Jókai színház: A mennyiségből engednek, de a minőségből nem

Kilenc bemutatót tervez a Békéscsabai Jókai Színház a következő évadban, ebből hat magyar szerző műve. A 2018/19-es szezon egyik kiemelkedő darabja Szente Béla történelmi játéka, a Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából készült Szárnyad árnyékában című ősbemutató lesz.

 

 

A teátrum még jelenleg futó évadjában is kiemelt helyet kaptak a magyar darabok. Ilyen volt például a Bűvös Patkó című zenés játék, a Reformáció 500. évfordulójára elkészülő Szellemúrnő, vagy a Szabó Magda előtt tisztelgő Születésnap című előadás.

A teátrum igazgatója kiemelte, hogy az idei évben a békéscsabai közgyűlésnek jelentősen csökkentenie kellett a város költségvetését. Ez hatással volt a színházra is, vagyis 55 millió forinttal csökkent a teátrum támogatása. Seregi Zoltán hangsúlyozta, hogy a minőségre továbbra is odafigyelnek, de a mennyiséget csökkentik, az idei tizenkettőhöz képest csak kilenc bemutató lesz az új évadban.

– A műsorterv gerincét a pályázatom alapján magyar daraboknak kell adniuk. Ehhez is hűek maradtunk a jövő évadban, hiszen hat magyar darabot tűzünk műsorra és ebből három lesz ősbemutató – emelte ki a színház igazgatója.

A következő évadban lesz látható Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány új feldolgozása, a Rákosi Viktor regényéből készült Elnémult harangok című darab és Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című műve is. A teátrum igazgatója elárulta, hogy Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója előtt is tisztelegnek. Szente Béla történelmi játékát a tervek szerint fia, Szente Vajk állítja majd színpadra.

– Május 24-től van lehetőség az új bérletek vásárlására. Előtte pontosan egy hónap áll rendelkezésre a bérletek megújítására, ez az időszak április 24-től május 23-ig tart. Szívet melengető látvány az új bérletek vásárlásának időszakában, amikor kígyózó sorok állnak a jegyiroda előtt és a nézők szeretnének minél jobb helyet megkaparintani magunknak – hangsúlyozta Ragány Misa marketing- és sajtóreferens.

A régi bérletek megújítására, valamint újak vásárlására online formában is lehetőség nyílik a színház honlapján, de a közönség a Jókai színház okostelefonokra készített applikációján keresztül is megválthatja helyét a nézőtéren.

Bérletmegújítás: április 24-től május 23-ig. Új bérlet vásárlása május 24-től.

 

A 2018/2019-ES ÉVAD ELŐADÁSOK MŰSORTERVE:

 

 

FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZI BEMUTATÓK:

 

Arthur Miller: PILLANTÁS A HÍDRÓL színmű

Rendező: Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész

Eddie Carbonét pusztulásba viszi egy olyan szenvedély, amely észrevétlenül hatalmasodik el rajta, teljesen kiforgatja eredeti, tisztességes énjéből, és olyan tettekre ragadtatja, amelyek már halála előtt megszüntetik, kitörlik belőle azt az embert, aki valaha volt.

Miller drámájának hőse, Eddie, valójában nagyszerű fickó. Erős, kitartó, megbízható, és erkölcsös férfi, aki szerény sorsa ellenére is igyekszik tisztes megélhetést biztosítani családja számára. Mert a családját mindennél jobban szereti, mindenekelőtt lányaként nevelt unokahúgát, Christine-t, aki ugyancsak rajong nevelőapjáért. A családi idillt két olasz rokon érkezése töri meg, akik illegális bevándorlóként érkeznek az Államokba.

A Christine és Rodolpho között alakuló viszony Eddie-t teljesen kifordítja önmagából. Innentől kezdve a vad indulatok és tébolyult szenvedélyek irányítják az eseményeket, s mi közben, akár egy görög sorstragédiában, már elejétől fogva tudjuk, érezzük, hogy Eddie bűnös szerelmével tragikus vétséget követ el, tehát sorsa megpecsételődött.

 

 

Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET komédia

Rendező: Kiss József a Sík Ferenc Kamaraszínházban

Charles, a befutott angol író készülő regényéhez tanulmányozni óhajt egy igazi médiumot. Bár Ruth, a felesége, nem lelkesedik az ötletért, meghívja Madame Arcatit, a közelben lakó spiritisztát, biciklizzék át hozzájuk, s egy kellemes nyáresti vendégség során tartsanak egy igazi szeánszot. A háziorvosukat és annak lelkes feleségét is meghívják, hogy az írói szándék ne lepleződjék le az érzékeny hölgy előtt. A társaság nem hisz a hókuszpókuszokban, mígnem Madame Arcati transzba esik, és a sötétben meglebben a függöny…

Noël Coward vígjátéka majd’ 80 esztendős, ám ez a fajta angol humor semmit sem veszített fényéből – könnyed, elegáns, kifinomult és rendkívül szórakoztató.

E pillanatban is sok színház játssza, szerte a világban, ezt a darabot. Mintha mi is ott ülnénk a pamlagon, szmokingban vagy elegáns ruhában, kezünkben konyak vagy száraz Martini. Szól a kellemes zene, és érdekes témákról lehet szellemesen társalogni. És jól tesszük, ha szemünk se rebben, amikor lehuppan közénk egy csinos és vidám kísértet…

 

 

Rákosi Viktor – Nemlaha György: ELNÉMULT HARANGOK színmű ősbemutató

Rendező: Seregi Zoltán

A Sík Ferenc Kamaraszínházban Rákosi Viktor regényének adaptációja, Nemlaha György átdolgozásában.

A múlt század neves újságírója, humoristája, drámaírója több regénnyel lett népszerű; a Korhadt fakeresztek, a Hős fiúk, és főleg az Elnémult harangok, a maguk idejében bestsellerekké lettek. Sipilusz álnéven humoros könyveket is jegyzett, sőt, egy időben – ez sokat elmond sokoldalúságáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt.

Az Elnémult harangok című regénye 1903-ban jelent meg a Révai Testvérek kiadásában, és mindmáig tizennégy kiadást ért meg – ez talán a legismertebb műve. Ebben közrejátszik az is, hogy a színházak évtizedekig játszották adaptációját, és hogy kétszer is megfilmesítették –1922-ben Garas Márton, majd 1942-ben Kalmár László rendezésében Kiss Ferenccel, Nagy Istvánnal, Lukács Margittal a főszerepekben.

A könyvből dráma készült a múlt század elején: az Elnémult harangok egészen 1945-ig folytatta töretlen sikersorozatát, amikor aztán a kommunista cenzúra évtizedekre betiltotta, olyannyira, hogy a fent említett filmeket megsemmisítették. A könyv mítoszát, legendáját azonban szerencsére nem sikerült eltüntetni.

 

 

Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN Békéscsaba 300 történelmi játék ősbemutató

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik.

Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.

A második tételben Szegeden találjuk magunkat, az 1717-es évben. A három vándor és a szegedi prefektus vitájában a vándorok azt hazudják, taksás jobbágyok, és készek adót fizetni a földesúrnak (ha van), cserébe annyit kérnek, hogy hadd költözhessenek a déli területekre – tizenöt-húsz családról szeretnének megállapodni. A prefektus két év alatt ötven családot kér, s ha ezt teljesítik, még a szabad választás jogát is megkapják, választhatnak Szent-Benedek, Fövenyes és Csaba között. A szószóló vándor, Bálint Jakab közli, a „jövevények” többsége protestáns, leginkább evangélikus lenne. A prefektus nehezen egyezik bele, de kiköti, hogy templomépítésről szó sem lehet.

A harmadik tétel a helyiek és a „jövevények” vitáját eleveníti föl. Több helyi lakos elköltözéssel fenyegetőzik, és felhánytorgatja, hogy így is elég bajuk van a réti tolvajokkal, hátha még betelepül melléjük egy nagy csapat vadidegen. A kedélyek nemigen csitulnak, „a többiek inkább templomot építenének, mert így istentelennek ítélik létezésüket…”

A negyedik tétel meséje úgy születik, ahogy a betelepültek első gyermeke, rablómadárral, s újjászülető szerelemmel, háromszáz éves legendával…

 

 

Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL vígjáték

Rendező: Katkó Ferenc

Három napja tart a dínom-dánom Nyíri Balázsnak, a vidéki kisbirtokosnak a kúriáján. Mikor a vendégek már hazamentek, Balázs folytatni akarja a mulatozást; Pólikának, a feleségének azonban elege van az ura folytonos mulatozásából, ezért elhatározza, hogy a nagynénjeihez költözik. A férj persze mindenáron megpróbálja visszahódítani a feleségét. Balázs szövetségesre is talál Lajos bácsi – a három nagynéni testvérének – személyében. Az ő noszogatására végül levelet küld a férjének, amelyben arra kéri, szöktesse meg, és vigye haza. És mint azt a mesékben megszokhattuk, természetesen minden jóra fordul.

Móricz Zsigmond műve igazi prózai és színpadi örökzöld! Letűnt világot idéz a duhajkodó, ifjú földesúr és feleségének története, de van benne valami múlhatatlanul eleven, aminek ma is lehetetlen ellenállni.

Az előadásban végig autentikus magyar népzenét használunk, amelyen keresztül kicsit visszakanyarodhatunk a gyökereinkhez, erre szolgál a népzene mellett a néptánc is. A koreográfiák szintén hamisítatlan néptáncra épülnek.

 

 

Terrence McNally – David Yazbek: ALUL SEMMI musical comedy

Rendező: Tege Antal

Több Oscar-jelölés közül a legjobb filmzene kategóriájában nyert szobrot az Alul semmi (The full monty) című film, amelynek színpadi musical-változatát Amerika egyik legjobb drámaírója, Terrence McNally írta, akit többek között a Ragtime, valamint A pókasszony csókja című filmekből írt Broadway-sikerek szövegkönyvírójaként ismerhetünk. A dalok megírására David Yazbeket kérték fel. Az eredetileg Angliában, Sheffieldben játszódó történetet áttették New York államba, Buffalóba.

Két munkanélküli acélgyári munkás siralmas anyagi helyzetéből – és a főszereplő gyermekének láthatási joga miatt – egy különös vetkőző számban látja a kiutat. Később bevonják egykori művezetőjüket is, majd az alkalmi csapathoz szegődik egy öngyilkosságra hajlamos biztonsági őr, egy jó húsban lévő ezermester, végül egy kissé lerobbant, idősödő fazon. Ebben a felállásban készül a társulat „önleleplező” zenés produkciójára, hogy a fiúk levetkőzzék gátlásaikat és feltáruljon a meztelen igazság. És elindulnak ők hatan, kiszuperált szakik, hogy a magazinok címlapjain mosolygók gondtalan világába érjenek. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat. „Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”

Reményeink szerint az előadásban szinte az egész társulat szerepet kap, és a teljes háttérszemélyzet is részt vesz benne valamilyen módon.

 

 

GYERMEKSZÍNHÁZI BEMUTATÓK:

 

Kocsák Tibor – Bozsó József: KUKAC KATA KALANDJAI mesemusical

Rendező: Bozsó József

Kukac Kata pillangó szeretne lenni. Így hát elindul kalandos útjára az éjszakai erdőbe, amelyre elkísérik társai is, akik jóban-rosszban vele tartanak. Ők: a bolondos sáska, a cirkuszi mackó és a kék béka. Közös erővel legyőzik félelmeiket és a rájuk leselkedő veszélyeket; hogy a történet legvégére megtalálják mindannyian azt, amit annyira kerestek – a tiszta és mély barátságot. Kalandok sok zenével, tánccal és humorral.

 

 

Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ zenés mesejáték

Rendező: Merő Béla

Andersen Hókirálynő című klasszikus meséje alighanem valamennyi felnövekvő gyermek kedvenc olvasmányai közé tartozik. Számtalan film- és színházi feldolgozása született már a műnek, legismertebb, s a teátrumokban legtöbbet játszott változat ezek közül talán a kitűnő orosz író, Jevgenyij Svarc Hókirálynője.

A kis Kay és Gerda felhőtlen barátságban és boldogságban él Gerda nagymamájának melegséget sugárzó otthonában, mígnem egy különös lény, a gyönyörű, ám jégszívű Hókirálynő bele nem avatkozik az életükbe, s magával nem ragadja Kayt az örök hó és fagy birodalmába. Gerda elhatározza, hogy ha bármi áron is, de visszahozza barátját a meleg szívek birodalmába, s útnak indul a kisfiú megmentésére. Kalandos útjának története maga a mese.

Zalán Tibor átiratában a Showkirálynő nem a hó és fagy tartományaiba viszi magával a kisfiút, hanem a show-k lelket nyomorító, személyiséget elferdítő, műanyag világába. A színdarab úgy kritikája a ma (feltétlenül kártékony, lelket és személyiségjegyeket romboló, a gyermeki érzékenységet sem kímélő) média-világának, hogy nem direkt módon mond véleményt korunk veszélyekkel teli „szórakoztató kultúrájáról”. Gerdának sikerül Kayt kivonnia a Showkirálynő gonosz mű-világának a varázslatából, de vajon valamennyi mai kis Kay mellett ott áll-e egy Gerda, aki vissza tudná vezetni a megtévesztett gyermeket a valóságos világ valóságos csodái közé?

 

 

Szarka Gyula – Zalán Tibor: AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ ÉS AZ ARANYSZÖRŰ BÁRÁNY zenés mesejáték ősbemutató

A magyar népmesekincs érdekes módon egyetlen valóban létező uralkodónkat, Mátyást királyt részesítette abban a szerencsés megtiszteltetésben, hogy számtalan mesés kalandnak a főszereplőjévé tette.

Az igazmondó juhász történetében ha nem is főszereplő, de fontos szereppel bíró személy a középkori magyar király, akinek van egy igazmondó juhásza és egy aranybáránya. Burkus király, az örök szomszéd (lásd még pl. Háry János…) kételkedik abban, hogy valóban van-e olyan juhász a világon, aki mindig igazat mond. És arra a következtetésre jut, hogy nincs. Fogadást köt Mátyás királlyal, s a tét nem kisebb, mint a királyok fele-fele királysága (naná, hogy egy hajszálnyival sem kevesebb!), ő bizony hazugságon kapja a juhászt. Ehhez eszközül nyilván az aranyszőrű bárányt kell felhasználnia.

Ami ő magának nem sikerül, mert a juhász azonnal átlát az álruhás király megvesztegetési mesterkedésén, az sikerül a lányának: az igazmondó juhász – a lány

messze földön híres szépsége és az ajándékba hozott borocska bódító hatására –, levágja királya féltve őrzött kincsét, az aranyszőrű bárányt, és bőrét a királylánynak ajándékozza. No hiszen, szalad is a királylány nagy diadallal a nemes zsákmánnyal haza, majd onnan apjával együtt a budai várba, a magyar királyhoz, bizonyságtételre.

Kijózanodván a juhásznak szembe kell néznie azzal a nem könnyű feladvánnyal, mit mond majd Mátyás királynak a történtekről, de úgy ám, hogy meg se haragítsa magára uralkodóját, és még hazudnia se kelljen, amikor a palotába ér. Nem lenne azonban mese a mese, ha nem találná ki a trónterembe érve a leleményes megoldást, és nem lenne Mátyás király Mátyás király, ha nem csak igazságos uralkodó lenne, de olyan is, akinek mindig igaza van…! Zalán Tibor színpadra álmodott meséjéhez a Ghymes együttes ikerlelkének, Szarka Gyulának a kiváló zenéje párosul, emlékezetes perceket okozva kicsinyeknek, nagyoknak, jó- és rosszkedvű nézőknek egyaránt!

 

 

 

REPERTOÁRON MARAD:

Dumas – Pozsgai Zsolt – Szomor György: Monte Cristo grófja

Gogol: Egy őrült naplója

Mikszáth Kálmán – Zalán Tibor: A beszélő köntös

Marc Camoletti: Leszállás Párizsban

Tamási Áron: Ősvigasztalás

Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este

Alan Jay LernerFrederick Loewe: My Fair Lady

 

 

 

 

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , , ,