Az 1950-es évek Párizsában járunk. A C’est la vie című előadás Fatiguée és Dominique bárénekesnők életéről szól, akik sorsa összefonódik, miután egy esti fellépésük alatt fellázadnak és önhatalmúlag megváltoztatják az aznapi, hivatalos műsort.
– Más elvárás szerint kell estéről-estére fellépni. A darab folyamán kiderül az, hogy ez a két nő teljesen mást akar: önmaguk akarnak lenni, amelyben a saját énjük, álmaik tudnak megvalósulni és felszínre kerülni – fogalmazott Vidovenyecz Edina, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze.
A darabban közreműködik egy zongorista is, Kovács Zoltán, aki megkomponálta a két főszereplő számára az igencsak testhez álló, olykor pikáns dalokat. Az üzenet pedig: merjünk önmagunk lenni!
– Két női főszereplő van ebben a darabban, akik szeretnének igazán nők lenni. A vágyaikkal, a megélt életükkel szeretnének közelebb kerülni az emberekhez és fölvállalni saját magukat kívül-belül. Dal szól a darabban arról, hogy mi a sikk – legalábbis abban a korban, hiszen a darab az ötvenes években játszódik – ezt átültettük mai környezetbe – hogy légy kócos, ápolatlan, minél egyszerűbb – hangsúlyozta a Jászai Mari-díjas színművész, a darab rendezője Bartus Gyula.
A rendező a darab színpadi megjelenítésével kapcsolatban elmondta: a mű első része a szokásos, ötvenes évekbeli "bár hangulatát" adja át a közönségnek, de a cselekmény kibontakozásával a háttér egy modern, "klub környezetté" alakul át. A darabot 2020. január 24-én mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban.
