A hőségriadók idején a tanyán élő állatok ösztönösen megváltoztatják napi rutinjukat. Nem igénylik a túlzott emberi beavatkozást a búvóhelyek megtalálásában, mert kiválóan felismerik a tanya adta természetes, árnyékos és hűvösebb pontokat.
– Minden állat odafigyel önmagára. Itt nálunk nagyon sok állat van, csoportokat alkotanak. Elbújnak, elrejtőzködnek a hűvösebbnek érzett helyekre. A cicák lefekszenek a kőre, árnyékos helyre, a tyúkok összejönnek a kis lovaskocsink alatt, vagy bebújnak a tojóházak alá – meséli Bartolák Mária.
A kutyák szintén ügyesen alkalmazkodnak: megkeresik a leghűvösebb részeket, ott pihennek és vészelik át a nap legforróbb óráit. Bár a lihegés és a nyelv kiöltése természetes velejárója a nyári időszaknak, különösebb gondot nem tapasztalnak náluk, amennyiben a friss ivóvíz folyamatosan biztosítva van számukra.
A hőség elleni védekezés legfontosabb alappillére a hűsítő, friss ivóvíz folyamatos cseréje – emeli ki a gazda. A tűző napon a kihelyezett ivóvíz pillanatok alatt átforrósodna, ami kedvezőtlen az állatok számára.
– Az ivóvíz átmelegszik a meleg környezetben, ennek a cseréje jólesik az állatoknak, szívesen isszák a friss, hűvös vizet. A csirkék, a kacsák, a libák számára állandó fürdőzést biztosítunk, pontosan azért, hogy meg tudják magukat fürdetni, mindig töltjük a kis tavacskájukat – fejti ki a tulajdonos.
Az állatfajok eltérő igényekkel rendelkeznek: míg a szárnyasok örömmel pancsolnak a kis tavakban, a sertések esetében a hűtés egyik hatékony módja a locsolás. A disznókat a nagyobb kánikulában néha friss vízzel is lefröcskölik vagy lelocsolják, hogy segítsék párologtatásukat és testhőmérsékletük szinten tartását. Ezzel szemben a kutyáknál a locsolás nem szükséges, számukra a mindig elérhető, friss, hideg ivóvíz jelenti a legjobb segítséget és az, ha nem sétáltatjuk őket a forró aszfalton.
Felmerül a kérdés, hogy a többnapos hőségriadó során – amikor akár a 40 fokot is eléri a hőmérséklet – mennyire melegszenek át a tanya épületei és belső terei. Bartolák Mária kiemelte, hogy a tanyai építészet és a természeti környezet együttesen olyan mikroklímát teremt, amely védelmet nyújt a szélsőségek ellen.
– Tudni lehet, hogy a tanyákat általában dombra építették. Ezt mi érezzük is abból, hogy a szél állandóan jár, átjárja a tanyát, így mozgatja a levegőt, még ha meleg is. Nagyon csodás, óriási fáink vannak, ami egy nagyon kellemes, hűvös érzést biztosít ebben a nagy melegben is – avat be a részletekbe.
A tanya belső terei a tartós melegben fokozatosan átmelegszenek ugyan, de a kamrákban tárolt élelmiszerek – mint a sajtok vagy a brindza – jól bírják ezt az időszakot. A sajtok érlelésének kifejezetten jót tesz, ha a kéreg megfelelően alakul ki.
A Frankó Tanyán az állatok tehát jól alkalmazkodnak a nyári hőséghez: a tollazatukat lebegtetve hűsítik magukat, az árnyékba húzódnak, a gazdák pedig gondos odafigyeléssel, friss ivóvízzel, a disznók vízzel való fröcskölésével és a szárnyasok fürdőhelyeinek karbantartásával biztosítják a zavartalan mindennapokat a legnagyobb hőségben is.
Galéria
