Nem kikerülendő tény, hogy a nagybőgő a világ egyik legnehezebb hangszere, de nemcsak súlyban. Az eleve kisérőhangszernek megálmodott zeneszerszám óriási utat tett meg az utóbbi három évszázadban. A műfajok közt talán épp a jazz adott neki – mint sok más hangszernek – korlátlan szabadságot. (Természetesen a szimfonikus muzsikában is nem egyszer olyan tempóval játszik a bőgős, hogy szinte lángol a gép.)
(Szédítő mélység, bódító magasság, a két Nonovák semmitől sem fél, most is csak szárnyal, szárnyal… – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
Hazánkban a virtuozitás úttörője Pege Aladár volt. Majd az utóbbi évtizedben nagyon sok penge kontrabass-os (német) lépett elő. Az egyikük a békéscsabai származású Pengő Csaba (íme egy kis karakterfogyasztó/olvasófárasztó szójáték: Pege, penge, Pengő), illetve a szinte már a Pengőnél is többet Csabára járó, fővárosi Bögöthy Ádám (az ő nevében pedig egy kicsit a bőgő van benne – ha akarjuk). Ráadásul 2019 novemberében együtt léptek fel a Meseházban.
Galéria
Bögöthy Ádám elmondása szerint a legújabb formációjával a hagyományos jazz zenei hangzásból kilépve valami új, gyakran az adott koncert pillanatában megszülető úton indulnak el, hogy aztán újabb és újabb ajtók nyíljanak ki előttük.
De szerencsére nemcsak az ajtók, terek, közüzemek nyílnak meg, hanem a Muzsikáló Udvar is.
Pitypangot fújni kötelező!
