– A kínai államhatalom gépezetébe enged bepillantást a film – gyakorlatilag a megfigyelési rendszerükbe – mondta Szabó Ila. – Főhőse egy ügyvéd, aki az emberi jogok mellett szólalt fel, és be is börtönözték, mert világos, hogy megfigyelték. Azt követően a felesége is kutyaszorítóba került azáltal, hogy őt is megfigyelték. Gyakorlatilag a mozi a totális diktatúráról szól.
Buzás László, a Közgé történelem-földrajz szakos tanára – aki egyébként a vetítés végén kommentálta a látottakat, illetve a jelenlévőkkel beszélgetett – hozzáfűzte, a filmben végig jelen van a keserédes kínai torzítás: Kína egy szabad ország; mindenki azt csinál, amit szabad.
Szabó Ila és Buzás László – Such Tamás / behir.hu
– A történet több család életét követi, akik a jogszabályokat betartva felszólaltak a kínai rezsim ellen – folytatta. – Mégpedig annak tekintetében, hogy embereket hogyan és milyen módon lehetetlenítenek el, zárnak börtönbe és kínoznak meg. A családjuktól távol tartják őket ismeretlen helyen. Képzeljük el a sztálini diktatúrát úgy, hogy van internet.
***
Jialing Zhang története zanzásítva (a bidf.hu által): Kínában az állam mindenkiről többet tud, mint ahogy az emberek azt gondolnák. Többek között arcfelismerő rendszerrel, adathalmazok elemzésével figyelik meg őket; a viselkedésük által lehet szerezni társadalmi kreditet.
A moziban két család harcol a digitális börtönben az igazságért: a valóságosan bebörtönzött emberi jogi aktivista, akinek éjjel-nappal figyelik a felesége életét. Illetve a nézők megismerkedhetnek olyan független újságíróval is, aki a fenyegetettségek kereszttüzében elszántan bizonyítja Kína gaztetteit.
Galéria
