Az előterjesztő külön hangsúlyozza: a prioritások közé tartozott, hogy az önkormányzat folyamatos működése biztosított legyen, csínján bánjanak az energiával, befejezzék a már folyamatban lévő beruházásokat és minél több munkahelyet tartsanak meg.
Mielőtt jönnének a számok, lássuk, hogyan alakult a költségvetés főösszege az elmúlt években, vagyis eddig mekkora összegből gazdálkodott a város:
Idén valamivel több, mint 26,1 milliárd forintra tervezték a költségvetés főösszegét, ez egy fél év alatt 27,6 milliárd forintra bővült. Az első hat hónapban ennek az összegnek a 73 százaléka folyt be a városi kasszába. Ebben benne vannak az államtól kapott támogatások épp úgy, mint a helyi adókból származó bevételek (iparűzési, építmény- és idegenforgalmi adó). Utóbbinak köszönhetően úgy tűnik, lesznek olyan területek, ahová több önkormányzati forrás juthat.
Az önkormányzat úgy számolt, hogy az év első felében mintegy egymilliárd forint értékben adja el ingatlanjai egy részét, ám eddig csak 27,8 millió forint értékben sikerült értékesíteni.
A kiadásokat tekintve 46 százalékpont körül alakul a teljesítés, vagyis az önkormányzat az erre szánt pénz 54 százalékát még nem költötte el. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az állapot így marad, a legnagyobb falatot ugyanis a városüzemeltetési feladatok (közvilágítás, kátyúzás, közterületek karbantartása, stb.) teszik ki.
Részben kapcsolódott a témához a következő napirendi pont, vagyis a 2023-as költségvetés módosítása. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a büdzsé tervezése nem volt egyszerű, hiszen számos bizonytalan faktor volt benne, köztük az a tavaly még 850 millió forintot kitevp energiaköltség, amely az év elején még úgy tűnt, hogy idén 2,5 milliárd forintra rúg. A polgármester megjegyezte: ekkora azért nem lesz ez az összeg, mert az energia világpiaci ára csökkent, az intézmények pedig takarékoskodtak. Év közben történtek olyan változások, amelyek miatt növekedtek a város bevételei, ezért lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos területekre (városüzemeltetés, energiagazdálkodás, ingatlankarbantartás) több forrás jusson. A városvezető hozzátette: ez a negyedik olyan év, amikor nehéz a tervezés, sok a válságjel, ám mint mondta, a Békéscsabán működő vállalkozásokat nem rendítették meg ezek a jelenségek, jó erőben vannak, ezt mutatja az iparűzési és építményadó jelentős túlteljesülései is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a most látható számok alapján Békéscsaba gazdasága jó erőben van, 2022-höz képest az iparűzési adókat tekintve is előrelépés tapasztalható. A tanácsnok kiemelte a városgazdálkodási cég és a kulturális intézmények számára biztosított plusz forrást. Hangsúlyozta: a békéscsabai Fidesz-frakció nevében is támogatja azt a lépést, hogy 80 millió forintot különítsenek el az önkormányzati, kulturális, oktatási intézményekben dolgozók cafeteriájára. Fontosnak tartja, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon, ennek kapcsán köszönetet mondott a kormány támogatásáért.
Horváth László (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy az olyan városi cégeknél, ahol értékes munka folyik, azonban nyomottak a bérek, számukra is tegyék lehetővé a megemelt cafeteria juttatást.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szükségesnak tartja a visszapótlást a városgazdálkodási cég felé, emellett támogatta, hogy a választókerületenkénti infrastrukturális-fejlesztési keretére vonatkozó 1 millió forintos kiegészítést is, összesen 12 millió forintot.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) szerint minden forráselem fontos, hiszen pozitív előrelépést jelent, gondos költségvetés-működtetést jelez, de kiemelte a sportinfrastruktúra-kezelést is. Tavaly a grémium átfogó tájékoztatást kapott a sportlétesítmények állapotáról, ez a folyamat kapott egy olyan megerősítést, amely előrelépéseket vetít előre – jegyezte meg az alpolgármester.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) a takarékos gazdálkodásra hívta fel a figyelmet, azzal a megjegyzéssel, hogy a makrogazdasági helyzet nem áll jól, örömtelinek nevezte, hogy csökkent az infláció, de továbbra sem az elvárt mértékben. Üdvözölte a sportinfrastruktúra támogatását.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint annyira alacsonyak a kultúra, oktatás terén a fizetések, hogy nagyon fontos a cafeteria juttatás ezen a területen. Szarvas Péter ehhez azt fűzte hozzá: "nem dőlhetünk hátra, hiszen a gazdálkodási környezet nem kedvező", a költségvetés módosítása nem azt jelenti, hogy minden tartalékot elköltenek, ő is fontosnak tartja a takarékos gazdálkodást, van tartaléka a városnak.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a vagyonkezelő beszámolójára tért ki, amelyet a szakbizottság előtt tárgyaltak. Ebből kiderült, hogy 133 lakásban lenne szükség szén-monoxid mérő készülékekre, ez mintegy 3 millió forintba kerül.
Szarvas Péter polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy minden emberi élet fontos, ugyanakkor a vagyonkezelőnek saját költségvetése van, meg kell nézni, hogy ebbpk a fejlesztési forrásból futja-e az eszközök vásárlására. Majd ismertette a pénzügyi bizottság módosító javaslatát, miszerint a választókerületi célelőirányzatokat választókerületenként 1 millió, összességében 12 millió forint értékben növelik.
A grémium az első félévről szóló beszámolót 15 igen, 1 nem, a költségvetés módosításáról szóló előterjesztést 16 igen mellett fogadta el.
