– A Magyar Közlönyben megjelent az a kormányhatározat, amely konkrét összeget rendel a békéscsabai útfejlesztési programhoz. A megyeszékhely milyen lehetőségekhez jut ezáltal?
– Közel tízmilliárd forintból válnak élhetőbbé főként a kertvárosi részek Békéscsabán. A Modern Városok Programban rossz minőségű járdák, utak újulnak meg, illetve számos földes utca kap aszfaltot. A program 2016-ban aláírt együttműködési megállapodása számos fejlesztést tartalmazott, de annak a dokumentumnak nem volt része a megyeszékhely aszfaltozott úthálózatának bővítése. Ezért tárgyalásokat kezdeményeztem, amelyeket siker koronázott: most Békéscsaba történetének eddigi legnagyobb belterületi útépítési és útfelújítási programja kezdődhet el. Két részből áll majd ez a program. Egyrészt mint tudjuk, Békéscsabán nagyon sok olyan utca van, amely jelen pillanatban nem pormentes: most 90 utcát tervez az önkormányzat aszfaltozni, burkolattal ellátni, pormentesíteni. Ez az egyik eleme a dolognak. A másik pedig az, hogy sok olyan utcánk is van, amely rossz, elavult, kopó réteggel rendelkezik, és útfelújítást is tartalmaz ez a program. Tudnunk kell azt is, hogy nem kell társulást létrehozni ahhoz, hogy az utcákban megtörténjék ez a fejlesztés, és önerőre sincs szükség. Arra van szükség, hogy megfelelő legyen az útszélesség, és közművesített legyen az utca.
– Ön arra kérte a Hatvanezer Fa Egyesület koordinátorait, dr. Duray Balázst, Poliák Pált és Ulbert Zoltánt, valamint a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökét, Ugrai Gábort, segítsenek abban, hogy elinduljon egy közösségi egyeztetés arról, mi legyen majd a Körös Hotel helyén. A folyamat elindult, mit lehet tudni róla?
– A kormánydöntés értelmében ez év december 31-ig vásárolja meg a magyar állam a Körös Hotel épületét. Utána le kell bontani, így eltűnik Békéscsaba szívéből a negyed százada ott éktelenkedő, használhatatlanná vált romos épület. A mintegy 2000 négyzetméteres üres telek hasznosítására számos ötlet vetődött fel. Szerintem úgy helyes, ha a Békéscsabán élők többségének a véleményével összhangban valósul majd meg ott valamilyen építészeti, tájépítészeti elképzelés. Arra gondoltam, hívhatnánk Körös Parknak ezt a területet, de természetesen úgy lesz majd, ahogy Békéscsaba lakossága és a Közgyűlés dönt. Mindenképpen jó volna, ha zöldterület, egy szép park lehetne ott, és személy szerint én úgy szeretném, ha ki lenne alakítva egy hely a parkban, amellyel emlékezünk a Körös Hotelre. Tudjuk, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor bezárt a szálló, olyan közösségi élet szakadt meg, ami korábban nagyon sok ember számára fontos volt. Máig ott él az emberek szívében, lelkében a Körös Hotel fénykora, szeretném, ha a város életéből ez nem múlna el nyomtalanul. Jelenleg is zajlik a társadalmi párbeszéd, a közösségi tervezés, ennek alapján úgy látom, hogy az emberek többsége zöld területet, parkot szeretne ott látni, és ez áll az én szívemhez is közel. A Körös Hotel – Körös Park közösségi oldalon van egy kérdőív, amelyen a békéscsabaiak véleményét kéri a terület hasznosításáról. Bízom benne, hogy minél többen elmondják, mit szeretnének, mert attól válik igazán otthonossá a város, ha az itt élők igényei alapján alakítjuk.
– Békéscsaba a zöldebb megyeszékhelyek közé tartozik jelenleg is, de mintha mostanában még nagyobb lenne az igény a zöldítésre.
– Mindannyiunk számára fontos, hogy ahol lakunk, ahol élünk, ott parkok, fák zöldterületek legyenek, amit persze gondozni is kell. Most a belváros szívében lesz egy üres telek, ha úgy dönt az önkormányzat, hogy valamilyen funkciót telepít oda és forrást is szán erre, akkor beépíti, vagy pedig létrejöhet egy közpark. A tapasztalataim szerint az emberek szeretik, ha virágos, zöld, tiszta városban élnek.
– A közelmúltban nagy port kavart a szabadkígyósi kastély jövője. Ezzel kapcsolatban ön nem támogatja a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot, még az általános vita előtt előterjesztett egy módosító indítványt. Ennek a lényege, hogy a jogszabálytervezetből kerüljön ki az a rész, amely a kastélyt a Nemzeti Ménesbirtokhoz rendeli. Mi lehet ennek az eredménye?
– A parlament elé került egy jogszabály tervezete, miszerint a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, ami most állami tulajdonban van, a szintén állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtokhoz kerülne. Úgy gondolom, ahhoz, hogy eldőljön, mi történjen majd a kastéllyal – amikor befejeződik a felújítás első üteme –, szintén közösségi tervezésre, társadalmi párbeszédre van szükség. Nyilván fenntartható működést kell biztosítani, ennek érdekében kezdeményeztem, hogy létrejöjjön egy, a kastély jövőjét, üzemeltetését érintő kérdésekben kompetens egyeztető tanács. Ez a testület folytasson egyeztetést arról, hogy a kastély jövőjét a szabadkígyósik, a tulajdonosok, a leendő használók hogyan képzelik majd el. Bízom benne, hogy a módosító indítványom eredményes lesz, és az Országgyűlés megszavazza.
– A koronavírus-járvány második hulláma egyelőre nem csillapodik. Ön hogy látja, a Békés megyeiek mennyire fegyelmezettek a szabályok betartását illetően, illetve közvetve vagy közvetlenül mennyire viseli meg az embereket a járvány?
– Az látszik, hogy a koronavírus-járvány mutatói egyelőre nem csökkennek Magyarországon. Továbbra is összpontosítanunk kell tehát arra, hogy megpróbáljuk a járvány terjedési ütemét csökkenteni. Ennek része, hogy a kormány úgy döntött, újra bevezeti az időseket érintő vásárlási idősávot, tehát az élelmiszerboltokban, a drogériákban és gyógyszertárakban hétköznap 9 és 11, hétvégén 8 és 10 óra között csak a 65 éven felüliek vásárolhatnak. Egyébként vásárolhatnak máskor is, de én arra bíztatnám őket, hogy ezt a napi két órát vegyék igénybe, hiszen a döntés az ő védelmüket szolgálja. Tudjuk, hogy továbbra is magas azoknak az átlagéletkora, akik a vírus következtében sajnos az életüket vesztik. Mindemellett örülök, hogy a csabai piacon végül is nincs érvényben az idősávos vásárlói korlátozás. Bár most számos korlát van az életünkben, azt tapasztalom, hogy a Békés megyei polgárok fegyelmezettek. Használják a maszkot, ahol kell, ott a közterületeken is, zárt térben pedig szinte minden esetben. Ma már a döntő többség figyel arra is, hogy az orrát és a száját valóban takarja a maszk. Roppant fontos most a fegyelmezettség, mert sajnos Békés mutatói romlanak a többi megyéhez képest. Most mindnyájunknak nehéz, és rossz az is, hogy nem tudni, meddig tart mindez. Lényeges, hogy tudjunk egymásról, beszéljünk telefonon, tartsuk a kapcsolatot az online felületeken, ha személyesen nem találkozhatunk. Így könnyebb lehet átvészelni a nehéz időket.
– Mit üzen a békéscsabai lakosoknak a jelenlegi helyzetben?
– Ha a gyógyszer, ami a vírus kezelését segíti, nagyobb mennyiségben itt lesz Magyarországon, és hogyha a hatékony vakcina is elkészül, amit be lehet adni az embereknek, akkor majd föllélegezhetünk. Addig azonban ki kell tartanunk, vigyáznunk kell magunkra, vigyáznunk kell egymásra.
