Ezek a drasztikus változások válogatás nélkül megviselik a növényzetet, de a legérzékenyebb fajok órája végleg leketyegett.
– A legérzékenyebb fafajok nagyon gyorsan el fognak tűnni a környezetünkből. Ha nem változnak jó irányba a termőhelyi tényezők, hosszú távon el kell tőlük köszönnünk. Ebbe a körbe tartozik a kocsányos tölgy is, melynek a megyebeli aránya jelentősen le fog szűkülni, de a nagy vízigényű fajok – mint például a nyárfák jelentős része – is visszaszorulnak. A fenyőket pedig úgy tűnik, végleg el kell felejtenünk – figyelmeztet Frankó Róbert okleveles erdőmérnök.
A megváltozott mikroklíma miatt Békésben is megjelentek az eddig inkább csak a Duna–Tisza közére jellemző alom- és lágyszárú tüzek, amelyek könnyen lombkoronatűzzé fajulhatnak.
A természetes felújítás korlátai
Az országban és megyénkben is sokan szorgalmazzák a természetes, magról (vagy sarjról) történő erdőfelújítást, ám a megyénkre jellemző klimatikus viszonyok között ennek szinte nincs reális alapja. Ez a jelenség nagyban szerepet játszott abban, hogy miért nem helyben termett magról dolgoztak például a CsabaParkban a szakemberek.
• Mag eredetű természetes felújítás: Békés megyében mindössze az erdők 1–2%-án lehetséges, kizárólag rendkívül kedvező csapadék- vagy többlet vízviszonyok mellett.
• Sarjról történő felújítás: Gyökérsarjakkal elsősorban a hazai nyarak (például az ezüstnyárként emlegetett fehér- és szürkenyár vagy a fekete nyár ) és az akác tudnak megújulni. Az így kialakítható jó állományok nagyjából 5%-os arányt képviselnek. A többi sarjerdő esetében minőségromlással kell számolnunk.
• Mesterséges felújítás kényszere: Az erdőterületek 93-94 %-án elkerülhetetlen az emberi beavatkozás, a mesterséges erdősítés a gépi és kézi ültetés, ha állékony, megfelelő diverzitású, értékes állományokat akarunk nevelni, amelyek ellátják az erdő valamennyi fontos funkcióját. (Ezt alkalmazták a CsabaParkban is.)
A mediterrán növények (olajfa, kivi, füge) tömeges elterjedésétől ugyanakkor nem kell tartani a szakember szerint: ezek legfeljebb kísérleti mikrokörnyezetekben maradhatnak meg. Békés megye heterogén talajadottságú – míg a Duna–Tisza közén félsivatagi állapotok alakulhatnak ki, a Körösök vidékén, a Sárréti területeken és Dél-Békés kiváló csernozjom talajain továbbra helyük van az erdőtömböknek, erdősávoknak, fasoroknak és facsoportoknak.
Illusztráció: pixabay.com
