– Békéscsabán a Munkácsy Negyed, de több, folyamatban levő nagy fejlesztés is a kiemelt beruházások közé sorolható. A mostani helyzetben nyugodtan folytatódhatnak ezek a beruházások?
– Azok a beruházások, nagy fejlesztési projektek, amelyek már elkezdődtek Békéscsabán, folytatódnak ebben az évben is. Azoknál viszont, amelyek eddig még nem indultak el, be kellett húzni a kéziféket, azokat át kell gondolni. Az úthálózat fejlesztésével kapcsolatban az Építők útjának a befejezéséről nem mondtunk le, ahogy a geotermikus energia hasznosításának kiszélesítéséről sem. Szintén fontos a Munkácsy Negyed, ahol hamarosan elkészül a bábszínház új otthona és a gyermekek háza – a tervek szerint a gyermeknapot már ott ünnepelheti a családok. Négy köztéri szobor elkészült, ebből három a helyére került, a negyediket pedig a bábszínház előtti parkban állítják majd fel. Lesz egy ötödik szobor is a Munkácsy Negyedben, az pedig a József Attila utca és Deák utca közötti kishíd felújítását követően kap majd helyet a hídnál. A híd felújítása egyébként már nagyon időszerű, a fejlesztés eredményeként a szűk gyalogoshíd helyén egy szélesebb, biztonságosabb és sokkal szebb híd készül, a munkát nyáron kezdik el. Jövő év közepére lényegében teljesen befejeződik a Munkácsy Negyed kialakítása.
– Egészen más terület, de hasonlóképpen fontos, hogy hulladékudvar épül Békéscsabán. Jelenleg bizonyos veszélyes hulladékokat csak a gyulai hulladékudvarban tudják elhelyezni a csabaiak is.
– Elszállítják a kommunális hulladékot, a zöldhulladékot, évente kétszer van lomtalanítás is Békéscsabán, de vannak olyan hulladékok – például építési törmelékek, gumiabroncsok – amelyeket eddig valóban Gyulára kellett elszállítani. Az év közepére elkészül a csabai hulladékudvar, onnantól kezdve nyitvatartási időben folyamatosan a csabaiak rendelkezésére áll majd. Bizonyos mennyiségű sittet, zöldhulladékot, mindenféle veszélyes hulladékot odavihet majd a lakosság. Ha pedig valaki például költözik, nem kell az őszi vagy tavaszi lomtalanításra várnia, mert el tudja oda szállítani azt, amire nincs szüksége. Bízom abban, hogy ezzel a veszélyes hulladék zöld területeken, közterületeken történő elhelyezése csökkeni fog. Borzasztó, amikor látjuk, hogy ott van például egy erdő szélén egy monitor, autógumik vagy bármiféle egyéb hulladék, de talán ma már ez is kevésbé jellemző, mint 8-10 évvel ezelőtt. Ha megnyílik a csabai hulladékudvar, remélhetőleg még kevesebb ilyennel találkozunk. Ez egy környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból is nagyon fontos beruházás tehát.
– Ma tematizálja a közbeszédet az orvosi kamarai tagság, illetve az ezzel kapcsolatos módosítás. Miért került ezt most a középpontba?
– Fontos, hogy az egészségügyi ellátórendszer jól működjön. Ezzel kapcsolatban mindig vannak olyan kérdések, amelyekben nehéz egyetérteni. Abban mindenki azonos platformon volt, hogy az egészségügyben dolgozók, kiemelten az orvosok bére emelkedjen, és a hálapénz megszűnjön – ezt a parlament teljes egységben szavazta meg. A kamarai javaslatok beépültek ezekbe a módosításokba, majd mégis kritika célpontjává vált ez a jogszabályváltozás is. Az ügyeleti rendszer átalakításával kapcsolatban kicsit hasonló a helyzet. Nagyon hosszú ideje folyt az egyeztetés a Magyar Orvosi Kamara vezetése és a kormányzat, az egészségügyi államtitkárság között, erről folyamatosan kaptunk is híreket. Békéscsabai, budapesti és debreceni háziorvosokkal beszélgettem, az orvosok is úgy ítélték meg, hogy az a szabályozás, ami az ügyeleti rendszert új alapokra helyezi, az jó; ellátás-szervezési és betegbiztonsági szempontból megfelelő. Három megyében már elindult az átszervezés. Ennek lényege, hogy az Országos Mentőszolgálat veszi át az ügyeleti rendszer irányítását. A kamara azt szeretné, hogy a háziorvosok ne csatlakozzanak ehhez a munkához, ne írják alá a mentőszolgálattal a szerződést. Azok az háziorvosok, akik aláírták, olyan levelet kaptak a kamarától, amelyben tulajdonképpen sztrájktörőknek nevezik őket. Szerintük: akik önkéntesként vállalnak ügyeleti munkát, azok eladják a lelküket, és egy tál lencséért a jövőjüket élik föl. Úgy gondolom, ha a kamara is úgy véli, hogy az ügyeleti rendszer átalakítása jó döntés az ellátás-szervezés és a betegbiztonság szempontjából is, akkor súlyos lépés azzal fenyegetni orvosokat, hogy esetleg etikai eljárás alá vonják őket, ha aláírják ezt a szerződést. Ez tulajdonképpen a politikai nyomásgyakorlás eszköze, amelyre az volt a válaszlépés, hogy a kötelező kamarai tagságot az országgyűlés megszüntette, néhány funkciót pedig más szervezeti egységhez delegált. Így azt reméljük a betegek érdekében, hogy az ellátásbiztonság továbbra is fennmarad.
– Voltak olyan felvetések, hogy ha a kamarai tagság nem lesz kötelező, akkor vajon mi szűri majd az orvosokat?
– Magyarországon magas színvonalú az orvosképzés, és a továbbképzés rendszere is ugyanúgy működni fog, mint eddig. Az etikai kérdéseknek az elbírálására van egy testület, amely kibővített feladatkörrel erre alkalmas lesz. A szakszervezetek is működnek tovább, tehát az érdekérvényesítés is megoldott. Nem nagyon találkoztam olyan véleménnyel, amely az orvosi munka minőségét látná kockáztatva amiatt, hogy nem kötelező az orvosi kamarai tagság. Egyébként el se tudom képzelni, hogy az orvosok, a gyógyítók, akik esküt tettek arra, hogy a betegeket gyógyítják, másképp állnának a gyógyításhoz azért, mert a kamarai kötelező tagság megszűnik.
– A Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén született egy javaslat arra nézvést, hogy 2023 Madách Imre éve legyen. Hogyan merült ez fel?
– 1823 egy nagyon szép éve a magyarság történetének. Hiszen Petőfi Sándor születése is ebben az évben történt, illetve Madách Imre is 1823-ban született. Madách fő műve, „Az ember tragédiája” alapmű, és több mint 40 nyelvre fordították le. Madách Imre életét leginkább csak a kötelező olvasmány szintjén ismeri a többség. Nógrád megyei képviselőtársaim azért javasolták, hogy legyen egy Madách emlékév, mert „Az ember tragédiája” az egy olyan filozofikus tartalmú mű, amely olyan kérdéseket vet föl, és olyan gondolkodásmódot tükröz, ami számunkra, 21. századi magyarok számára is értékmutató, értékmérő lehet. Ezért is vállaltam a vezérszónoki hozzászólást az Országgyűlésben, mert úgy gondolom, hogy ő mérföldkő a magyar kultúrában. Egyébként sokan nem tudják róla, de ő is országgyűlési képviselő, valamint a Kisfaludy Társaság tagja, Magyar Tudományos Akadémia tagja. Munkássága tehát nagyon fontos a magyarság történetében.
