A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal csökkentette a növekedés ütemét, ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal fékezte.
A magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben
Továbbra is a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban valamint a régióban, és nemcsak a lakossági fogyasztás, hanem a mögötte lévő bérnövekedés is magas – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken az M1-en a KSH adatokra reagálva. Hozzátette: a második félévi részletes GDP-adatok megerősítették, hogy alapvetően a szolgáltatói szektor teljesítménye segítette a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 2010 óta 85 százalékkal nőttek a nettó keresetek, miközben a reálbérek már több mint hat éve emelkednek. Az euróban számolt magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban visegrádi országok között 2010 és 2018 között. A gazdasági növekedés 2019 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 5,2 százalék volt, ez a tagállamok átlagát négyszeres mértékben meghaladva Magyarországnak az uniós rangsor első helyét is jelenti.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a magyar gazdaság növekedésében kiemelt szerepe van a beruházások bővülésének, és pozitív jelnek mondta, hogy a magán, az állami és az önkormányzati beruházások lendületesen emelkednek. A most kivitelezett beruházások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul magas maradjon. Kifejtette: az elmúlt évben 8500 milliárd forint beruházás történt Magyarországon, az idén arra számítanak, ezt az összeget meghaladó mértékű lesz a beruházás növekedése.
Megjegyezte, hogy az adóváltozások, a fejlesztési kedvezmények, a gazdaságvédelmi akció intézkedései kedvezően alakították a beruházásokat.
Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarország legfontosabb külső piacainak gazdasági növekedése szerény számokat mutat, a magyar gazdaság növekedését a külső piac kevésbé húzta, a belső motorok teljesítenek jól.
Az év egészét tekintve a várakozásokhoz képest is magasabb lehet a magyar gazdaság növekedése, nem 4,1 százalék, hanem mintegy 4,3-4,4 százalék még akkor is, ha az év második felében lassulás következik be – mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kitért arra, hogy kedvezően alakultak a magyar bérek is, még mindig 10 százalék felett nőttek a keresetek.
– Akkor van értelme a gazdasági növekedésnek, ha az átlag ember számára is érzékelhető kereset- és bérnövekedést jelent, ez együtt jár a fogyasztás emelkedésével, a megtakarítások növekedésével – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály rámutatott arra, hogy a bérek tekintetében felzárkózás történik, a magyar lakosság is szeretne úgy élni, fogyasztani, mint a nyugati országokban. Ehhez a gazdaság teljesítményének kellett javulnia. Arra számítanak, hogy idén is legalább 8 százalék körül lehet a bérek, keresetek növekedése.
Elemzők: Az év második felében lassul a gazdasági növekedés
Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, de az év egészében így is 4,5 százalék közelében lehet – kommentálták a GDP-adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid kiemelte, hogy az ipar visszafogottabban szerepelt, 0,9 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez, míg az első negyedévben még 1,3 százalékpontot. A nemzetközi gazdaság lassulása nem sok jót jelent a magyar ipar számára, ezért a következő időszakban még alacsonyabb lehet a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik, ahogy lassan de biztosan begyűrűznek a kedvezőtlen külső körülmények. A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén emelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd.
Forrás: hirado.hu
