást a menetrendmódosításról, a végső döntést az ott elhangzó javaslatok beépítésével hozzák meg a következő ülésen, április 27-én.

Miklós Attila (MSZP) a közösségi közlekedést a focihoz hasonlította, mint mondta, ahhoz is mindenki ért. Úgy fogalmazott, a csabai tömegközlekedés speciális, amelyben közrejátszott, hogy a rendszerváltás után, néhány nagyfoglalkoztató megszűnésével olyan járatok maradtak meg, amelyeket újra kellene gondolni. A képviselő szerint akkor lehet utasszámot növelni, ha megfelelő szolgáltatást nyújtanak. Hozzátette: az átalakítást futásteljesítmény-növekedés nélkül nem lehet megoldani. A jaminaiak igényeinek kielégítése mellett a Lencsési-lakótelep és a kórház összekötésére is nagyobb igény szokott lenni. Kíváncsi arra, hogy milyen javaslatok futnak be még, és várja, hogy a DAKK Zrt. vezérigazgatója egyszer ellátogasson valamelyik közgyűlésre.

A szolgáltató képes megoldani a plusz futásteljesítményt, ha azért cserébe megfelelő ellentételezést kap – jegyezte meg Szarvas Péter (Független). Eddig nem látták indokoltnak a pótlólagos igényt – tette hozzá.

Takács Péter (LMP) azt kérdezi, hogy a polgármester, mint szakértő – a Körös Volán Zrt. volt vezetőjeként melyik opciót választaná?

A polgármester azt mondta, az a kérdés, hogy mik a lakossági igények, ehhez képest pedig az önkormányzat mekkora összeget tud ráfordítani? Arra emlékeztetett, hogy jelenleg a jegybevételből nem tudják teljes mértékben finanszírozni a szolgáltatást. Azt is hozzátette: a B1-esben szereplő elképzelés reális lehet.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a különböző variánsok ismertetése mellett azt kérdezte, hogy miért jelent ilyen sok plusz futásteljesítményt a B és a B1-es változat?

Pék Patrik, a KTI szakértője arról tájékoztatott, hogy a két verzió között csak egy-egy járatnyi eltérés van, nem a 3-as, hanem a 4-es járat működik majd napközben, hiszen Jamina elég nagy területen fekszik. A Varság utcában egyes esetekben a 8-as busz közlekedik, a kilométerkülönbséget az okozza, hogy a lényegesebb különbség, hogy a B1 megoldás kicsit olcsóbb lenne.

A képviselők arról határoztak, hogy a végső döntést április 27-én hozzák meg, miután lezajlott a lakossági tájékoztatás.

 

Csatlakozik a város az Interreg-hez

Új előterjesztésként került a napirendi pontok közé az Interreg – Románia-Magyarország programhoz való csatlakozás lehetősége, amelyben a két ország együtt tud résztvenni a tervezésben és sikeres pályázat esetén a megvalósításban is. Békéscsaba egy olyan műszaki tartalommal szeretne az együttműködésbe belépni, amelyben a Felső-Körös soron a Bánszki utcai híd és a Fürdő téli bejárata közötti parti sétány rendbetételére kerülne sor, ez magában foglal egy tanösvény, sétány és zöldfelület-korszerűsítést is.

15 igennel fogadták el a javaslatot.

 

Továbbra is lakosságszám-arányos szavazást szeretne elérni Békéscsaba a DAREH-ben

Legutóbb március 7-én ülésezett a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgzdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati társulás (DAREH), az itt hozott határozatokról számolnak most be a békéscsabai grémium előtt. A döntések között szerepel a 2016-os költségvetés módosítása, az idei büdzsé elfogadása, bizonyos megállapodások módosítása (pl. a települések lakosságszámának aktualizálása, valamint az, hogy 2018-tól lakosságszám-arányos lesz a szavazás a taggyűléseken; de szó esett arról is, hogy Hódmezővásárhely, Csárdaszállás, Mezőkovácsháza és Nagyér kilép, míg Pusztaottlaka csatlakozna a DAREH-hez). A Békéscsabát képviselő Hanó Miklós alpolgármester a döntést nem támogatta, ugyanis a taggyűlésben továbbra sem lakosságszám-arányos a szavazás. A létrehozandó közbeszerzési bizottságnak a feladatait a társulási szabályzatban meghatározott módon kellene ellátnia, de ilyen szabályzatot a taggyűlés még nem alkotott. Mindezek ellenére a többség elfogadta az előterjesztéseket. A közgyűlésnek most arról kell határoznia, hogy minősített többséggel jóváhagyja, avagy sem a társulás által megszavazott módosításokat.

Miklós Attila (MSZP) azt kérte, adjon tájékoztatást a polgármester a jelenlegi helyzetről.

Szarvas Péter (Független): arra emlékeztetett, ő maga a DAREH felügyelőbizottságában van benne. Ugyanakkor elmondta: a DAREH azért fontos a városnak, mert az önkormányzatnak szerződése van a hulladékszállításra a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel. A DAREH azt szeretné, ha a tagtelepülések rábíznák a hulladékgyűjtést és szállítást. Békéscsaba egyelőre még nem döntött a kérdésről, ami miatt azonban előnyös lenne a csatlakozás, az, hogy minimalizálódhat a szolgáltatásért nyújtott összeg. Ahhoz, hogy ez nulla legyen, ahhoz abban szükséges megállapodni, hogy a békéscsabai hulladékért mekkora ellentételezés járna az állami NHKV holdingtól. Ami fix díj, az 1,8 forint/liter elszámolási összeg, amiben van egy mozgó díjelem is. A megnyugtató az lenne, ha literenként 2-2,3 forintos elszámolást kapna a város. Hozzátette azt is: úgy tűnik, hamarosan eljutnak arra a pontra is, ahol már dönteni tudnak az ügyben. A DAREH üzleti terve alapján az látszik, hogy a zrt. igyekszik Békés valamennyi, és Csongrád néhány településére bejelentkezni azzal, hogy elvégzi a feladatokat. Idénre 2 milliárd forint feletti árbevétellel számolnak. A hulladékválogató mű közel áll ahhoz, hogy betöltse eredeti célját és jól működjön, ezért a mostani vezetés mindent megtesz – jegyezte meg a városvezető.

Takács Péter (LMP) azt kérdezte, hogy mi a helyzet Gyula városával, hiszen az előterjesztésben vannak ki- és belépő települések is. Azt is kérdezte, hogy a polgármester szerint mennyire lehet változtatni azon, hogy a taggyűlésben Békéscsabának nem lakosságarányos a szavazata?

A lakosságszám-arányos szavazást nem tudják elérni, ugyanis ezt minden településnek meg kellene szavaznia – fogalmazott Hanó Miklós (Fidesz-KDNP). Mint mondta, a kis települések azért nem támogatják ezt a lehetőséget, mert akkor a szavazatuk sokat gyengülne. Arról is tájékoztatott, hogy a legutóbbi taggyűlésen az 1,8 forint/literes elszámolási összeget ajánlották fel a városnak, amit az alpolgármester nem fogadott el, ez ugyanis akár 80 millió forinttal kevesebbet jelentene a szükségesnél, a 2 forint feletti összegre tettek javaslatot.

Gyula városa nem lépett ki a társulásból – jelezte Szarvas Péter (Független). Mint mondta, jól látszik, hogy nem áll érdekében a többi tagnak az, hogy lakosságarányosan szavazzanak a taggyűlésen. Egyszer a közgyűlés már megszavazta ezt, aminek a megváltoztatására nincs fogadókézség – közölte a polgármester.

Nagy Ferenc (Független) azt a kiegészítést tette, hogy keményen bírálják egy-egy taggyűlésen Békéscsabát a lakosságszám-alapú döntésért, habár a stratégiai jellegű döntéseknél van erélye Békéscsabának. Az alpolgármester arról is tájékoztatott, hogy már közölték a feltételeket a DAREH-el, jövő héten egyeztetnek tovább az álláspontokról.

Miklós Attila (MSZP) szerint csak akkor jó a lakosságszám-arányos szavazás, ha minden más – büntetések, befizetések, stb. is arányosak. A politikus szerint a polgármesternek többet kellene konzultálnia elődjével az ügyről.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is a szavazatarányra tért ki. Arra is rámutatott, hogy tudomása szerint Nagy Ferencnek megküldött egy levelet a DAREH arról, hogy nem érkezett meg a negyedik negyedéves befizetés a Hulladékgazdálkodási Nonprofithoz, pedig lassan már következő év első negyedéve lenne esedékes. Százmilliókról van szó, a városnak lépéseket kell tennie – hangsúlyozta a tanácsnok, aki szerint nem szabad hagyni, hogy leálljon a szolgáltatás.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) Miklós Attilának azt mondta: a 2006 előtti vezetés idején  alakult ki az alapszabályzat és az, hogy minden település lakosságszám-arányosan szavazhasson. Annak idején még égetőművet akartak volna létrehozni, a város kilépett, később, egy pályázat miatt építették meg a hulladékválogató művet, amihez visszaléptették a DAREH-ba Békéscsabát.

A DAREH-től azért kapott tájékoztatást, mert kért – közölte Nagya Ferenc (Független) – ezt azért tette, mert jogvita van. Az alpolgármester bízik abban, hogy a társulás jobb feltételeket biztosít, mint a saját cég, és ezt az ügyet még meg lehet oldani. Véleménye szerint meg kell állapodni a társulással, hiszen annak számos előnye van.

Viszonylag nagy átalakuláson ment át a DAREH, éppen ezért talán kicsit nagyobb vehemenciával kellene lobbizni a békéscsabai érdekekért – fogalmazott zárásként Miklós Attila (MSZP).

Az I. alpontot, miszerint a közgyűlés megismerte a tájékoztatást és jóváhagyja Pusztaottlaka csatlakozását a DAREH-hez, 12 igen, 4 tartózkodás ellenében fogadták el, az érintett bizottság a II. pont határozati javaslatai közül a II. “B” változatot javasolta elfogadásra, eszerint: “Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzat Társulás által a Társulás módosításokat egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodását a határozat 11. számú mellékleté szerinti tartalommal nem hagyja jóvá. Egyidejűleg javasolja a Társulási Megállapodás további módosításait, valamint Közbeszerzési Szabályzat előkészítését és elfogadását az alábbiak szerint: – A Taggyűlés működése során a szavazások eseteben a döntések meghozatalakor a képviselt lakosság számarány függvényében vegyék figyelembe a szavazatokat, továbbá – a Társulás Közbeszerzési Szabályzatát készítsék el, majd kerüljön elfogadásra mielőtt a Társulási Megállapodást ismételten elfogadja a Taggyűlés. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a határozatban foglalt döntésről a Társulás elnökét tájékoztassa. Ezt a javaslatot 12 igen, 4 tartózkodás ellenében fogadták el.

 

Továbbra is költségvetési szervként működik a gyermekélelmezési intézmény

A januári közgyűlésen bízta meg azzal a közgyűlés Szarvas Péter polgármestert és Kozma Jánost, a Békéscsaba Vagyonkezelő igazgatóságának elnökét azzal, hogy készítsen szakvéleményt arról: milyen előnyei lehetnek annak, ha a gyermekélelmezési feladatokat egy önkormányzat tulajdonában álló, a törzsházon belül működő gazdasági társaság látja el. A szakvélemény elkészítéséhez munkacsoport alakult.

Békéscsabán a gyermekélelmezés komplex rendszerként működik, amely nem csak a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézményhez, hanem az önkormányzat és a Békéscsabai Intézményellátó Centrum is kapcsolódik. A feladatok is szerteágazóak, így részét képezi a főzés, kiszállítás, a műszaki karbantartás, az ételkiosztás, a rendelés, számlázás, a különböző adminisztrazív feladatok. Az intézmény alaptevékenysége a 3-tól 18 éves korú gyerekek, valamint a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ ellátottjainak étkeztetése, de az intézmények dolgozóinak étkeztetéséről is ők gondoskodnak.

Az intézmény főkonyháján naponta átlagosan 925 adag reggelit, 4225 adag tízórait és uzsonnát, 9000 adag ebédet és 925 adag vacsorát készítenek el. A szervezeti egységek közé tartozik a főkonyhán túl a központi igazgatási iroda, a karbantartóműhely, az ifjúsági tábor, valamint a Csabagyöngyében található Étterem és Kávézó. A gyermekélelmezés tavaly 1,1 milliárd forintos bevétellel kalkulálhatott, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az intézmény alaptevékenységének finanszírozásához kap központi (296 millió forint) és irányítószervi (241 millió forint) támogatást, valamint működési bevételeket vesz igénybe, utóbbiból finanszírozza a vállalkozási tevékenységét. Ezekből a támogatásokból a tavalyi évre vetítve 190 millió forint a lefőzött adagok nyersanyagköltsége, amelyekhez nem, vagy csak részben kapcsolódik térítési díj. A bevételek jelentősebb részét a központi támogatás képezi, az idei tervezett összeg 394,3 millió forint. Mivel nőtt a központi támogatás aránya, az önkormányzatié csökkent. A bevételek másik meghatározó része a térítési díjakból származik, amelyet a nyersanyagköltség egy ellátottra jutó napi összegéből határozzák meg. Az elmúlt négy évben ez az összeg nem változott, de idén februártól 5 százalékkal megnövelték azt.

Az intézmény 140 főt foglalkoztatott tavaly, a pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatokat 5-en látják el (a központi közigazgatásban összesen 9-en dolgoznak).

A költségvetési szerv működésének előnyei közt szerepel, hogy szigorúak a gazdálkodási keretek, jól működő a polgármesteri hivatal kontrollja, a közbeszerzésnek köszönhetően alacsony térítési díjakkal lehet számolni, gazdaságos és gördülékeny lenne a feladatellátás, garantáltak lennének a jó minőségű ételek a mintamenza programhoz való csatlakozással, illetve a szülők a Recept programon keresztül tudnának kontrollt gyakorolni. Lennének azonban hátrányai is: a CsabaPark, azaz a Vagyonkezelő Zrt. ebben a formában csak közbeszerzési pályázaton való indulás és nyertesség esetén tud beszállítója lenni az intézménynek. Tavaly csak minimális mértékben szereztek be nagykonyhai berendezéseket, ám azok cseréje indokolt lenne, amely jelentős önkormányzati forrásigénnyel jár.

Szarvas Péter polgármester elmondta, a jelenlegi ellátás színvonala megfelelő, érdemes ezzel a területtel foglalkozni, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy az egyes konyhák eszközei is megújuljanak. A városvezető szerint fontos, hogy legyen beleszólási, ellenőrzési joga az önkormányzatnak. Több mint 9 ezer adag ételt főz a négy konyha, úgyhogy fontos az egyensúlyt megtalálni a működési modellben. Van olyan példa a megyei kórház esetében, hogy Gyulán és Békéscsabán is vegyes a modell.

dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) arról tájékoztatott, hogy három verzió volt a bizottság előtt, mindegyik mellett hangzottak el érvek. Az első szempont a dolgozók biztonsága volt, de az eszközbeszerzés is fontos elem, valamint az iparűzési adó is meghatározó érv, hiszen ha vállalkozó csinálja, akkor az fizeti az adót. A frakcióvezető szerint a jelenlegi működés hibája a forráshiány, hiszen ha az önkormányzatnak kell a zsebébe nyúlnia, akkor 60-80-100 milliót nem tud most beletenni a költségvetést ismerve. A tanácsnok elmondta, a bizottság 2 órát őrlődött ezen a kérdésen, a „C” verziót, a külső szolgáltatás bevonását is elvetették, így a jelenlegi formában képzelik el a folytatást.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kiemelte, örült az intézményt ért felkérésnek, hogy bemutathatták a rendszer működését. Szarvas Péter polgármester felvetésére válaszolva alátámasztotta, hogy nyitott könyv az önkormányzat számára az intézmény működése. Mint mondta, a válaszban benne vannak a legfontosabb elemek. Szó volt a kockázatos működésről. Hangsúlyozta, egy forint büntetést sem fizetett az intézmény az elmúlt években, a legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat, és hozzátette, eltökéltek, hogy a helyi vállalkozók részt vegyenek a munkában.

Szarvas Péter elmondta, megnyugtató választ kapott, hogy a közbeszerzésben több békéscsabai vállalkozó is bevonható lesz a jövőben.

Az I.pontot, miszerint a testület megismerte a szakvéleményt – 16 igennel elfogadta a testület. A II. pont „A” változatot, miszerint a gyermekétkeztetési feladatok ellátását továbbra is költségvetési szerv formájában biztosítják – 14 igen, valamint Szarvas Péter és Kaposi László tartózkodása mellett elfogadták.

 

Igazgatói pályázat

Eredménytelen lett az a pályázat, amelyet a Szigligeti utcai és a Kazinczy-lakótelepi Óvoda igazgatói pozíciójára írtak ki, mivel nem találtak olyan pályázót, aki megfelelt volna az elvárt feltételeknek. Éppen ezért addig, míg nem születik érvényes pályázat, addig az igazgatóhelyettes látja el a munkakört, emellett pedig új pályázatot írnak ki. Ezt viszont befolyásolja az a tény, hogy az óvoda Tábor utcai telephelyén folyamatban van egy TOP-os pályázat, a Szigligeti utcai óvodában pedig a tanuszodát felújítását ütemezték be erre az évre. Éppen ezért az előterjesztő szerint egységes irányítást kellene biztosítani az intézményeknek a folyamatos nyomonkövetés és felügyelet végett.

Fülöp Csaba (MSZP) megjegyezte, november 1-én indulna az új vezető megbízatása. Arról érdeklődött, hogy áll az uszodafelújítás, az új vezető már átveheti-e a létesítményt, illetve a megvalósításhoz szükséges hitel mikor áll rendelkezésre?

Wittmann László, a stratégiai és fejlesztési osztály vezetője válaszában elmondta, 60 napos határidővel kaptak tervezési megbízást, ami hétfőn jár le, és le is szállítják a tervdokumentációt. Ezt követően a közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani, a hitel rendelkezésére állásával pedig elképzelhető a dátum tartása.

Tarné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője elmondta,  a bizottsági ülésen is felmerült, hogy az uszoda kivitelezésére tervezett összegnek rendelkezésre kell-e állnia? A hitelcélok között lehetnek olyan ügyek, amelyek szerint nem szükséges megvárni az összeget, ha az önkormányzat bírja likviditással. Ha nem felelünk meg kockázatnak, akkor a közgyűlés áttekinti és kormányzati engedély nélkül megoldható – zárta sorait az osztályvezető.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) hozzátette, júliusban-augusztusban jelenik meg a pályázat, szeptemberben döntenek és utána lesz új vezetője az intézménynek.

A testület 16 igennel egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

 

Kovács Dávid, Varga Diána.

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,