Ugyanez áprilisban még 13,6, illetve 12,6 százalékos mínuszt mutatott. Az akkori nyers adat minden idők legdurvább visszaesése volt, még a pandémia idején sem mértek ekkorát. Ez még úgy is sokkolta az elemzőket, hogy egyébként az elmúlt bő fél év kiskereskedelmi számait vizsgálva egyértelműen masszívan romló trend látszott: az üzemanyag-forgalom kiszűrésével ugyanis a havi alapú kiskereskedelmi teljesítmény hetedik hónapja zárt csökkenésben. A boltok forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint
- márciusban 12,6, illetve 13,1 százalékkal,
- februárban 10,1 százalékkal,
- januárban 3,9, illetve 4,5 százalékkal,
- decemberben 4,8 és 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A májusi 12,7, illetve 12,3 százalékos visszaesés tehát továbbra is azt jelzi, hogy nincs érdemi javulás, a kilábalás továbbra sem kezdődött meg a kiskereskedelemben.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 25,9 százalékkal lett kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal maradt el az áprilisitól.
Áprilisban márciushoz képest 0,9 százalékos mínuszt mértek, ezt megelőzően viszont márciusban februárhoz képest (igaz, lényegében az üzemanyag-vásárlás élénkülése miatt) 0,7 százalékos növekedés állt be. Ez egyelőre egyszerinek tűnik.
Mindenesetre májusban az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4 százalékkal mérséklődött. Viszont a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,6 százalékos növekedést mértek. Ennyit a jó hírekről: a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,9, a használtcikk-üzletekben és a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 16-16, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben pedig 20-20 százalékkal zuhant be a forgalom.
Miután a második negyedév is meglehetősen gyenge teljesítménnyel kezdődött, a szakértők azt jósolták, hogy a tavaszi, nyár eleji hónapokban aligha várható érdemi javulás. Ennek oka főképp az, hogy a háztartások vásárlóereje továbbra is csökken. Ebben enyhülést a kötelező akciók hozhatnak, de ezek hatása később látszik majd, miután a rendszer júniustól él. Ugyanakkor a nem szükségszerű kiadások visszafogása folytatódhat, így a fogyasztás érdemi csökkenésére számítanak a második negyedév során is. Aztán megkezdődhet egy lassú kilábalás, de látványosabb felívelés inkább csak a második fél évre várható.
Ezt az magyarázza, hogy az egyre alacsonyabb bázis miatt mérséklődhet a kiskereskedelmi fogalom visszaesésének mértéke, amit tovább lendít, hogy az év második felétől az infláció is érdemben lassulhat. Ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak pluszt, illetve a közelmúltban bejelentett, egyes élelmiszerekre vonatkozó árcsökkentések, a kiskereskedelmi kötelező akciók megemelése, valamint az árfigyelő rendszer is hozzájárulhat a forgalom fokozatos javulásához.
Forrás: KSH
