A dűlőfásítások és a mezőgazdaság
Az elmúlt 25 évben a nagyüzemi gépi művelés és a területalapú támogatások miatt sok helyen kiirtották a mezővédő fasorokat, erdősávokat. Frankó Róbert szerint a gazdálkodóknak is be kellene látniuk a fasorok hasznát: ha csupán egy 3 méteres sávot átengednének a földjeikből, a fasorok megvédenék a talajt a széleróziótól, emelnék a levegő páratartalmát és csökkentenék a szél okozta kipárolgást.
Fotó: Bucsai Ákos / Behir.hu
Meglepő, de fontos elemei az erdők gondozásának
Miért nem öntözik a fiatal erdőtelepítéseket ideértve a CsabaParkot?
– Az öntözés nemcsak drága, de szakmailag kifejezetten káros is lehet. A rendszeresen öntözött csemete „ellustul”: gyökérzete nem hatol mélyre a talajvízért, hanem a felszín közelében terül el. Amint az öntözés megszűnik, a felső talajréteg kiszáradásakor a fa hamarosan legyengül vagy elpusztul – fogalmaz Frankó Róbert okleveles erdőmérnök.
Miért hagyják „gazosodni” az új telepítéseket?
A szakember kiemeli: a talajból kibújó gyomnövényzet - a napjainkra jellemző időjárási viszonyok mellett - kifejezetten hasznos, ha nem fenyegeti elnyomással a csemetéket. Védőburkot biztosít: árnyékolja a talajt, csökkenti a kipárolgást és párás mikroklímát teremt a csemeték körül. Beavatkozni (gépi sorközműveléssel és kézi kapálással) csak akkor kell, ha a gyom már elnyomná a fiatal fát vagy kifejezetten káros (pl. allergén) fajok alkotják a gyomkonkurenciát.
Mi lesz a szerepe a Bátori utcai 13 hektáros területnek?
Úgy gondolom, óriási szerepe lesz a környéken lakók számára, hiszen egy tömbben 13 hektár erdő jön létre. Sőt, a meglévő, vasút menti erdőket is figyelembe véve ez a terület 14-15 hektárt is kitesz. Ez egy olyan erdőtömb, amely több négyzetkilométernyi területen pozitívan befolyásolja a mikroklímát. Pár év múlva ez hőmérsékletben is érzékelhető lesz – még ha csupán pár tized fokkal is. Bízom benne, hogy a csapadékviszonyokra is hatással lesz, mivel az erdő kipárolgása megállítja a nedves légtömegeket. Tehát ez az egyik előnye. A másik pedig az, hogy a port és a zajszennyezést nagyrészt megszűri, emellett nagy mennyiségű szén-dioxidot is megköt. Így mind a légtisztításban, mind a klíma javításában nagyon nagy szerepe lesz. Mindemellett rekreációs élményt is nyújt az ott lakóknak, hiszen a közvetlen környezetükben egy kis parkerdő fog kialakulni. Nyilván több évtizedbe telik, mire ott sétálgathatnak, de ha most nem kezdjük el, akkor ez, önmagától, több száz év is lehetne – mondta a szakember.
Az „örökerdő-mítosz”
Bár az örökerdő-gazdálkodás (ahol nincsenek tarvágások, csak szálalás) népszerű gondolat, Békéscsaba területén mindössze az erdők 5 száazlékában – például a Gyula és Békéscsaba közötti négysávos út melletti erdőtömbben – valósítható meg. Az átmenet ráadásul egy 20–30 éves, rendkívül költséges és folyamatos szakmai jelenlétet igénylő folyamat, amely magától ezekben az erdőkben sosem jön létre.
A békéscsabai erdők jövője tehát a tervszerű fafaj választásban, az erdőtelepítésekben, a szak- és tervszerű erdőfelújításokban, a gondozásban, valamint a megváltozott klímához való rugalmas alkalmazkodásban rejlik.
