– Idén nem a megszokott időben és nem is a megszokott témákat felölelve zajlott a küldöttgyűlésük. Mennyire szólt és szól bele a járvány a munkájukba?
– Mindannyian érezzük az országban, hogy a koronavírus-járvány miatt komoly terheket kell vinni minden fronton. Áprilisban lett volna a küldöttgyűlés, de a járvány miatt szeptember elejére tettük át. Békés megyében minden társaság tagja a vadászszövetségnek. Tehát egyben van a vadásztársadalom Békésben, és aktívan részt veszünk a munkában. Túl vagyunk az őzbak vadászati szezonon, ez most nagyon nehéz volt, nehezen tudtuk a vadgazdálkodási tervben szereplő egyedszámot terítékre hozni. Legfőképpen a fizető vendégek maradtak el a korlátozások miatt. Ezen túlvagyunk, most a nagyvadas területek, a gímszarvasbika terítékre hozása, vadászata, hasznosítása következik. Óriási gondot jelent, hogy nem jöhetnek be a külföldi vendégvadászok, fizető vendégek. A küldöttgyűlésünkön éppen ezért most a költségvetés volt az egyik központi kérdés, ugyanis a korábbi évekhez képest olyan egyharmadra esett vissza az árbevételünk, kétharmad kiesett, amit át kell vészelnünk.
– A következő szezonra hogyan készülnek? Ezek után az mennyire lehet eredményes?
– A vadászat vadgazdálkodás és sport is egyben. Békés megyében mintegy háromezer vadász van. Vannak alanyi jogú vadászaink, akiknek nincs vadásztársasági tagságuk, tehát nem tagok az egyesületekben. A magyar törvények lehetőséget adnak arra, hogy aki szeretne, vadászvizsgát tegyen, megkapja a fegyvertartási engedélyt, és otthon tárolja a vadászpuskákat, fegyvereket. Ezután vagy megveszi a vadászati lehetőséget, ami pénz kérdése, vagy meghívásra vár. Ők nem vállalják fel azt a nagyon komoly vadgazdálkodási munkát, amit egyesületekbe tömörülve próbálunk véghezvinni, így megőrizni a magyar vadállományt, és nagyon magas színvonalon tartani, mint ahogy ez Békés megyébe is van, főleg az apróvad, illetve az őzbak tekintetében.
– Miért ennyire fontos a vadgazdálkodás?
– A vadászat nagyon összetett dolog. Régen – a nagyapám és az édesapám is vadász volt – az volt a dolguk a vadászoknak, hogy a puskát a vállukra vegyék, kimenjenek a határba, és az éves „termést” learassák. Ma már ez nem így működik. Ma már tennünk kell azért, hogy legyen mit learatni. Ebből kifolyólag például fácánból is ez 160 ezer darab előnevelt fácánt helyezünk ki Békés megyében, hogy legyen mire vadászni. Van még vadfácán a határban, de csak korlátozott számban. A jövő szezon a mezei nyúl hasznosítása, illetve a fácán hasznosítása, vadászata lesz. Ez van előttünk. Izgulunk, hogy mi lesz a társas vadászati formával, hogy milyen korlátok lesznek esetleg a koronavírus második hulláma miatt. Nagyon reméljük, hogy szabadtéri rendezvény címszó alatt lesz lehetőség társas vadászatokat szervezni. Gyakorlatilag az apróvadat, a mezei nyúl, és a fácán vadászata csak társas formában gyakorolható. Ha ezt nem engedélyezik, nagyon nagy gond lehet. De bízunk benne, hogy a kormányzat ezt látja. A természetben az állatok szaporodnak, nagyon szép volt most a vadfácán és mezei nyúl szaporulat. Ezt azonban féken kell tartani, mert később a növénytermesztők jogosan jelentkezhetnek a vad által okozott károk miatt.
– A vadászszövetséget, illetve a vadászkamara tagjait mennyire korlátozza jelen pillanatban a koronavírus? Tudják-e őket valamilyen módon segíteni?
– Alapvetően a vadásztársadalom szeretné – mint ahogy mindannyian szeretnénk –, hogy korlátok nélkül lehessen Magyarországon élni. De természetesen tudomásul vesszük, elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, és próbálunk ennek megfelelően dolgozni, élni. A mezei nyúl hasznosítása például nagyon komoly árbevételt jelent. E tekintetben Békés megye egy gyöngyszeme az országnak. Itt még van olyan törzsállomány, ami korábban az egész országra jellemző volt. Az ország mezei élőnyúl hasznosításnak úgy 60 százaléka Békés megyéből történik. Nagyon nagy kérdés egyébként, hogy az olasz és a francia piac hogyan fogja ezt fogadni, különböző korlátok miatt. A küldöttgyűlésünkön elhangzott, hogy egyelőre nincsen korlát, tehát van rá kereslet francia és olasz részről. Nagy kérdés, hogyan lesz lehetőség majd télen a vadnyulak hálóval történő befogására. Ez egy nagy munka, és a vadgazdálkodásnak is egy nagyon fontos pontja. Reménykedünk kicsit abban is, hogy azt az árbevételt, ami kiesett az őz hasznosításából, ez majd pótolni fogja.
– Azt is említette, hogy a határok lezárásával most külföldről nem érkezhetnek vadászok. Ez a vadállományt hogyan érinti? Nem tartanak esetleg túlszaporodástól?
– A vadgazdálkodási tervben – amit minden évbe a kormányhivatallal, illetve a hatósággal egyeztetünk – lefektetjük, hogy mennyi a törzsállomány. A tervben viszont az nincsen benne, hogy az adott vadászterületen fizetővendég fogja elejteni, vagy más fogja féken tartani a vadállományt, teljesíteni a vadgazdálkodási tervet. Ha a külföldiek nem jönnek, akkor a magyar vadászoknak lesz nagyobb vadászati lehetőségük, persze ők nem fizetnek annyit, de a tervet teljesíteni kell.
