– A döntési folyamat nem tartott sokáig, ugyanis a CsabaParkban olyan mértékű volt a pusztulás, és annyira komplex termőhelyi probléma merült fel, hogy nem volt min gondolkodni. A szakemberek is megerősítették, hogy a termőhelyi tényezők olyan mértékben változtak meg az elmúlt tíz évben, amire csak ilyen határozott, tervszerű lépéssel lehet válaszolni – emelte ki Frankó Róbert okleveles erdőmérnök.
A tömeges fapusztulás nemcsak az állomány megmaradását, hanem a látogatók testi épségét is veszélyeztette. Előfordult, hogy a futópálya mellett sportolóknak kellett kitérniük egy váratlanul kidőlő, kiszáradt fa elől. A dőlésveszély mellett az avar és az aljnövényzet teljes kiszáradása miatt a tűzveszély is drasztikusan megnőtt.
Fotó: Bucsai Ákos / Behir.hu
A vágás utáni telepítések során szigorú protokoll alapján, alapos termőhely- és talajvizsgálat után dől el, milyen fákat ültetnek. Az Alföldön szóba jöhet 50-60 fa és cserje, ezekből a fajokból a helyi viszonyok alapján 11 fafajra ( mezei juhar, korai juhar, hegyi juhar, mezei szil, vénic szil,vadkörte, madárcseresznye,magyar kőris, ezüsthárs, nagylevelű hárs és csertölgy) szűkítették le a kört. A cserjék ültetése később történik.
A természetes fejlődési és átalakulási folyamat – a szukcesszió – másfél évszázadot vett volna igénybe, amit a város lakói nem várhatnak meg. A tarvágás és a kontrollált, mesterséges újraültetés révén a szakemberek ezt a 150 éves időtartamot rövidítették le. Az erdőfelújítás során elültetett csemetesorokból ( a részben pionír és elegy fafajokból) egy egészséges, elegyes, hosszú távon is életképes magasabb természetességű erdőállomány fog fejlődni. A távlati célállomány egy egyéb lomb elegyes-cseres lehet.
Cikkünk a napokban folytatódik.
Fotó: Bucsai Ákos / Behir.hu
