Az aranysakálok még a délszláv háború idején, a Dráván jöttek át Magyarországra, és azóta folyamatosan terjeszkednek az ország területén, a legnagyobb létszámban a Dél-Dunántúli régióban találhatók meg. Az aranysakálok száma az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnövekedett, ez betudható annak, hogy a tavalyi évben nagyon nagy mértékű mezei pocok invázió volt az Alföldön, ezáltal bőven volt táplálékuk, így bőven tudtak szaporodni is. Ebben az évben viszont már nincs ilyen jellegű és mértékű táplálék, de ahogy Hrabovszki János, az Országos Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének az elnöke fogalmazott, „nagyon életrevaló jószág ez”.
Az aranysakál általában falkában vadászik és az összes kisebb testű prédaállatot, mint például a kis őzeket vagy kis dámokat egyszerűen felfalja, de kárt tesz a gyümölcsösökben is. Hrabovszki János úgy fogalmazott, hogy tűzzel-vassal próbálják megfékezni az aranysakál populációt, többek között szakszerű csapdákat vetnek be, éjjellátó készülékeket és hőkamerákat is használhatnak már, ugyanis a vadászati törvény ezeket lehetővé teszi, de az aranysakál populáció egyre csak növekszik.
– Egyelőre kezelhetetlen ez a növekvő, szaporodó állapot – fogalmazott Hrabovszki János elnök. A problémát okoz az is, hogy az aranysakálok olyan kicsi nádasokban és tanyahelyekben is megtelepszenek, ahonnan nagyon nehezen lehet csak kipusztítani őket. Az állatok egyre inkább megjelennek Dél-Békésen is, ahol a körülmények adottak ahhoz, hogy még tovább szaporodjanak.
Az aranysakálok (népies nevükön nádi farkasok) elszaporodása tehát az elmúlt évekhez képest csak fokozódott, a szakemberek szerint a végén valamiféle betegség fogja elpusztítani a populációt.
