A város pénzügyei a szokásosnál is jobban reflektorfénybe kerülnek, mivel egész Európa gazdasági nehézségekkel küzd az energiaválság és az elszabaduló infláció miatt. A hazai önkormányzatok még a koronavírus-járvány gazdasági hatásait sem heverték ki teljesen, mikor a gáz- és villany ára drasztikusan emelkedni kezdett. A csabai képviselők tavaly több közgyűlésen céloztak arra, hogy igen körültekintően kell elkészíteni a 2023-as költségvetést, hiszen az önkormányzatok egyrészt az államháztartásról szóló törvény értelmében nem tervezhetik hiánnyal a büdzsét, ugyanakkor tavaly decemberben mintegy másfél milliárd forint sorsa volt bizonytalan az idei költségvetést illetően, főként a megemelkedett energiaárak miatt.
A dokumentum alapján a költségvetési főösszeg – leginkább a kifutó beruházások miatt – a tavalyihoz képest jóval szerényebb, 26,1 milliárd forint lesz idén. A költségvetési szervek – köztük az idősellátáshoz kapcsolódó intézmények, bölcsődék, óvodák, a közösségi házak, a színházak, illetve a megyei könyvtár, valamint a polgármesteri hivatal – bevétele 10,1 milliárd forintra tehető, ez az összeg az irányítószervi támogatásokat is tartalmazza.
A tartalékok összege 81,4 millió forint, ebből 10 az általános, 71,1 millió forint pedig a különböző jogcímeken meghatározott céltartalék.
A fizetőképessség biztosítása céljából erre az évre egymilliárd forintot állítottak be felső korlátként arra az esetre, ha folyószámla hitelt kellene felvennie az önkormányzatnak.
“Nem álmaink költségvetése”
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a február 23-ai közgyűlésen összegzésében kitért az energiaválság és az infláció okozta hatásokra, amelyek miatt számtalan gazdasági veszély leselkedik a városra. Megjegyezte: a folyó beruházások befejezése kiemelten fontos, valamint az is, hogy minden, magas színvonalon dolgozó, munkáját felelősen ellátó dolgozó számára megőrizzék a munkahelyeket. Bizonytalannak nevezte a gáz- és villanyárak alakulását, ugyanakkor mint mondta, tervezni muszáj. Ha a kalkuláltnál magasabbak lesznek az év végi árak, akkor az intézményi kiadásokat is újra kell majd számolni. Az önkormányzat nem feledkezik meg a családokról, gond nélkül működnek az óvodák, a CsabaBaba program, a Békéscsaba Hazavár felsőoktatási ösztöndíj-rendszer, valamint a nyári napközis tábort is megtartják idén. A szociális rendszerben hasonlóképp biztosítják a segítségnyújtást. Beszélt arról is, hogy saját forrásból az önkormányzat idén nem tervez beruházásokat, erre ugyanis nincs pénz, de mint mondta, a rendezettség fenntartása továbbra is prioritás, így azt ígérte, a fű továbbra is le lesz vágva, a szemét továbbra is össze lesz szedve a városban. “Ez nem álmaink, vágyaink költségvetése, hanem a tavaly elindult infláció és energiaválság begyűrűzésének eredménye. Örülni kell annak, hogy ha teljesítjük a rendelet által elénk tárt feladatokat, akkor Békéscsaba működése továbbra is fennmarad, az intézmények működnek, a beruházások folytatódnak, eleget tudunk tenni klímavédelmi törekvéseinkenk, gondolunk az idősekre, elesettekre és a családokra.” – összegzett a városvehzető.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a realitásokhoz igazodó költségvetésről van szó. A büdzsé áttekintésekor egy mesterséges intelligencia tanácsát is kérte, amely szintén megerősítette, hogy ezeknek a számoknak kellett kijönnie. A képviselő szerint reális a bevételek tervezése, ugyanakkor egész évben figyelni kell a folyamatokat, ha pedig szükséges, azonnal be kell avatkozni. Fontosnak nevezte a munkahelyek megtartását, valamint bevételi lehetőségként tekint az ingatlaneladásokra.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) takarékosnak, jól átgondoltnak nevezte a költségvetést.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a pénzügyi bizottság elnökeként megjegyezte, hogy a költségvetés főösszege jóval alacsonyabb a tavalyinál, ez amiatt van, hogy az új pályázati ciklusban még nem nyíltak meg a források. Az önkormányzat stressztűrő képessége véleménye szerint nagyban javult, ezt a helyi adóbevételek folyamatos növekedéséből szűrte le. Azt is kiemelte, hogy az önkormányzatnak egyelőre nem kell felvennie újabb hitelt, ugyanakkor a lehetőség biztosított.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy 10 évvel ezelőtt a költségvetés elfogadásakor az önkormányzati képviselők egyhangúan úgy látták, hogy nagyon takarékos gazdálkodást kell folytatni, akkor Magyarországon nem volt infláció, háborús helyzet vagy világjárványok. Teljesen más gazdasági környezet volt, de akkor is csak takarékos gazdálkodással lehetett véghezvinni az adott évet. Azóta sokat változott a világ, nehéz a tervezés, de ma is az a vezérelv, hogy a költségvetést takarékos gazdálkodással kell kivitelezni. Jó esélyt lát arra, hogy az önkormányzat a kiadási tételek összegét meg tudja tartani. Attól a pillanattól kezdve, hogy az energiaválság bekövetkezett, az intézmények takarékos gazdálkodásra álltak át, a néhány hónap alatti eredmények alapján történt meg a tervezés is. Úgy gondolja, hogy az idei év megalapozott lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbi esztendőkhöz hasonlóan a kötelező feladatokat idén is el tudják látni. Az önként vállalt feladatokra azonban kevesebb forrás jut. A költségvetésben van egy lyuk, amelyet be kell foltozni, ez körül-belül 1 milliárd forintot jelent. Javasolja, hogy az önkormányzat ingatlanértékesítésből szerezzen bevételt a hiány pótlására.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kiemelte, hogy ismét magas színvonalú költségvetési anyagot kaptak kézhez, amely alaposan bemutatja, hogy milyen költségvetési évre számíthatnak 2023-ban. A koronavírus-járvány utáni helyzetben maradtak a támogatások, amely a jelenlegi helyzetben jónak számít. A decemberi költségvetési koncepció tárgyalását követően sokkal nehezebb évre számított, mint amit most látnak az előterjesztésben. A főösszeg jelentősen csökkent, de a működési főösszeg 18,1 milliárd forintról mintegy 16,8 milliárd forintra csökkent, amely nem drasztikus véleménye szerint. Úgy gondolja, hogy a saját bevételek növelésére kell alapozni a jövőben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző évhez képest 7-800 millió forinttal nőhet a helyi iparűzési adó, amely 2023-ra a becslések szerint 4,4 milliárd forint lehet. Megjegyezte, hogy az elmúlt évek tendenciája szerint minden esztendőben több az iparűzési bevétel az előzetesen kalkulált összegnél. Örömtelinek nevezte, hogy nem történt új hitel felvétele, valamint ugyan nem a korábbi években megszokott összeggel, de folytatódik minden feladat ellátása. Jól megtervezett és takarékos költségvetést olvasott, amely minden fontos szempontot tartalmaz.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy rendkívüli ez az év, ahogyan az is, hogy megszületett a költségvetés. Járvány, háború, energiaválság: ezek a szavak határozták meg az elmúlt években a gazdaságot, és egy kezelhetetlen mértékű hiány képe lebegett a képviselők előtt. Intézményeket kellett bezárni, csekélyebb mértékű volt az állami támogatás, extra magas vagyoni előirányzatokat kellett beállítani, olyan tartalékokat kellett bevetni, amelyeket beruházásra szerettek volna költeni, ugyanakkor egy nagyon fegyelmezett gazdálkodást elváró év elé néznek. Mindezek ellenére az alpolgármester szerint egy olyan költségvetés van a képviselők előtt, amely biztosítja az önkormányzati rendszer működőképességét. Hozzáfűzte: folyamatos kontrollra, kiegészítésre van szükség, a működőképességhez pedig szükség van a csabaiak türelmére, a gazdasági társaságok fegyelmezettségére és a bölcs döntésekre.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint ez a költségvetés "messze nem a legjobb évünket fogja megalapozni", ugyanakkor a dokumentumot megalapozottnak nevezte és minden kockázat ellenére végrehajthatónak látja. Mint mondta, a lehetőségek korlátozottak, áldozatokat kellett hozni, alacsonyabb szinten vannak a közszolgáltatások, de örömére szolgál, hogy egy ilyen egyensúlyi büdzsé született.
Dancsó Tibor (DK) egy titanicos viccet elsütve arról beszélt: az nem megoldás, hogy ha hiányzik egymilliárd forint, akkor ugyanekkora összeg értékben kell eladni valamilyen önkormányzati vagyont. Ijesztőnek találja, hogy az önkormányzat a következő években is így próbálja megoldani minden baját, ahogyan azt is, hogy a környező települések közül Békéscsaba a legrosszabbak közt szerepel adóerő tekintetében. Negatívumként hozta fel, hogy a legnagyobb hazai vállalatok 500-as listáján csupán 4 békési szerepel, ebből 2 található a megyeszékhelyen.
A testület 14 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet.
