Az eseményt Szarvas Péter polgármester köszöntő beszéde nyitotta meg. A városvezető arról beszélt, hogy Himnuszunk születése napját, január 22-t legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává. Mint mondta, bárhol is legyünk a világban, ez az alkotás összeköt minket és erőt ad identitásunk megőrzéséhez. Kiemelte, a Himnusz szimbolikus középpontjában áll mindannak, amely emlékeztet minket arra, hogy a hit, a kitartás és a remény örök értékek. Az évszázadok alatt született műalkotások, népi hagyományok, irodalmi, színházi és filmes remekművek mind a magyar lélek sokszínűségét tükrözik.
– Békéscsaba kulturális intézményei és civil szervezetei 2024-ben is eredményes és színvonalas tevékenységekkel járultak hozzá a város mindennapjainak színesebbé tételéhez. Az oktatás és a művelődés területén tevékenykedő személyek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy kulturális örökségünk tovább éljen a következő generáció számára is. Ünnepeljük együtt büszkeséggel és elkötelezettséggel, hiszen a magyar kultúra mindannyiunk kincse – fogalmazta meg gondolatait Szarvas Péter.
Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéssel jutalmazták a Bartók Béla zeneiskola munkáját
A zeneiskola, ahogy a békéscsabaiak ismerik, 1947. október 1-jén, pontosan abban a házban, a Szabadság tér 4. szám alatt alakult, amelyben ma is működik. Az intézmény kiemelkedő helyet foglal el Békéscsaba és a környék kulturális életében gazdag zenei öröksége és több évtizedes nevelői munkája révén. Az iskola nemcsak az alapfokú zenei képzés meghatározó intézménye a régióban, de jelentős mértékben hozzájárul a zenei élet fejlődéséhez is, tehetséges zenészek és tanárok kinevelésével. Egykori igazgatói törekedtek a növendékek és tanárok létszámfejlesztésére, a különböző tanszakok fejlesztésére, közreműködtek az országos zeneiskolai tanterv kidolgozásában.
1960-ban, az iskola falai között alakult meg a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar, amely 1970 után megyei zenekarrá bővült, kiegészülve a környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal. 1976-ban az iskola tanulóiból kamarakórus szerveződött, és ebből a kórusból nőtt ki a Bartók Béla Vegyeskar. 1981. szeptember 1-jén megalakult a zeneművészeti szakközépiskola és ettől a naptól kezdve lett a neve Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola. Az iskola célja az volt, hogy biztosítsa Békés megye ének- és zenetanárainak utánpótlását, illetve a megyében folyó ének-zenetanítás színvonalának emelését. Az iskola a megyeszékhely legfontosabb zenei műhelyévé nőtte ki magát. A növendékek rendszeresen részt vesznek megyei, országos és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon, amelyeken számos díjat nyernek.
A szakközépiskola Bartók Béla Leánykara a hazai és nemzetközi fesztiválok rendszeres szereplője és sokszor győztese, éppúgy, mint az 1991-ben alakult Körösparti Junior Fúvózenekar.
A Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola fennállása alatt a város és a környék meghatározó kulturális intézményévé vált. Az itt végzett hallgatók között találhatók olyan neves zenészek, akik később jelentős zenei pályafutást értek el, koncertművészek, karmesterek, és zeneoktatók váltak belőlük. Ma már a szakmai tárgyak nagy részét egykori bartókos tanulók tanítják, azok, akik a főiskola elvégzése után visszatértek iskolájukba. A megye településein szinte mindenhol megtalálhatóak a zenei felsőoktatásból Békésbe visszatérő egykori növendékek. A zeneiskola tanárainak lelkesedése és szakmai tudása révén a növendékek nemcsak zenei tudást, hanem a zene szeretetét is magukkal viszik az életbe.
A zeneiskola Békéscsaba kulturális életében betöltött több évtizedes meghatározó szerepe, országosan is elismert kimagasló szakmai színvonalat képviselő tevékenysége alapján kapta meg a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést.
Csajányi Melinda, az intézmény igazgatója kiemelte, az iskola az egyetlen olyan díjazott, amely nem tett semmit Békéscsaba városáért, hiszen mindent Békéscsabával közösen tett.
– Ha Békéscsaba város polgári közössége nem hozta volna nekünk és nem hozná a pici és nagy gyermekeit, nem gyakorolna velük otthon, nem várnák ki az órák végét egy-egy széken ülve, akkor mi semmit sem tehettünk volna. Nagyon-nagyon örülünk annak, hogy egymásra nézhetünk, a várossal és azt mondhatjuk, hogy jól csináltuk, együtt – fejtette ki.
Az intézményvezető a jövőre nézve hozzátette, ez az az iskola, amely a legjobban ragaszkodik és ragaszkodni is fog a konzervatívizmushoz. Olyan értékeket közvetít, amelyek többszáz éve, száz éve, ötven éve és húsz éve is érték volt és örömet okozott és hisznek abban, hogy ötven, száz év múlva is érték lesz.
Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést vehetett át a Békés Megyei Népművészeti Egyesület
A Népművészeti Egyesület Békés Megyei Szervezete 1982-ben jött létre. A korábbi tagszervezet jogutódjaként, 1990-ben alakult meg a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, mely 1998-tól közhasznú társadalmi szervezetként működik. Az elmúlt 44 év alatt egy, a népi kézművességben nagy tradíciókkal nem rendelkező térségben sikerült az ország legnagyobb lélekszámú népi kézműves közösségét létrehozniuk. Jelenlegi taglétszáma több mint 400 fő, amely nemcsak a régióban, hanem Magyarországon és a külhonban alkotókat is magába foglal.
Az egyesület célkitűzése a paraszti kultúrában gyökerező népi kézműves tudás tovább örökítése, a nemzeti és nemzetiségi kultúra ápolása, ezáltal kulturális, társadalmi szükségletek kielégítése.
A szervezet tevékenysége rendkívül sokszínű. A megye több településén rendezett eseményeken gyakran találkozhatunk mesterségbemutatóikkal, és népi játszóházaikkal, ahol a mesterek igényes, egyedi sátrakban, felkészülten és módszer-gazdagon keltik fel az érdeklődést a népi kézművesség iránt.
Az egyesület részt vesz a népi kézművesség felmenő rendszerű pályázatainak, minősítő fesztiváljainak, versenyeinek területi szintű meghirdetésében, megszervezésében és lebonyolításában. Így – további partnerekkel együttműködve – házigazdái a két évenként megrendezendő Országos Textiles Konferenciának – a mai Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválnak.
Kétévenként szervezik meg a régió fiatal alkotói számára a Gyermek- és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatot, s a népi kézművesek számára egy-egy aktuális témából évente tartanak konferenciákat. Gondoskodnak az elkészült alkotások népművészeti zsűrizéséről is. Minden évben öt héten keresztül biztosítanak népi szakágakban kézműves táborokat, ahol 1000 résztvevő is megfordul határon innen és túlról is
Országos megjelenésük is említésre méltó, hiszen immáron 34 éve aktív részesei a Budapesten megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepének, ahol méltóképpen képviselik Békés vármegye, a régió és a népi kézművesség hagyományait. Megyénk jó hírnevét öregbítik azáltal is, hogy az országban meghirdetett pályázatokon, konferenciákon is képviselik és bemutatják a térség értékeit.
Az egyesület tevékenysége is bekerült a békéscsabai értékek közé. A szervezet 2002 januárjában, a Magyar Kultúra Napján vehette át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjat, 2018-ban pedig Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének elismerő oklevelét érdemelte ki.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület Békéscsaba kulturális életében betöltött több évtizedes meghatározó szerepe, országosan is elismert kimagasló szakmai színvonalat képviselő tevékenysége alapján kapta meg a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést.
Pál Miklósné, az egyesület elnöke aláhúzta, 1982-ben, amikor elhatározták, hogy létrehoznak egy népművészeti egyesületet, álmukban sem gondolták, hogy ez a szervezet megéli ezt a napot és itt állhat a színpadon, egy olyan tevékenységgel a háta mögött, amely kiérdemelte ezt a rangos elismerést.
– A 19. század végén, a 20. század elején a néprajzosok nem voltak kegyesek ehhez a vidékhez. Nagyon keveset jegyeztek le azokról a népművészeti értékekről, amelyek nagy gazdagsággal bírtak. A több mint négyszáz tagot számláló egyesületünk az elmúlt negyven évben arra törekedett, hogy felszínre hozz ezeket az értékeket és rengeteg emberrel megismertesse – foglalta össze.
Az egyesület elnöke hangsúlyozta, a jövőben is folytatják értékátadó, tudásátadó munkájukat, hogy minél szélesebb körben megismertessék a népművészet kincseit, a technikáját, a mögöttük lévő szellemiséget is, mert ez mind a magyar nép kultúra része.
A rangos elismeréseket Szarvas Péter polgármester, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Varga Tamás alpolgármester adta át a kitüntetetteknek. Az ünnepi műsort Tóth Péter zongorajátéka, az Alföld Quartet kísérete, valamint Mikesi Júlia és László Richárd, a Tabán Táncegyüttes két művészének előadása tette teljessé.