Köteles Lajos szerint azonban eredetileg nem pedagógiai intézményt szerettek volna létrehozni. Békés megyében ugyanis nagy szükség lett volna korszerű közgazdasági képzésre, hiszen a térség jelentős mezőgazdasági termelést folytatott, miközben kevés volt a modern gazdálkodáshoz, értékesítéshez és pénzügyi szervezéshez értő szakember. A közgazdasági képzés megvalósítását azonban nem sikerült elérni, így végül pedagógiai tagozat indult. Erre szintén nagy szükség volt, hiszen akkoriban 101 képesítés nélküli pedagógus és 184 betöltetlen tanítói állás volt a megyében.
Forrás: Békés Megyei Könyvtár
A békéscsabai főiskola idővel azonban jóval többet jelentett egyszerű pedagógusképző intézménynél. Számos korszerű, Magyarországon úttörőnek számító tantárgyat vezettek be, többek között Európai Unió-ismeretet, vallástörténetet és magyarságismeretet. Fontos szerepet kapott a nemzetiségi képzés és a határon túli kapcsolatok erősítése is. Az intézmény szoros együttműködést alakított ki romániai partnerekkel, és egy közös magyar–román eurorégiós fejlesztési alapítvány létrehozását is tervezték.
– A főiskola különleges kezdeményezései a nyugat-európai egyetemek figyelmét is felkeltették. Svéd és finn intézmények, majd amerikai partnerek is érdeklődtek egy Kelet-Európára szakosodott college létrehozása iránt. A program jelentős, mintegy tízmillió dolláros támogatást kaphatott volna, és nemzetközi, diploma utáni, közgazdasági képzést biztosított volna – mesélte.
A kezdeményezés végül politikai és intézményi akadályok miatt meghiúsult, majd 2000-ben a korábbi intézményi rendszert is átalakították. Köteles Lajos ezt a békéscsabai főiskola egyik legnagyobb veszteségének tartja. Visszaemlékezése szerint a főiskola egy „nagy ábránd” volt, amely lehetőséget adott egy másfajta, modernebb jövő megteremtésére.
A történet legfontosabb tanulsága szerinte az, hogy egy térség jövőjét alapvetően meghatározza a felsőoktatás. Ha egy városnak és térségnek vannak alkotó, jövőorientált oktatási intézményei, akkor nagyobb esélye van a fejlődésre.
