Békés megye bábművészeti kultúrája hosszú évtizedes hagyományokra nyúlik vissza. A méltán ismert Békéscsabai Napsugár Bábszínház munkássága az egész országban ismert. Az esemény célja, hogy a megyében élő általános iskolás korú gyermekek minél több alkalommal találkozzanak a bábművészettel, a meglévő bábos iskolai közösségek tovább fejlődjenek, valamint a szervezők fontosnak tartják a bábjátékos mozgalom újjáélesztését és elterjesztését. A szemlén többek között kézműves foglalkozásokkal, helyi értékbemutatókkal is várták az érdeklődőket.
Lenkefi Zoltán, a Napsugár Bábszínház igazgatója rendezvényen elmondta: az esemény a Nemzeti Művelődési Intézet pályázata, amely kifejezetten arra irányul, hogy közösségépítő szándékkal bábcsoportokat hozzanak létre vidéki pedagógusok megkeresésével.
– A csoportvezetők ezután bábos módszerekkel elkezdenek foglalkozni a csoportokkal. A cél egyrészt a bábos műfaj, a bábszínház terjesztése, másrészt pedig a közösségépítés. Szinte mindenki részt vett már valamilyen csoportban: akár táncegyüttesben, akár citerazenekarban stb. Ezeknél a csoportoknál mindig kialakul egy olyan közösség, ami nagyban meghatározza az ember életét. A közösségek ezen megtartó erejét szeretnénk mi is fejleszteni ezzel a rendezvénnyel. Másrészt természetesen szeretnénk megszerettetni a bábszínházat és bábos műfajt az érdeklődőkkel. A bábos szemle már nagyon régen alakult ki. Még az '50- es években kezdték el, de akkor kicsit nagyobb volt a sikere, hiszen azokban az időkben körülbelül 1000 bábcsoport volt Magyarországon, ma már nincs ennyi – ismertette Lenkefi Zoltán.
A Délibáb Regionális Bábos Szemlén hét bábcsoport mutatkozott be, akik többségében a megyéből érkeztek, két csoport pedig Csongrád-Csanád Megyéből látogatott a Békési megyeszékhelyre. Lenkefi Zoltán elmondta, hogy ezelőtt voltak már hasonló programjaik, de olyan, hogy hét bábcsoporttal dolgoznak együtt és ennyi csoportot mentorálnak, még nem történt.
Galéria
Az eseményen fellépett a Mókás Bocsok Bábcsoport, a Borostyán Bábcsoport, a Kiskincs Bábcsoport, az Apropó Bábcsoport, a Csillagszemű Bábcsoport, a Tóbiás Bábcsoport, illetve a Bábvirágok, a résztvevők ezen felül pedig megtekinthették Mazsola és Sárgarépa előadását és Pepe Manó bőröndmeséit.
Az első előadás egy úgynevezett fekete színház volt, amely az igazgató szerint az egyik legbonyolultabb technikai megoldást igényli.
– Bonyolult világítástechnikával kell megoldani, emellett olyan maszkban és ruhában vannak a bábosok, aminek köszönhetően nem látszódnak a színpadon bábozás közben. Itt azonban most erre a világítástechnikára nem volt lehetőség. Az előadásokat, darabokat a gyerekek, a pedagógusok választották ki. Az érekessége mindennek, hogy nagyon különböző szinteken vannak a résztvevők. Van, aki soha életében nem látott még bábot, és van, aki 15-20 éve csinálja már – mondta el az igazgató. Hozzátette: kifejezetetten azért hozták létre ezt a szemlét, hogy a bábosok láthassák egymást és tanulhassanak egymástól.
Képek: Balázs Levente / Csabagyöngye Kulturális Központ
