A Magyar Országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnek évfordulóját, a magyar ápolók napjává. Az 1817-ben született Kossuth Zsuzsanna hősies, önfeláldozó, emberséges cselekedete volt az alapköve a hazai ápolás fejlődésének, mely négy évvel megelőzte Florence Nightingale tevékenységét.
1849-ben Kossuth Lajos a legkisebb húgára bízta az Országos Főápolói Hivatal vezetését, mely a tábori kórházak ápolását felügyelte. Kossuth Zsuzsanna töretlenül, de már betegen, nagy akaraterővel, a sebesültek iránti őszinte együttérzéssel járta az országot. Minden kórházat felkeresett, több mint 72 tábori kórház felállításához nyújtott segítséget. Irányításával pontosan meghatározták a szükséges kórházi felszereléseket, biztosították a gyógyszer- és kötszerellátást, általános érvényű rendszabályokat fogalmaztak meg és betanították az önkénteseket.
Dr. Becsei László: A szakdolgozók munkája nélkül az egészségügy elképzelhetetlen
A magyar ápolók napja alkalmából a Békés Vármegyei Központi Kórház február 23-án, Gyulán megrendezett ünnepsége a Kossuth Zsuzsanna emlékmű megkoszorúzásával kezdődött. Az ünnepségen dr. Becsei László a kórház főigazgató főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint a megfelelő létszámú, és megfelelően képzett szakdolgozói, ápólói tevékenység nélkül az egészségügy elképzelhetetlen lenne. Mint mondta az egészségügy egy professzionális szakma: hivatástudat, elkötelezettség, és odaadás nélkül nem lehet végezni.
– Annak érdekében, hogy a munkánkat, az egészségügyi ellátást, mind orvosi, mind ápolói téren magasszinten tudjuk művelni, nagyon fontos, hogy az ápolói tevékenységben résztvevő szakdolgozókat társadalmilag és egzisztenciálisan is megbecsüljék. Ennek érdekében az elmúlt hét évben, több lépcsőben, folyamatos béremelésekkel igyekezett az ágazat vezetése és a kormány segíteni a munkájukat, és az elkövetkező időszakban is további lépések várhatók ezen a területen – emelte ki dr. Becsei László.
Mészáros Magdolna, a kórház ápolási igazgatója elmondta: Kossuth Zsuzsanna olyan szellemi örökséget hagyott ránk, amely a ma és a jövő ápolói számára egyaránt példaértékű. Tárgyi tudása, intelligenciája, kiváló szervezőkészsége, humánus cselekedetei mindenki számára mintaként szolgálhatnak. Erős intuíciója biztos tudáson és személyes tapasztalatán alapult. Hozzátette: a mostani ünnepségen minden ápolóról megemlékeznek, aki az intézményben dolgozik. Azokról is, akik most épp a betegágyak mellett vannak, és azokra is, akikkel most együtt tudnak ünnepelni.
Az Év Szakdolgozója Petneházi Szilvia és Tóth Györgyi
A hagyományokhoz híven ezen a napon adták át az Év Szakdolgozója elismerést is, Petneházi Szilviának és Tóth Gyöngyinek.
Petneházi Szilvia a Békés Vármegyei Központi Kórház Gyulai Pándy Kálmán Tagkórház 2-es Belgyógyászatán, a Kardiológiai osztályon ápolónő. Mint mondta, tudatosan készült erre a pályára.
– A nagymamám sokat betegeskedett, így az ápolással, az otthonápolással nagyon korán, már 6 éves koromban szembesültem. Azóta ez a szívügyem. Úgy gondolom, hogy beteg emberekkel bánni nagyon nehéz, és egyben nagyon megtisztelő feladat – fogalmazott a kitüntetett.
Év Szakdolgozója kitűntetéssel ismerték el Tóth Györgyi szülésznő munkáját is, aki 1986 óta dolgozik a gyulai kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán.
– Nagyon szeretem a munkámat, nagyon szeretem a betegeinket, a kismamákat. Úgy érzem, hogy ők is elfogadnak. Őszintén szólva ez a díj kicsit meglepett, hiszen az igaz, hogy próbálom maximálisan teljesíteni a feladataimat, de ez csapatmunka. Sok mindenki állhatna itt a kollegáim közül, akik szívvel-lélekkel ugyanazt csinálják, amit én. Szerintem csodálatos szakmánk van, hiszen egy új élet születése az egy gyönyörű dolog – jegyezte meg Tóth Gyöngyi.
A kitűntetések átadását követően a tiszteletbeli ápolókat köszöntötték, majd a program a szakdolgozók tudományos ülésével folytatódott, ahol az ápolók továbbképzésére, és új szakmai területek, kezelési módok megismerésére nyílt lehetőség.