A résztvevők a séta során olyan békéscsabai épületeket kerestek fel, amelyek valamilyen módon kötődnek Wagner József nevéhez. Az útvonal a Békés Megyei Könyvtártól indult, majd többek között a régi kórházi épület, a Deák utcai református templom, a Jókai Színház és a Fiume Hotel is szerepelt a programban. A túra egyik fontos állomása volt az evangélikus gimnázium, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum épülete is.
Indul a séta a bázisról – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Wagner József 1861 és 1917 között élt, és a 19. század végén, illetve a 20. század elején Békés megye meghatározó építőipari szakembere volt. Tervezőként és kivitelezőként egyaránt dolgozott, munkáját pedig saját építőbrigádja is segítette. Nevéhez nemcsak jelentős épületek kapcsolódnak, hanem a békéscsabai téglagyártás történetének egy fontos fejezete is.
Juhász Zoltán elmondta, 1891-ben a Schuch és Társa és Wagner Gőztéglagyára Jaminában kezdte meg működését, amelynek egyik alapítója szintén Wagner József volt. A séta során így az épületek mellett a helyi ipartörténet egy szeletébe is betekintést nyerhettek az érdeklődők.
A szervezők a programot kvízkérdésekkel is színesítették, így a résztvevők játékos formában tehették próbára a városról és Wagner munkásságáról szerzett ismereteiket. A Kulturális Örökség Napjai célja, hogy közelebb hozza a közönséghez az épített örökséget, és ráirányítsa a figyelmet olyan alkotókra, akiknek munkái ma is meghatározzák a város arculatát.
Galéria
Közben megtudtuk, a jaminai Wagner utca nem a csabai építész József, hanem a világhírű zeneszerző Richard nevét viseli. Noha korábban, még a létező szocializmusban valóban Wagner Józsefnek hívták a strasszét. Miközben előtte – ahogy most is – büszkén vislete a Richard Wagner nevet.
A Békés Megyei Könyvtár 2022 óta vesz részt a kezdeményezésben. A mostani séta is azt szolgálta, hogy Wagner József neve és munkássága még ismertebbé váljon a békéscsabaiak körében, miközben a résztvevők új szemmel fedezhették fel a belváros jól ismert épületeit.
