Árpád-kori, avar és szarmata leletek kerültek elő az épülő M44-es gyorsforgalmi út Békés megyei szakaszának ásatásain. A mintegy 1600 éves sírok többségét az évszázadok alatt vandál módon kifosztották, de így is komoly felfedezést tettek a szakemberek, például ezüst ékszereket találtak.
Helyenként csak nyomokból következtethettek a régészek arra, mi mindent temethettek el szeretteikkel a negyedik században itt élők.
Szarka József vezető régész elmondta, volt olyan sír, amiben csak a koporsó lenyomata maradt csak meg: itt valószínűleg a faanyag csersava feloldotta a csontokat. Az egykor a test mellett lévő tárgyak nyomai azonban így is sokat elárulnak az illetőről. A szakember szerint ez a legérdekesebb számukra, vagyis amikor az emberrel találkoznak a felszín alatt.
A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai 110 ezer négyzetméteren, 12 lelőhelyen végzik az archeológiai munkálatokat. Eddig több mint hétszáz régészeti jelenségre bukkantak. A megmentésük azonban komoly felkészülést igényel a szakemberektől. Egyes tárgyakat csak az azt körülölelő földdel együtt, szorosan átkötözve tudnak kiemelni, hogy ne essen darabokra. A restaurátorok azonban még az akár szétmállott fémdarabokat is helyre tudják állítani, ami azután kiállítható.
Bár csaknem valamennyi, feltárt sírt kirabolták, sikerült néhány értékes leletre bukkanni. Egy női sírban például a fej mellé illesztett pipereeszközt, bronzcsipeszt, továbbá a koponyán egymás után, egy sorban négy darab, átfúrt ezüstérmét találtak, utóbbiakat egykoron vélhetően egy a fejet szegélyező szalagra, pártára varrtak rá.
A női sírokra jellemző volt a leletgazdagság, és az, hogy bronz- és ritkábban ezüstékszerekkel felékszerezve helyezték a sírgödörbe az elhunytakat – mondta el Botyánszki Anna régész. Ő a leletek közül a bronztükröket emelte ki. Ezekből kettőt sikerült feltárniuk, az egyiket medence tájékon helyezték el, a másikat pedig egy bronz veretekkel szegélyezett faládikába tették az elhunyt lába mellé.
Hamarosan befejezik az 1600 éves szarmata kori temetőnek a feltárását. Az emberi maradványokat tovább szállítják antropológiai vizsgálatra, a tárgyi leleteket pedig restaurálják. A későbbiekben a Tessedik Sámuel Múzeumban állítják ki az M44-es gyorsforgalmi út építése közben feltárt leletegyüttest, a tapasztalatokról pedig egy tudományos-ismeretterjesztő könyvet készülnek megjelentetni.
