Akinek hibátlan a látása, el sem tudja képzelni, milyen lehet úgy közlekedni a városban, hogy csak fényeket vagy semmit sem lát. A forgalmasabb kereszteződés a jól látókat is óvatosságra inti, a látásukban, mozgásukban korlátozottaknak azonban élet-halál kérdése is lehet a zebrán való átkelés. A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének tagjai azokkal az útvonalakkal kapcsolatban osztották meg tapasztalataikat, amelyek gyakran jelentenek problémát a számukra.
– A periférikus látásom valamelyest működik, meg tudom különböztetni a napszakokat. Előre sajnos nem látok. Legnagyobb segítség az lehet számunkra a járókelőktől, ha jeleznek a patkánál vagy valamilyen repedésnél, illetve a lépcsőknél, s azon felül a lépcső irányát is megmondják nekünk, hogy le vagy fel kell lépnünk – fogalmazott megkeresésünkre Szépvölgyi Péter.
A Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnöke hozzátette, hogy betéve ismerik a város térképét, a közlekedés során erre hagyatkoznak, ugyanakkor bármikor történhet valami változás, így mindig jól jön a segítség számukra.
–A látásom annyira rossz, hogy csak az erős fényeket tudom érzékelni. Azok számára, akik olyan látássérültek vagy még rosszabbul látnak, mint én, a legegyszerűbb segítségnyújtás az, ha odalépnek hozzánk és segítséget kínálnak. Amennyiben elfogadjuk a segítséget, mi, vakok és gyengénlátók elmondjuk, hogy hogyan tud segíteni nekünk az, aki felajánlotta – nyilatkozott Ádász István, Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének elnöke.