"Számomra Kölcsey Ferenc Himnusza a magyarságot összefogó, jelképező szent imádság. Ebben a szellemben készítettem el nemzeti imádságunk születésének 200. évfordulójára a mágikus képverset megjelenítő nagyméretű faragványt, mintegy az összmagyarságra kérve áldást" – olvasható Égerházy László szobrászművész műleírásában.
Az alkotó vasárnap délután hivatalosan is megvált az eredetileg magának szánt szoboregyüttestől. A Fehérliliom Népfőiskolán Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke vont párhuzamot a Himnusz mondanivalója és az isteni gondviselés között. Ünnepi beszéde után mindenki az intézmény aulájába vonult, ahol Tuska Tibor evangélikus lelkész megáldotta a művet, majd Arany Gábor plébániai kormányzó megszentelte azt.
Fekete Károly a Behir.hu kérdésére elmondta, hogy miért jelentős a szoboregyüttes megáldása és megszentelése.
– Kölcsey Ferenc imádság formájában írta meg a Himnuszt, ami egy szakralitást tükröz. Amikor mi áldunk a protestáns egyházakban, akkor mi azt az isteni jót szeretnénk közvetíteni, amit mindenki megérdemel. Ráadásul, ha egy szakrális tárgyról van szó, annak az üzenetéhez hozzátartozik, hogy a profán használatból kivonjuk, akkor abba a szférába helyezzük, ahol az gondolatokat tud elindítani. Ez nemcsak egy tárgy a sok között, hanem fontos üzenetet hordoz, és ez az információ a szemünkön keresztül a lelkünkig szeretne üzenni. Hogy a szóban forgó Himnuszt említsem, nagyon sokféle állapotban tudjuk mondani, énekelni, de valami belénk költözik az ihletett alkotásból. Ilyen ihletett alkotás Égerházy László fából készült műalkotása is – mondta a a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
A ceremónia lezártával a Himnusz című alkotás hivatalosan is a Fehérliliom Népfőiskola tulajdona.
A Himnusz című szoboregyüttes pontos leírása
A műalkotás három különálló fatáblából áll, amely a szárnyát kiterjesztő turulmadarat – a Turul ház ősét – jelképezi. A középső fejrész, ami egy vashegyű írótollat ábrázol, arra utal, hogy bő száz esztendővel ezelőtt egy tollvonással sorsszerűen szakították szét a magyarságot. Az alkotás középpontjában a történelmi és a Trianon utáni Magyar Haza kivágott darabjait ma is a Himnusz és a hazaszeretet érzése tartja össze.
A középen elhelyezett kör alakú vereten, amely a zászlónk fehér színét testesíti meg, belülre a Himnusz négy versszakát véste az alkotó: az első három és az utolsó, nyolcadik versszakot. Körkörösen befelé haladt, betűösszevonásokat alkalmazva és kiemelve az „Isten, áldd”, a „magyart” és a „Megbünhödte már e nép || a múltat s jövendőt” szövegrészeket. Mindezek a hazában való hitet és a magyarság összetartozását jelképezik. Kívülre, a külső, tágabb körbe a magyarság sorsa felett kesergő versszakokat írta. Körkörösen kifelé haladva az alkotó azt a kívánságát is megpróbálta kifejezni, hogy végre távozzanak már el tőlünk ezek a terhek.
"Mindezt körülvettem ősi magyar és keresztény jelképeinkkel. Jobbra lenn a kora keresztyén ábrázolásokból ismert glóriás lélekmadár, fölötte az újjászületést jelképező főnix, efölött pedig két honfoglalás kori jelkép látható, a párduc és a turul; legfelül a református egyházművészetben is közkedvelt, fiait vérével tápláló pelikán, a magyarság feltétlen önfeláldozásának jelképe. Balra lenn az ősi magyar hitvilágból ismert lélekhozó griffmadár, fölötte a magyarság ősanyjaként ismert csodaszarvas, legfelül pedig a Megváltót jelképező zászlós bárány látható. Ezeket a jelképeket a Himnuszból vett képekkel is megerősítettem. Így jobb oldalra helyeztem a „Tokaj szőlővesszeit” jelképező szőlőfürtöket, balra pedig a „Kunság mezein” érlelődő búzakalászokat. A mitológiában és a heraldikában (címertan) a jobb és a bal oldal hagyományosan a férfi és a női minőséget jelenti. A két oldal jelképei azonban egymásban átalakulnak, hiszen a csodaszarvas egyúttal tejút-jelkép is, akinek agancsai között születik meg, azaz kel föl a Nap. Ez a Nap köztudottan Krisztus-jelkép is.
Alul a „vérözön lábainál”, felül a „lángtenger felette”, illetve az „ért kalászt lengettél” és a „nektárt csepegtettél” egymással ellentétes motívumokat helyeztem el.
Legfelül, a fejrészen az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia magyar címerét faragtam meg, hiszen Károlyi Gáspár és lelkésztársai vállalkozása, amelyből Kölcsey Ferenc Himnuszának szemlélete és nyelve is leginkább táplálkozik, számomra a magyar megújhodás, a magyar nyelv és kultúra egyik diadala" - zárul a műalkotás jellemzése.
Galéria
