A magyar bevásárlóközpontoknak is az ezüstgeneráció lehet az új vásárlórétege – állapítja meg a KSH, tanulmánya szerint több pláza tévesen fókuszál csak a fiatalokra.
Az idősek arányának növekedése a bevásárlóközpontok üzemeltetőit arra ösztönözheti, hogy az idősebb generáció számára is vonzóvá váljanak, akárcsak az aktív keresők, a fiatal- és a középkorúak, valamint a gyermekesek számára. A KSH budapesti bevásárlóközpontokra fókuszáló kiadványában megjelent elemzés szerint egyelőre éppen a jövőben fontos korosztályok képviselőinek többsége hiányzik a plázákból:
Magyarországon az 55 év felettiek 63 százaléka sohasem vásárol bevásárlóközpontban, de a 14 év felettiek 39 százaléka sem, ami csaknem a kétszerese az EU-ban mért aránynak.
A bevásárlóközpontok vesztesek lesznek, ha nem tudnak alkalmazkodni az elöregedő társadalom igényeihez, és megnyerni az úgynevezett ezüstgenerációt. A kiskereskedelem átalakulása, a potenciális vásárlóközönség korosodása jelentette problémák Európa fejlett jóléti országait sem kerülik el. A más országokban már megjelent idősmarketing azonban Magyarországon még kezdetleges.
Országosan és a népesség egészére jellemző, hogy a kisgyermekes családokban a nők vásárolnak gyakrabban. A bevásárlóközpontok azonban kedveltebb célpontok a férfiak számára, akik évente átlagosan 13 alkalommal keresik fel őket, míg a nők csak tízszer.
A 15–34 évesek évente átlagosan 18-szor, az 55 év felettiek viszont csupán ötször mennek plázákba.
Egy jól eltalált stratégiával azonban a bevásárlóközpontok akár meg is erősíthetik pozícióikat. Ehhez elengedhetetlennek tűnik a fókuszváltás. A mai bevásárlóközpontok jellemzően a fiatal vevőkre koncentrálnak – figyelmeztetnek a kutatók –, holott a nagyobb nyugdíjból élők mindenütt szívesen költenek utazásra, kultúrára, kis háziállatokra, gyógyszerre, szemüvegre, kertészkedésre és ajándéktárgyakra is. Őket kell tehát a sikerre törő bevásárlóközpontoknak megnyerniük.
Már 2014-ben a nyugdíjasok adták a magyarországi háztartások 31 százalékát a KSH közlése szerint, az egy főre jutó személyes célú kiadásaik pedig már előtte is meghaladták az országos átlagot, a fogyasztási szerkezetük pedig markánsan eltért az országos átlagtól.
