A produkció különlegessége, hogy huszonhét fiatal szereplő dolgozik együtt a színház tapasztalt művészeivel. A próbafolyamat még augusztus végén kezdődött, ráadásul nem a megszokott környezetben: már az olvasópróbát is egy kastély romos melléképületében tartották. A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen a darabbéli otthontalan gyerekek és a világtól elzárkózott Simon Péter találkozása is egy elhagyatott birtokon veszi kezdetét, megmutatva a tisztaság és az emberi értékek fennmaradását egy megbolydult világban.
Közösséggé kovácsolódtak a fiatalok
A több mint százötven jelentkezőből kiválasztott gyereksereg az elmúlt öt hét alatt nemcsak a szerepekkel, hanem egymással és a felnőtt színészekkel is teljesen összeforrt. Pányik Tamás rendező – aki tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen – elmondta: a gyerekszereplőkkel való munka sajátos dinamikát követel.
– Amíg a gyerekek felveszik a tempót, megtanulják a koreográfiákat és jeleneteket, az kétszer-háromszor annyi idő, mint a felnőtt színészeknél. Viszont utána elképesztő teherbírással és ügyességgel csinálják az egészet – fogalmazott a rendező.
Pányik Tamás kiemelte, hogy a gyerekek meglepő érzékenységgel és tehetséggel nyúlnak a nehéz, drámai szituációkhoz – mint az éhezés, a fázás, a gyász vagy a fizikai összecsapások. A próbák során a rendező és Hevesi Fanni koreográfus nem kész mozdulatsorokat erőltetett a fiatalokra, hanem olyan kereteket biztosított, amelyeket a gyerekek a saját személyiségükkel és ötleteikkel tölthettek meg, felszínre hozva belőlük az utcán kóborló falka nyers, megvadult energiáit.
Filmes szerkezet és monumentális látvány
A Valahol Európában nemcsak érzelmileg, hanem technikailag is komoly kihívást jelent. A rendező hangsúlyozta, hogy a mű szerkezete kimondottan filmes gondolkodást igényel: az első felvonásban a rengeteg helyszínváltást – utcák, gátak, falvak gyors egymásutánját – szervesen és hitelesen kell megteremteni a színpadon. A második felvonásban a cselekmény lecsendesedik és egyetlen térbe sűrűsödik: Árva Nóra díszlet- és jelmeztervező egy sérült, egykor elegáns kastély monumentális homlokzatát álmodta meg, amely egyszerre szolgál búvóhelyként, menedékként és a közösség születésének tereként.
A darab zenei és érzelmi skálája rendkívül széles. A jól ismert dalok (Valahol gyönyörű nyár, A zene az kell) dallamossága mögött mély emberi drámák húzódnak. A rendező szerint a mű legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a háború és a kiszolgáltatottság hátterében az élni akarás intenzív pulzálását és az egymásra találás örömét mutatja meg.
Visszatérés az életbe
Az előadás másik kulcsfiguráját, a világ elől elzárkózó egykori karmestert és zeneszerzőt, Simon Pétert Katkó Ferenc alakítja. A színművész hangsúlyozta, hogy a gyerekszereplőket kezdettől fogva egyenrangú partnerként kezeli, akik a felkészítő tréningeknek köszönhetően profi módon teljesítenek a színpadon.
– Simon Péter egy bezárkózott, megkeseredett ember. Az én feladatom megmutatni azt az utat, ahogyan ez a gyereksereg visszavezeti őt az életbe – hogyan ébred rá arra, hogy a struccpolitika és az elvonultság helyett vannak még dolgok, amikért érdemes szeretni és élni – nyilatkozta Katkó Ferenc, hozzátéve, hogy Dés László zenéje nemcsak magas színvonalú, de közvetlenül, fájdalmas és reményteli pillanatokkal hat a hallgatóságra.
Új energiák a Jókai színházban
A produkció egyben fontos szakmai mérföldkő is: mind Pányik Tamás rendezőnek, mind Hevesi Fanni koreográfusnak ez az első munkája a békéscsabai teátrumban. A fiatal alkotók megkapott bizalma a Jókai színház megújuló művészeti törekvéseit tükrözi, amely a jövőben is teret kíván adni a friss energiáknak és az új színházi formáknak.
A darab bemutatóját október 2-án tartják a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.
Galéria
