– Több generáció nőtt fel, amelynek tagjai Imi bácsiként ismernek téged. Hogyan lettél a Békés vármegyeiek Imi bácsija?
– „Beleöregedtem” ebbe, ahogy a színészek szokták mondani. Hajdani első rajongóim ma már nagymamák, esetleg dédnagymamák, de az egészen kicsikig minden korosztálynak szívesen énekelek. 21 évesen kezdtem gyerekeknek zenélni, ők már akkor Imi bácsinak hívtak, majd pedagógusként az iskolában is így nevezetek, később aztán már nem is volt szokatlan – boldogan vállalom ezt.
– Hogyan indult a zenei pályád?
– Kisgyerek voltam, mikor az óvónénik észrevették, hogy szépen és tisztán énekelek, könnyen tanulok szöveget, verset. Gyakran szerepeltettek, szavaltam vagy énekeltem. Később a zeneiskolában klasszikus szakra jártam, majd amikor Debrecenbe mentem középiskolába, ott összehoztunk egy vegyiparis zenekart, akkor kezdődött mondhatni a zenei pályám.
– Aki együttest alapít, általában rocksztár szeretne lenni, de említetted, hogy te 21 évesen már gyerekeknek is zenéltél. Nem tudtad, hogy merre indulj?
– Nem gondolkodtam ezen, volt egy rockzenekarom és mellette szívesen énekeltem a kicsiknek is. Majd bevonultam katonának, ott találkoztam Funtek Frigyessel (aki aztán színész, rendező és egyetemi tanár lett), valamint egy másik sráccal, akikkel együtt csináltunk egy gyerekműsort, így kimehettünk a kiskunfélegyházi iskolába – egyébként ritkán kaptunk kimenőt. Akkoriban még más volt a gyerekközönség, a versekre, mesére is vevők voltak, amikor pedig zenéltünk, együtt énekelték velünk a dalokat. Később névadókon, esküvőkön, céges gyerekprogramokon is zenéltem és egyre bővítettem a repertoáromat. Majd jazz-rock és latin zenekart is szerveztem, de a gyerekműsorok ezzel párhuzamosan folyamatosan megmaradtak. Szokták kérdezni, hogy nem unom még? De én úgy vagyok vele, ha a kezembe veszem a gitárt, elönt az öröm és ezt át tudom adni a kicsiknek és a nagyoknak egyaránt. Akár hányadszor is játszom el egy dalt, mindig boldogsággal tölt el.
– Hogyan jött az ötlet, hogy varázsének foglalkozásokat is szervezz a kicsiknek?
– Először szinte reszketve kezdtem el. Gyulára hívtak egy játszóházba, mindössze néhány hónapos gyerekek közé. Lépésenként jöttem rá, őket hogyan és mivel lehet megfogni, lekötni. Csabán, a korábbi Diáktanyán és a Lencsési Közösségi Házban indítottam foglalkozásokat egészen kicsiknek, de például Békésen és Budapesten tartottam ilyet. Az évek alatt mintegy ötezer kisgyerek megfordult a foglalkozásokon, most van olyan apuka, aki még maga is járt „Imi bácsira” és most a kisfiát hozza. Amit pedig a gyerekek produkálnak a zene hatására az valami fantasztikus! Vannak videóim, és sokszor mondják az anyukák, hogy amikor hazamennek a foglalkozásról, a gyerekekkel ezeket kell nézni, hallgatni. Ma is folyamatosan tanulok dalokat, több mint ötszázat forgatok, amelyeket az adott eseménynek, foglalkozásnak a témájához igazítva rakok össze. Keresnek az óvodák, iskolák, művelődési házak, könyvtárak, rendezvényszervezők ma is, ez számomra egy visszaigazolás, hogy az értékes, jó zenére mindig van igény. Lélekemelőek ezek az alkalmak, ezekből töltekezem én is. Eddig egyékbént 8800 rendezvényen vagyok túl.
– Közben rendhagyó irodalom- és énekórákat tartasz. Hogyan tudsz hatni például a kamaszokra?
– Az ő lelküket megnyitni talán a legnehezebb, amint ez sikerül, akkor már elfogadnak, és könnyebb például egy magyar költők műveiből összeállított zenés műsorral eléjük állni. A zenével egyébként is könnyebb odaférkőzni hozzájuk, mintha „csak” egy versről lenne szó. Úgy tapasztaltam, hogy a 10. osztály után valahogy visszatalálnak ezekhez az értékekhez, és az útkeresésükbe belefér egy-egy megzenésített vers meghallgatása is.
– Ha valaki átnézi a honlapodat, ott találja azoknak az előadóknak a nevét, akiknek akár a pályájuk kezdetén, akár közben segítettél. Igen nívós a névsor. Milyen rátekinteni a listára, és milyen most a kapcsolatod velük?
– Jó érzéssel tölt el, hogy sok tehetséget elindítottam a háttérből, és hogy nem magam mellé, hanem magam fölé emeltem a világító tehetségű fiatalokat. Örülök, hogy olyan környezetet tudtam adni, ahol ők kibontakozhattak, és megtalálták magukat ebben a műfajban. Nem mindenkivel tartom a kapcsolatot, de büszkeséggel tölt el, ha látom őket a tévében, vagy hallok róluk.
– Mi várható a jubileumi koncerten, ami november 8-án, 10 órától lesz a Csabagyöngyében?
– Ez egy szombat délelőtti alkalom, amelyre mindenkit szeretettel várunk. A Csabagyöngye koncerttermében leszünk, de pár széksort elől kiveszünk, hogy a gyerekek nyugodtan, felszabadultan játszhassanak, táncolhassanak. Az egészen piciknek lesz ott szőnyeg és lesznek játékok is. Egy családias rendezvényt tervezünk, ahol ott lesz Tücsök Peti (Berényi Nagy Péter), valamint a korábbi Zűrzavar zenekaromból Pásztor Jácint és Jánki Zoli. Már próbálunk és körülbelül egyórás műsorral készülünk.