A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a keresztény egyházak legrégibb ünnepe.
Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni, első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet. Rómában húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük.
A tojás, az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában. Jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. Húsvétkor a tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írókázott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg.
A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét) és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek húsvétvasárnap a sült bárány, húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.
