Szerdán szinte megtelt vendégekkel a Kisréten található tanya. A tanyamentéssel foglalkozó tulajdonos a kérdésünkre elmondta: a családban maradt a tanya, hiszen Petrovszki András az ő szépapja volt. Bartolák Mária hozzátette: a Frankó Tanya és Haluskaház melletti földet megvásárolták, és ennek a közepén található a tanya. Kiemelte: amikor először beléptek az épületbe, az leromlott állapotban volt, de csodálatos jegyeket fedeztek fel benne.
– Látszott, hogy ez régen egy szabadkéményes tanya volt. A pandémia idején úgy határoztunk, hogy szépen lassan megmentjük. Lépésről-lépésre visszaállítottuk az eredeti állapotot. Együtt működtetjük majd a Frankó Tanyával, így bárki megnézheti, aki előre bejelentkezik. A tanya bérelhető, korábban már vágtunk itt sertést, hisz hagyományos disznótorokra is alkalmas. A jövőben pedig szeretnénk megpróbálkozni szállásadással – ecsetelte a terveket a tulajdonos.
Az eseményre meghívtak egy néprajkutatót is, aki hangsúlyozta: a középkorban a környék aprófalvakból állt, ezek a török hódoltság idején elpusztultak, és felduzzadtak lakosokkal az olyan városok, mint Szeged, Kecskemét vagy Debrecen. Harangozó Imre hozzátette: mezővárosok alakultak, amelyek lakóinak sokszor nagyon messzire kellett utazniuk a földműveléséhez, ezért kicsi szállásokat hoztak létre a földjükön, ezekből alakultak ki a tanyák – emelte ki.
– Volt egy városi ház és egy tanya, ez az életvitel határozta meg korábban az Alföldet. A mi vidékünkön elsősorban szétszórtan, dűlőutak mentén épültek tanyák, de volt, ahol az első világháború után tanyarendszerek alakultak iskolával, egyházi épületekkel. Kétsoprony például egy ilyen település. A 19. század és a 20. század első fele volt a tanyák virágkora, majd bekövetkezett a nagy pusztulás egyrészt a fejlett infrastruktúra megjelenésével, másrészt az 50-es és 60-as években a földtulajdonok államosításával – fogalmazott a néprajzkutató.
Harangozó Imre arról is beszélt, hogy a kisparcellás gazdaságok helyét átvette az akkor gazdaságilag sokkal jobban működő nagyüzemi, gépesített mezőgazdaság. Ugyanakkor ezzel eltűnt a hatalmas tárgyi örökség, cserépedények, textilek, bútorok, amelyek ezekben a tanyákban évtizedekig ott voltak – zárta a gondolatát.
A vendégek meghallgathatták Szalai Ágnes, történész előadását, majd szőhettek és fonhattak Lakatos Istvánnal egy 1858-as szövőszékkel, továbbá csigatésztát készíthettek Herczeg Arankával.
Galéria
