Nemrég díjazta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Szervezete a tavalyi sakállövő verseny nyerteseit. Az elsőre embertelennek tűnő megmérettetésre a vadászok szerint igenis szükség van, ugyanis az aranysakálok Békésben is elszaporodtak, évente már 7-800 egyedet ejtenek el, létszámuk pedig ennél jóval nagyobb – hogy miért, erről kicsit később.
Hrabovszki János, a szervezet elnöke a 7.Tv Aktuális című műsorában elmondta: a lakosság általában nem találkozik ezzel az állattal, de kisebb településeken éjszakánként farkasüvöltés-szerű hangot lehet hallani, ez jelzi jelenlétüket. Ezek a ragadozók családokban élnek, a nyúlkölyköket, őzgidákat, dámborjakat fogyasztják szívesen, de a mezőn legeltetett háziállatokban is kárt okoznak. Az elnök szerint féken kell tartani az állományt, mert az emberen kívül más természetes ellensége nincs. A helyi vadászokat díjazásos versennyel igyekeznek ösztönözni, hiszen egy munka- és időigényes feladatról van szó, amit kevesen (tavaly 180-an) vállalnak.
A legeredményesebb sakálvadász Matuska Pál: az elmúlt esztendőkben évente több mint 50 egyedet ejtett el. Mint mondja, ez a ragadozó rendkívül kifinomult érzékszervekkel rendelkezik, csak éjszaka mozog, ezért jellemzően a törvény által engedélyezett, éjszakai eszközökkel – éjjel látó vagy hőkamerával –, illetve csapdával lehet rá vadászni.
Ezrével járják a vidéket
A vadász szerint míg 15 éve országszerte átlagosan évi 40-50 egyedet ejtettek el, ma már ez a szám 10 ezer fölé emelkedett. Egy nőstény Békésben akár 7-8 kölyköt is fel tud nevelni sikeresen, és ahol több a szuka, ott nagyobb arányban nő a szaporulat is. Azokon a tájegységeken, ahol jó a táplálékául szolgáló vadállomány, ott sokkal nagyobb az egyedszám, Somogyban például nem ritka, hogy egy családban 10-11 kölyök nevelkedik.
Matuska Pál azt is kiemelte: a sakálok miatt ma már alig találni Békésben olyan őzsutát, amely egyszerre két gidát nevel, de rendkívüli módon tizedeli a dámállományt is. Ezen kívül nagyon opportunista állatról van szó: ha nem talál semmit vagy nincs kedve vadászni, akkor a gyümölcsösökben, a csemegekukoricásban garázdálkodik. Egy gazda hírportálunkban például arról számolt be, hogy sakál dézsmálta meg a dinnyeföldjét, míg egy kommentelőnk arról számolt be, hogy a kistestű kutyáját támadta meg.
A ragadozó ma már a megye minden pontján előfordul, de leginkább Sarkad, Sarkadkeresztúr, Bélmegyer, Gyula és Gyulavári környékén, ahol nagyobb kiterjedésűek az erdők, illetve a román határ mentén, ugyanis keleti szomszédunknál nem vadásszák intenzíven, de kiterjedt mezőgazdasági területek sincsenek, inkább kaszálók, legelők, nagy kökényfoltokkal, ahol gondtalanul élhet. „Ha a határmentén levadásszuk a sakálokat hétfőn, hétvégére már átvándorolnak a fajtársak, számolatlanul érkezik az utánpótlás” – fogalmazott a vadász.
Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, amelyben szó volt arról, hogy az év legeredményesebb sakálvadásza hány éjszakát töltött kint tavaly a szabadban, illetve arról, mi történik az elejtett egyedekkel, akkor beszélgetésünket itt találja:
