Az évad első mesedarabjának ősbemutatója október 13-án lesz a Jókai Színházban. Hedry Mária A bűvös patkó című meséjét Juhász Róza állítja színpadra a legkisebbekből álló közönségnek. Mivel kortárs darabról van szó, a rendező mai zenét és mozgást álmodott hozzá a meséhez, ehhez a koncepcióhoz kérte fel lányát, Oberfrank Rékát koreográfusnak, aki tavaly végzett kortárs táncszakon, és Spanyolországban volt szakmai gyakorlaton a Peter Mika és Olga Cobos által vezetett formációnál.
Az olvasópróba után Hedry Mária meséjével kapcsolatban úgy fogalmaztál, hogy az állatok sok játékosságra adnak lehetőséget, ami illik a kortárs tánchoz, a kettő ötvözésére teszel majd kísérletet. Mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?
- Az volt a koncepcióm, hogy nem találok ki semmit előre, hanem figyelem a színészeket, hogyan mozognak, és ha azt mondom nekik, hogy róka vagy bagoly, vagy a meséből akármelyik állatot megnevezem, akkor az belőlük mit hoz ki testileg, és arra próbálok ráerősíteni különböző helyzetekben, ilyenek, amikor támadni vagy védekezni kell; abból akarok kiindulni, hogy ők a színpadon micsodák és kicsodák.
Vannak zenék a darabban, amelyek nagyon kötnek ritmus-szinten, és ezeknél hozzá kellett nyúlnom néptánc-alapokhoz, meg kötöttebb lépésformákhoz is. Amit én képviselek, vagy amit én tanultam, abban is az a legfontosabb, hogy ha van egy koncepció vagy gondolat, akkor abból mit tudok kihozni, mennyiben jelenik meg benne a személyiségem.
Milyen volt a közös munka a békéscsabai társulattal?
-A békéscsabai társulat tagjai nagyon lelkes voltak, és mindenre abszolút nyitottak. Mindent elfogadtak, amit mondtam, és tudásukhoz és felkészültségükhöz mérten próbálták megcsinálni azt; nekem pozitív élmény a velük való munka.
Tudható, hogy szüleid országos hírű színművészek, rendezők. Ez segíti, vagy inkább megnehezíti, a közös munkát?
Kislánykoromban dolgoztam először a szüleimmel egy amatőr táncegyüttesben. Az teljesen más volt, mint a mostani helyzet, mert ott volt egy rendező, aki megmondta, hogy mi legyen. Most viszont kicsit-nagyon más a felállás, anyukám a rendező, és az ő szava a döntő. Civilben természetesen más a viszonyunk, mint a próbateremben; egyrészről jó, hogy ennyit együtt tudunk lenni, másrészről a próbateremben, mint rendező tekintek rá, és ha kell, belemegyek szakmai vitákba is, egészséges és előre vivő, ha gondolatokat ütköztetünk. Mert mindez a produkció érdekében történik, és jól is van ez így!
Forrás: Békéscsabai Jókai Színház
