– Július második felében veszi kezdetét az őzek násza, amit mi, vadászok üzekedésnek nevezünk. Ilyenkor a fajfenntartással vannak elfoglalva az állatok. A téli őzcsapatok április-májusra felbomlanak, az őzbakok territóriumot foglalnak, a suták pedig májusban megellik a gidát/gidákat. Szerencsére idén nagyon szép volt a szaporulat. Ez azt jelenti, hogy ezidáig külön élik az életüket, most viszont egészen augusztus közepéig az üzekedés zajlik. Ilyenkor a bakok elhagyják territóriumokat, vagy éppen az azon belül található sutákhoz csatlakoznak, ilyenkor együtt lehet őket látni a tarlókon – fogalmazott Zuberecz Tibor Békés vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnökhelyettese. Kiemelte, hogy ilyenkor lehet megfigyelni a kergetőzést is, ami rendkívül fontos eleme annak, hogy sikeres legyen a megtermékenyítés.
Zuberecz Tibor fővadász / fotó: Matuz Melani / Behir.hu
– Ilyenkor a tereptárgyak mellett szabályos köröket taposnak ki, ezt a vadászok ördöggyűrűnek, vagy boszorkánykörnek is hívják. A kergetőzés már biztos jele annak, hogy megkezdődött az üzekedésnek. Emellett sokszor lehet külön találkozni a gidákkal, hiszen a legintimebb pillanatokban kitessékelik a „hálószobából” a fiatalokat. Fontos, hogy ezek nem elárvult gidák, még ha külön is vannak. Nem kell őket befogni és nem kell jó szándékkal menhelyre juttatni őket, nincsen velük semmi baj – mondta a szakember és kifejtette, hogy miután a suta felveszi a bakot, akkor történik meg a borítás, azaz a megtermékenyítés. A megtermékenyített petesejt decemberig nyugalomban van, az embrionális diapauza, a beágyazódás december környékén történik meg.
Zuberecz Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyenkor mindig lehet állatokra számítani az utakon.
Vegyük komolyan a figyelmeztetést, súlyos baleset is lehet a vége, ha nem vagyunk elég óvatosak!
Andó Tibor vezetés oktató megkeresésünkre kiemelte, hogy egyáltalán nem kiszámítható módon, helyen és időben lehet őzekkel találkozni júliusban és augusztusban.
– Nem csak az utat, hanem az oda vezető ösvényeket, mellékutakat és réteket, földeket is figyelni, pásztázni kell. Abban az esetben, ha meglátunk egy vadveszélyt jelző táblát, akkor mindenképpen fontos, hogy komolyan vegyük azt – mondta az oktató, aki kiemelte, hogy nem jellemző, hogy a kötelező biztosítás fedezné a vaddal való ütközés okozta károkat.
– A veszélyt jelző tábla a következő kereszteződésig érvényes, vagy, ha időszakot, illetve távolságot mutató kiegészítő tábla van alatta, akkor az az érvényes. Amennyiben vad van előttünk az úton, akkor intenzív fékezés és dudálás az, amivel védekezhetünk az ütközés ellen. Sötétedés után pedig érdemes országútiról tompított fényszóróra váltani. Rendkívül fontos, hogyha féktávolságon belül érzékeljük az akadályt, akkor elkerülhetjük kormánymozdulattal, viszont megállni nem tudunk. Szerencse is kell ahhoz, hogy a kiszámíthatatlan mozgású vadat elkerüljük féktávon belül – mondta az oktató, majd hangsúlyozta, hogy esetleges ütközés után az első feladat a helyszín biztosítása, amikor az esetleges sérülteket kell felmérni és mentőket kell értesíteni.
– Fontos, hogy a sérült vadat ne próbáljuk meg eltávolítani, sőt ne nyúljunk hozzá, hiszen a sebzett vad kiszámíthatatlan, rúg és harap. Baleset esetén rendőrt kell hívni a helyszíneléshez – mondta Andó Tibor és azt is hangsúlyozta, hogy az élő vad (vagyis a természetben szabadon élő vadállat) az állam tulajdona. Amikor a vad elejtésre kerül vadászaton vagy elhullik (pl. betegség, baleset), akkor az illetékes vadásztársaság tulajdonába kerül. Így a baleset esetén az adott állatot például hazavinni tilos és jogellenes, ez alól pedig nincs sem kivétel, sem kifogás, például hogy: "csak egy nyúl volt"; "senki sem látta"; "már halott volt".
