Ahány nép, annyi szokás, igaz ez karácsonykor is, amelyhez minden országban, ahol ünneplik, kötődnek sajátos népszokások, hagyományok. Ezekből hoztunk most egy csokorra valót: a teljesség igénye nélkül nézzük meg, hogy ünnepelnek Európa országaiban december végén.
Svédország
Karácsonyhoz közeledve a svédek ablakaiban is felbukkannak a világító díszek és csillagok. A svéd gyerekeknek nem a Jézuska, hanem a Télapó hozza az ajándékokat december 24-én. A hagyomány szerint szenteste kitesznek egy tál zabkását a Télapónak, hiszen ha nem lakatják jól, a házra balszerencse száll. A karácsonyi vacsora a svédeknél is fontos része az ünnepnek, ők egy svéd fűszeres forralt bort, a glöggöt isszák hozzá.
Finnország
A finnek is minden évben nagyon készülnek a karácsonyi vacsorára, olyannyira, hogy még a velük élő állatokat és a közelükben fészkelő madarakat is megvendégelik. A svédekhez hasonlóan glöggöt isznak, heringet és krumplikását esznek, desszertnek pedig mézes-gyömbéres süteményt kínálnak. A vacsora végeztével az asztalt nem szedik le, hogy éjjel a karácsonyi manók is jóllakhassanak. Karácsony első napja a szűk családé, ilyenkor nem szokás vendégeket fogadni, sőt telefonálni sem nagyon, a rokonlátogatásokra másnap kerül sor. A finneknél – ahogy szinte minden átlagos hétköznapon is – a szaunázás is az ünnepi program része.
Olaszország
Az olaszoknál adventi koszorú helyett jászol készül a háztartásokban, nem véletlen, hiszen az olaszok nagy része vallásos, így a közös templomba járás és az éjféli mise is az ünnep része. A legtöbben állítanak karácsonyfát, azonban már nagyon kevesen vesznek élő fenyőt ilyenkor, inkább műfenyőt használnak. A legjellegzetesebb olasz karácsonyi sütemény a panettone, amely egy mazsolás-gyümölcsös kuglófféleség.
Franciaország
A franciáknál nem minden családban szokás karácsonyfát állítani, ha mégis állítanak, azt általában nem szenteste, hanem hetekkel, napokkal korábban feldíszítik. A közös ünneplés 24-én este kezdődik egy családi vacsorával, az ajándékokat azonban csak éjfél után szokás átadni egymásnak, a gyerekek így általában csak másnap reggel találják meg azokat. A francia karácsonyi vacsorán biztosan mindig kerül sajt is az asztalra, a desszert pedig kávés-csokoládés piskótatekercs, az úgynevezett karácsonyi fatörzs.
Spanyolország
A spanyoloknál az ünnep néhány nappal 24-e előtt, a karácsonyi lottó megvásárlásával kezdődik, amelyet a 19. századtól minden évben kihúznak. A franciákhoz hasonlóan a spanyoloknál sem mindenhol áll karácsonyfa, betlehem viszont szinte minden háztartásban van, hiszen a lakosság jó része itt is vallásos. A spanyoloknál 25-én ajándékoznak, de csak apróságokat, itt ugyanis az a szokás, hogy január 6-án, háromkirályok ünnepén ajándékozzák meg szeretteiket az emberek.
Lengyelország
A lengyeleknél karácsonykor szalmát szokás tenni az asztalterítő alá, ezzel utalva Jézus születésére. Az is jellemző, hogy 12 ünnepi fogással készülnek a 12 apostol tiszteletére, és az asztalra mindig eggyel több terítéket tesznek, így jelezve, hogy a váratlan vendégeket is szívesen látják vacsorára.
Észtország
Idén az észt főváros, Tallinn karácsonyi vásárát választották Európa legszebb vásárának, ez volt az egyetlen, amelyik le tudta előzni a budapesti vásárt a Bazilikánál, így láthatjuk: az észtek megadják a módját az ünneplésnek. Az észteknél is a Télapó hozza az ajándékokat, a gyerekek pedig cserébe verssel vagy dallal köszöntik. Ahogy Finnországban, itt is hagyomány a karácsonyi szaunázás is.
Forrás: Ridikül
