Pár hét szünet után december 30-án játszik majd ismét a Békéscsabai Előre NKSE kézilabda csapata. A vezetőedzővel, Horváth Rolanddal a szünet kezdetén beszélgetett Szegei Zsolt műsorvezető.
– Mi történik a mérkőzésig tartó időszakban?
– A lányok az elmúlt időszakban kaptak egy pihenőt. Úgy gondoltuk, szükségük van arra, hogy hazamenjenek, és a családjukkal legyenek. Kaptak egy futóprogramot, amit el is végeztek, és aztán kezdődtek az edzések. Öt hét alatt próbáljuk rendezni a hiányosságokat a védekezésben, illetve a támadójátékban. Azon dolgozunk, hogy minél stabilabbá tegyük ezt a csapatot. Mind mentálisan, mind pedig fizikálisan. Ez az időszak a december 30-ai meccsig az edzőmeccsek és az edzések jegyében telik. 30-án Debrecen ellen játszunk idegenben, ami mindannyian tudjuk, hogy nagyon-nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lányok fölkészüljenek, illetve neki tudjunk esni ennek az idegenbeli mérkőzésnek is.
– Az eddig eltelt időszakban sajnos nem sok babér termett a csapatnál. A szurkolók is el vannak keseredve. Sokaknak az a véleményük, hogy a csapat kerete esetleg nem lesz elég arra, hogy eredményesen végigjátssza a bajnokságot. Mit látsz, hogyan alakulhat még ez a keret? Van-e esetleg arra lehetőség, hogy változás legyen, illetve mi a véleményed egyáltalán?
– Fogunk változtatni egy-két poszton. Úgy gondolom, hogy elég rossz időben vagyunk már így december tájékán. Olyan játékost idehozni, akit most beteszünk, és rögtön segíteni fog, az ilyenkor szinte lehetetlen. Tehát mindenféleképpen olyan ambiciózus fiatalokban kell gondolkodnunk, akik sok-sok munkával, de tudnak majd segíteni. Lehet, hogy pont a végjátékban. Ahhoz, hogy a Békéscsaba bent maradjon az NB I-ben. De próbálunk azon dolgozni, hogy tudjunk egy-két poszton változtatásokat eszközölni. Fiatal a keretünk, nem játszottak olyan szintű mérkőzéseket itt jó páran, ami ezután következni fog. De megteszünk mindent, hogy „életben maradjunk”. Nem kell ezekről a tehetséges fiatalokról lemondani. Itt rutintalanságról kell nekünk beszélni, ezt a részt kell fejleszteni. Egy kicsit erőt kell beléjük fektetni, és hogy mentálisan is bennük legyen: ők erre a dologra igenis képesek. Megpróbáljuk ezt a dolgot stabilizálni úgy, hogy egy jó képet tudjunk mutatni, és hogy azokkal a csapatokkal, amelyek konkurenciáink, fel tudjuk venni a versenyt. Azoknak a csapatoknak, akiktől látjuk, hogy pontot, vagy pontokat kell szereznünk, azoknak igenis, azonnal neki kell menni ahhoz, hogy olyan helyezést tudjunk elérni, hogy egy kicsit talán nyugodtabbak legyünk.
– Szokták mondani, hogy a világ egyik, majdnem a legerősebb bajnokságáról beszélünk, és ebben kell bennmaradni. Gondolom, feltérképeztétek, tudjátok nagyon jól, hogy kik azok a csapatok, akiket esetleg esélyünk lehet megelőzni. Tudunk nevesíteni?
– Föltérképeztük, így van. Nekünk a Vasast meg kell vernünk. Kecskemét idegenbeli mérkőzés lesz, nagyon-nagyon sajnálom, hogy ez nem később van. Arra is azt mondanám, hogy oda-vissza meg kell verni Kecskemétet. Az MTK-val most jelen pillanatban föl tudjuk venni olyan szinten a versenyt is, hogy pontot, pontokat tudjunk elhozni idegenből. Hazai pályán mindenféleképpen az MTK-t hoznunk kell. Mindig azt mondom, hogy minden női csapatnál egy bónusz mindig van. Nagyon bízom a lányokban. Én úgy látom, hogy nagyon motiváltak, dolgoznak, és nincs itt semmi gond ezzel a dologgal. Úgyhogy én azt mondom, hogy 10-12 pontot összegyűjtünk, akkor bent tudunk maradni.
– Egy sokszor visszatérő probléma az, hogy ha egy csapat elmegy idegenbe, ott kishitűvé válik egy picit. A te szemléleted alapján van-e különbség az idegenben, és a hazai mérkőzéseken látottak között? Illetve hazai közönség előtt esetleg a küzdőszellem nagyobb?
– A hazai pálya mindig más. Saját magamról is tudom, hogy otthon játszani a saját közönségem előtt, az egy plusz motivációt ad. Idegenben… Az az igazság, hogy nekünk most nincs lehetőségünk mérlegelni. Hazai pálya, idegenbeli, ezt el kell felejteni. Ha idegenbe megyünk, ha otthon játszunk, nekünk ugyanazt a teljesítményt kell hozni, mert különben nagyon nagy bajba fogunk kerülni. Nem mérlegelhetjük ezeket a mérkőzéseket. 100 százalékosan oda kell tenni magunkat, és akkor komoly esélyt látok arra, hogy bent maradjon a csapat. Látom azokat a játékosokat, akikre itt 100 százalékosan lehet számítani, nagyon komoly lövő-erővel rendelkeznek. Bízom abban, hogy van egy jó rutinos játékosunk Tóth Kata személyében, ő beálló poszton eléggé masszív tagja ennek a csapatnak. Védekezésben Györkös Rebekával, Tamarával a kapusteljesítményt olyan szintre kell hozni, ami a budaörsi mérkőzésen szerintem nagyon jó volt. Olyan szintre kell hozni, hogy a kettő együtt működjön. Ha ez a kettő működik, abból pedig a gyorsabb kézilabdát kell már játszanunk, mert egy kicsit belassult ez az egész dolog. A mai kézilabda ennél sokkal-sokkal gyorsabb. Igen, fölmerül a kérdés, hogy ezt a gyors kézilabdát meddig fogja bírni a csapat. Azzal főzünk, ami van, vagy ami lesz. Megpróbáljuk ezeket a játékosokat olyan szintre hozni, hogyha kell, akkor valamelyik igenis bírja ki azt az 50-60 percet, ha nincs más.
