Bauer Barbara bemutatta A hídépítő regénye második részét

20:20 | Such Tamás

Mintegy ezer oldalon, két kötetben meséli el, a csabaiak utóbbi 300 évét az évtizedekig Etyeken élő, békéscsabai író. Bauer Barbara a Hídépítő című ikerkötet első részét ősszel, a másodikat pedig szerda délután mutatta be a Békés Megyei Könyvtárban.

Bauer Barbara író és férje, dr. Valastyán Pál jogász 2025 októberében közösen mutatták be A hídépítő – A jövő kezdete, illetve most szerdán A hídépítő – A múlt ereje című köteteket. Az író elmondta, az első rész írásakor könnyebb helyzetben volt, hiszen a város történetének a kezdeti, jó 150 évéből alig maradt fenn dokumentum. Míg a második rész papírra vetésénél már lényegesebben meg volt kötve a keze; kvázi sokszor ki kellett kapcsolnia a fantáziáját.

 

Bauer Barbara – Fotó: Such Tamás / behir.hu

– Ez nem egy dokumentumtörténet, nem egy tényirodalom, hanem fikcióval dúsított regény – mondta Bauer Barbara. – Hiszen nem voltunk ott, amikor a tótok megérkeztek, hanem el kellett képzelnem. Tudom, hogy milyen ruhákat viseltek, hogy nézett ki akkor a táj, milyen nyomok maradtak itt, a mai Csaba területén a török dúlás után.

Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke csodálatosnak véli, hogy egy nem csabai ilyen tüzetesen foglalkozik a város történetével. Hozzátette, korábban már közösen készítettek egy Máté Péter estet is.

– Barbarával elhatároztuk, hogy amikor ez a könyv mindkét része elkészül, akkor közösen feldolgozzuk. És már most tudom: szeptember 28-án lesz A hídépítő rendkívüli bemutatója, közös fellépéssel az evangélikus nagytemplomban – fűzte hozzá.

 

Galéria

 

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint A hídépítő című regény bemutatója nemcsak irodalmi különlegesség, hanem egy lélekemelő esemény is, hiszen Békéscsaba történelmének több mint 300 évét, az új áttelepítést követi, dolgozza fel egy családregény formájában.

– Bauer Barbara nagyszerűen megírta, hogy a csabaiakra – akik itt éltek –: szlovákokra, magyarokra, zsidókra, németekre mindig az volt a jellemző, hogy a nehéz élethelyzetben is hittel, kitartással formálták saját privát életüket és a közösség életét. Azonfelül a cím is arra utal, hogy a közösség tagjai közül nagyon-nagyon sokan hidat képeztek, és minden nehézség ellenére Békéscsaba 1718-as újratelepítését követve, most is élő és nyüzsgő város maradt – fogalmazott a város első embere.

A megjelenteket Juhász Zoltán, a könyvtár igazgatója és Szarvas Péter polgármester köszöntötte. Bauer Barbara beszélgetőtársa dr. Valastyán Pál jogász volt.

 

További programok »

FEL