Hogyan védekezhetünk a poloskák ellen?

2020. július 14. 06:19 | behir

A kiskertekben és a nagyüzemi gazdaságokban is nagy gondot okozó poloskák inváziója idén nyáron is kezdetét veszi. Mely fajokkal van dolgunk és mit tehetünk ellenük?

Az ázsiai márványospoloskát (Halyomorpha halys) Kelet-Ázsiából hurcolták be Amerikába és Európába is. Hazánkban 2013 őszén kerültek elő első egyedei Ócsáról. A kifejlett poloska 12-17 mm hosszú. Színezete szürkésbarna vöröses árnyalatokkal, szabálytalan fekete pontozottsággal, mely így a nevét adó márványos színezetet adja. Az áttelelt imágók április elején aktivizálódnak, amikor a napi maximum hőmérséklet eléri 25°C-ot.

A párosodást május közepén kezdi meg, majd a tömeges tojásrakásra június végén kerül sor. A tojásrakás csökkenő intenzitással ugyan, de szeptember végéig elhúzódik. Az új nemzedék imágói zömmel augusztus második felére és szeptemberre fejlődnek ki.
Az ázsiai márványospoloskának több mint 100 növényfajon figyelték meg a táplálkozását, melyek között számos gazdaságilag jelentős termesztett növény szerepel. A poloskák a föld feletti növényi részeken szívogatnak. Gyakran a termésen is, ahol szívogatásuk nyomán különböző külső és belső elszíneződések alakulnak ki. Ennek következményeképp a minőségi veszteség mellett akár a nem megfelelő kötődés miatti termésveszteséggel is számolni lehet, korai kártétel esetén.

Számos termesztett növényünk esetében okozott már súlyos károkat, főként alma-, körte-, őszibarack-termesztésben és szójában. Borszőlőtermesztés esetében pedig jelentős minőségrontó szerepe lehet, nem beszélve arról a kellemetlen tulajdonságukról, hogy egyedei tömegesen húzódnak be a lakásokba és egyéb zárt terekbe telelni az ősz folyamán.

 

 

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) a márványos poloskához hasonlóan rendkívül tág gazdanövénykörrel rendelkező polifág faj. A szúró-szívó szájszervű poloska előszeretettel szívogatja azon növények nedvét, melyek a paradicsomhoz hasonlóan friss nedvben gazdagok. Nyála fitotoxikus, így a mennyiségi kár mellett minőségi értékvesztést is okoz a terméseken. Szívogatásuk mellett ürülékükkel is szennyezik növényeink leveleit, amelyen így megtelepszik a korompenész nevű gombafaj. A kifejlett rovar közel 1 cm hosszú, egyszínű zöld pajzzsal, melynek tövén 3 apró fehéres folttal és a tövi szögletén kétoldalt egy-egy beszúrt fekete ponttal tarkított.

A faj trópusi és szubtrópusi éghajlatú területekről terjedt el világszerte. Magyarországon először 2002-ben fedezték fel első példányait, majd a globális felmelegedésnek köszönhetően rendkívül felszaporodott hazánkban is. Míg a melegebb mediterrán klímán évente 4 generációja is kifejlődhet, Magyarországon kétnemzedékes fajként tartjuk számon. A gyakran lakások és házak különböző zegzugos helyein áttelelt egyedek március, április hónapokban jönnek elő és kezdik meg táplálkozásukat, majd ezt követően szaporodásukat.

A zöld vándorpoloska fejlődése során igen változatos színekben és formákban jelenik meg. A peték sárgásak vagy fehérek, rendszerint a levelek fonákán fordulnak elő. A különböző lárvastádiumokban pedig lehet sárga vagy fekete a hátán piros és fehér pöttyökkel. Az idősebb lárvák már félig zöldek, félig feketék. Így tehát nem csoda, ha sokan azt gondolják, hogy növényeiket egyszerre többféle poloska is megtámadta, miközben ezek a sokféle kinézetű rovarok mind egy fajból származnak.

 

 

Hogyan védekezzünk ellenük?

Mint minden más kártevő esetében, a legegyszerűbb és legjobb módszer, ha hagyjuk, hogy a természetes ellensége az adott kártevőnek fölszaporodjon és elbánjon a nem kívánt teremtésekkel. Sajnos azonban a poloskáknak nálunk nincs természetes ellenségük. A márványospoloska esetében nemrégiben fedezték fel, hogy az először Amerikában, majd Európában is spontán betelepüléssel meghonosodott szamurájdarázs (Trissolcus japonicus) parazitálja a poloska petéit. Szakemberek azt remélik, hogy hamarosan ez megoldást hozhat nemcsak a márványospoloska, hanem a zöld vándorpoloska, illetve a levéllábú poloska tömeges felszaporodása ellen is.

De addig is, míg ez be nem következik, a következő módszerekkel védekezhetünk ellenük:

• A Neemazal nevű olajos készítmény bevethető ellenük, melynek hatóanyaga a trópusi neem fa magjának kivonata, az azadirachtin, mely amellett, hogy teljesen környezetbarát, táplálkozást blokkoló, vedlésgátló és rovartermékenységet csökkentő hatású szer.

• Kiskertekben paradicsom, paprika mellé érdemes kihelyezni sárga ragacslapokat és sárgatálakat szappanos vízzel megtöltve, mert a sárga szín sok más rovar mellett a poloskákat is vonzza. Habár végleges megoldást ez sem ad ellenük, de egyedszámukat gyéríthetjük vele.

• Mivel a poloskák igen nagy méretűek, apró lyukú védőháló használatával is megvédhetjük zöldséges- vagy gyümölcsöskertünket ellenük. Ennél a módszernél érdemes már a poloskák megjelenése előtt körülvenni növényeinket ezzel a hálóval, hiszen ha már ott vannak növényeinken, már elkéstünk.

• Jó agrotechnikai megoldás továbbá a csalogató növények alkalmazása, melyekkel hatékonyan egy helyre csalogathatjuk a vándorpoloskákat. Ilyen növények például a hüvelyes vagy keresztesvirágú növények.

• Azok, akik nem tartózkodnak a kémiai növényvédő szerek használatától, védekezhetnek az adott növénykultúrában engedélyezett inszekticidekkel, azaz a poloskák ellen hatékony piretroidokkal (pl. lambda-cihalotrin hatóanyagú növényvédő szerek). Ezek használatakor célzottan kell védekezni a gazdasági kárküszöb elérésekor.

 

Forrás: agroinform.hu

További programok »

Mezőgazdaság

Döntés született a területalapú támogatások kapcsán

A területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok (capping) módosításáról is döntöttek a legutóbbi uniós csúcson – hivatkozik a Takarékbank közleményére az agrotrend.hu.
2020. augusztus 11. 18:26
FEL