– Szombaton a mentősök kerültek a középpontba Újkígyóson, ahol második alkalommal tartották meg a mentősbált. Honnan indult ez a kezdeményezés?
– A bál ötlete egy civil kezdeményezés, tehát nem a menőszolgálattól indult.. Ez egy olyan jótékonysági bál volt, amelynek a bevételét a Békéscsabai Mentőalapítványnak ajánlották föl.
– Hogyan zajlott az esemény? Kik vettek részt a bálon?
– Egy nagyon jó hangulatú rendezvény kerekedett ebből az egészből. Úgy 250 fő vett részt, bárki, aki úgy érezte, hogy szeretne eljönni, az jöhetett. Jótékonysági bál lévén érkeztek felajánlások, amelyet a szervezőkön keresztül s az alapítvány kap meg. Volt egy kézilabda, ami Szegedről érkezett, arra lehetett licitálni, de újraélesztés-bemutató és -oktatás is gazdagította ezt a napot.
– Miért van arra szükség, hogy időről időre civil szervezetek támogassák a mentőállomás működését? Milyen eszközöket használnak, amelyeket esetleg pótolni kell?
– Azt tisztázni kell, hogy a mentés feltételei adottak, nem szükséges, hogy civil szervezetek támogassák ezeket a szervezeteket. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítottak ma Magyarországon a mentéshez. Ami még is jól jön, az egy pici plusz. Nemcsak eszközök beszerzésére fordítjuk ezt a segítséget, hanem támogatunk továbbképzéseket, családi rendezvényeket, mindent, ami a mentődolgozók komfortérzetét növelheti.
– A mentősökről sokan úgy gondolkodnak, mint hétköznapi hősökről. A hősöket pedig el is ismerik, hiszen ők azok, akik elsőként ott vannak, és segítenek egy bajba jutottakon. Hogyan választja valaki ezt a hivatást?
– Köszönjük szépen, ha így gondolnak ránk. Azt hiszem, hogy mindenki másképp választja ezt a hivatást. Mindenkit más fog meg benne. Nagyon sok elhivatott mentős dolgozik Békéscsabán, Békés megyében is, és szerintem az egész országba. Ez egy nagyon szép hivatás.
– A hétvége folyamán az Év mentősének választották Lovas Imrét. Hogyan történik a szavazás? Mi alapján lehet valaki az Év mentőse?
– Ez egy helyi, békéscsabai kezdeményezés volt, amely a bajtársainktól indult. Egy felhívást tettünk közzé, hogy ki az, akiről úgy gondolja a bajtársi közösség, hogy a 2022-es évben a szolgálaton kívül is a legtöbbet hozzátett a működéshez, a közösséghez. Egyszerű kis szavazóhelyet hoztunk létre, ahol mindenki leadhatta a szavazatát. Amikor ez megtörtént, akkor az alapítvány kuratóriuma összeült, összeszámoltuk a szavazatokat, és most Lovas Imre bajtársunk kapta a legtöbb voksot.
– A békéscsabai mentőállomáson hány fővel dolgoznak, és mekkora területre terjed ki a munkájuk?
– A csabai mentőállomáson kivonuló szolgálatot lát el, tehát a betegellátásban aktívan részt vesz 63 fő, 20 fő pedig mentésirányítást végez. A mentőszolgálatban egyébként nincsenek ilyen éles határok, hogy ki milyen területet lát el. Békéscsabán és vonzáskörzetében hozzávetőlegesen olyan 100 ezer főt tartozik a csabai mentőállomáshoz.
– Év közben mit tesznek azért, hogy benne legyen a köztudatban: segíteni nemcsak a mentősök feladata, hanem bárki, aki rászorulót lát, az segíthet?
– Próbálunk részt venni minden olyan képzésben, oktatásban, ahol az elsősegélynyújtás népszerűsítéséről van szó. Minden évben május 10-én, a mentők napján van olyan nyitott rendezvényünk, hogy el lehet látogatni a mentőállomásokra. Az újraélesztés világnapján is aktívan részt szoktunk venni, továbbá minden hónap első hétfőjén, az ország minden megyeszékhelyi mentőállomásán vannak „hősképzések”, aki bejön, annak megmutatjuk az újraélesztés, az elsősegélynyújtás alapjait. De Békéscsabán iskolákba, közintézményekbe is szívesen elmegyünk, és tartunk erről előadást, képzést.
– Melyek azok az alapok, tevékenységek, amelyeket minden állampolgárnak ismernie kellene?
– A legfontosabb a segítségnyújtás szándéka, szerintem. Ha az megvan, és hívnak segítséget, felhívják a 112 segélyvonalat, ott minden segítséget megkapnak már telefonon is. Jó volna, ha az eszméletlenséget mindenki föl tudná ismerni. Ma már sokkal nyitottabbak az emberek, és sokkal jobb eredmények vannak. Vannak alkalmazások is, amelyeket használnak, és az újraélesztés alapjait is egyre többen ismerik, egyre többen merik alkalmazni, hogyha baj van.
