– Az Országgyűlés elfogadta a 2021. évi költségvetést, amelyet most a koronavírus-járvány következményei is befolyásoltak. Ennek tükrében hogyan értékeli a jövő évi büdzsét?
– Tudomásom szerint soha nem volt még olyan bizonytalan a helyzet egy költségvetés tárgyalása és elfogadása során, mint ebben az esztendőben. A koronavírus-járvány miatt az ez évi tervszámok is fölborultak. Számos olyan intézkedést kellett hozni, ami egyébként a következő évre is kihatással lesz. A gazdaság teljesítménye ebben az esztendőben nagyon nagy valószínűséggel csökkenni fog Magyarországon, az Európai Unió tagországaiban és világméretekben is. A következő év tervezésekor az Országgyűlés úgy számolt, hogy az ez évihez képest 4,8%-os gazdasági növekedés lesz. Körülbelül 3%-os, vagy a 3%-ot megközelítő infláció lehet, és a hiánycélt az európai uniós követelmények szerinti 3% alatt lehet majd tartani. A következő év a várakozásaink szerint lényegesen jobb lesz majd, mint az idei. Mindez akkor valósulhat meg a most várt forgatókönyv szerint, hogyha a koronavírus-járványnak nem lesz nagyon súlyos második, vagy harmadik hulláma.
– Sok szakértő tartja úgy, hogy jövőre még több gondot okozhatnak a járvány hatásai. Mennyire lehet ezt befolyásolni?
– Ebben az esztendőben is látszik, hogy a költségvetés szempontjából is problémák vannak. Megugrott a munkanélküliség, vannak olyan ágazatok, amelyeket nagyon erősen kell támogatni ahhoz, hogy újra talpra álljanak. Ezt figyelembe véve kellett megtervezni a következő évi költségvetést is. Ami azt jelenti, hogy egy nagyon erős csomag van a gazdaságélénkítésre, gazdaságvédelemre a következő esztendőben. Elmondhatjuk azt is, hogy a járvány elleni védekezésre, illetve az egészségügyre is egy jelentős csomag áll rendelkezésre. Egyébként, hogyha valaki megnézi a jövő évi költségvetést, akkor látszik, hogy tulajdonképpen minden ágazatra több forrás jut, mint ebben az esztendőben. Több pénz jut tehát oktatásra, szociális célú kiadásokra, egészségügyre, és ami talán a legtöbbször került elő a közbeszédben: az önkormányzatok számára is több forrás jut. A jövő évi terv 860 milliárd forint, ez 120 milliárd forinttal jelent többet, mint az ez évi támogatások rendszere. Az egy másik kérdés, hogy részben átcsoportosításokkal zajlik ez, tehát más feladatokra más módon keres finanszírozási lehetőséget a kormányzat. Hozzáteszem: a közelmúltban György László, az ITM államtitkára látogatott Békéscsabára. Az általa is összesített anyagokból kiderül, hogy csak Békéscsabára június végéig körülbelül 300 millió forint érkezett a vállalkozók támogatására, arra, hogy a munkatársaikat, az alkalmazottaikat meg tudják tartani. Sok más fontos tétel is van, például a családtámogatások vagy az önkormányzatoknak útépítésre szánt források. Ezek a város lakóit támogatják, még akkor is, hogyha tételesen a polgármesteri hivatalban az önkormányzat döntése alapján lesznek a források elosztva.
– Szó volt arról, hogy bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak az önkormányzatoktól, de említette, hogy más formában kaphatnak támogatást az önkormányzatok. Ezt hogyan kell elképzelnünk?
– Nem is csak hogy kaphatnak, hanem vannak bizonyos normatívák, amik alapján több forrás jut minden önkormányzatnak, például a gyermekvédelem területén, a közétkeztetés területén, a kulturális ágazatban. A normatívák emelkednek oly mértékben, hogy a települések kedvezőbb körülmények között gazdálkodhatnak majd. Ezt reméljük, de azt is tudjuk természetesen, hogy a gazdasági visszaesés az a helyi iparűzési adóbevételeket is érinti. Ha ezek csökkennek, akkor az önkormányzatok gazdálkodása – attól függetlenül, hogy az állami költségvetésből több forrás jut – nem lesz könnyű. Átgondolt költségvetésre van szükség települési szinten is, hogy a kötelezően előírt feladatokat jól el tudják látni, és bizony elképzelhető, hogy az önként vállalt feladatok között valamiféle szelekciót, önkorlátozást kell bevezetni. Nem tudjuk még azt, hogy a koronavírus-járványnak a következő esztendőben majd milyen hatásai lesznek.
– Az nyilvánvaló, hogy ez a járvány rányomja a bélyegét a következő évi költségvetésre is. Legtöbb olyan elem, amit itt említett, az pont ehhez kapcsolódik. Ezen felül a jövő évi költségvetésnek milyen fontos elemei vannak még?
– Nagyon lényeges a gazdaságvédelmi akcióterv: a következő esztendőben is jelentős forrásokat szán a kormányzat arra, hogy egyrészt beruházás-ösztönzés történjék, másrészt pedig a munkáltatók meg tudják tartani az alkalmazottaikat. 1000 milliárdos nagyságrendről beszélünk. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy a COVID–19-es vírus elleni védekezés továbbra is igen jelentős forrásokat fog fölemészteni. Már ebben az esztendőben is azt mondta a kormányzat, hogy az erre szánt forrásnak nincsen felső költségvetési plafonja. Magyarul, hogy amennyi kell, annyit költ erre a kormányzat. Ezért egy picit más a szerkezete is a mostani, illetve a 2021-es költségvetésnek.
– Ahhoz, hogy elegendő pénz legyen akár az egészségügyi védekezésre, nyilván források kellenek. Hogyan tudják ezt biztosítani?
– Egyrészt azzal számolunk, hogy a gazdaság fejlődni fog, 4%-ot meghaladó GDP-növekedési ütemmel számolunk, és azt jelenti, hogy többletforrások generálódnak a gazdaságban is. Másrészt pedig tudjuk, hogy ezekben hetekben zajlanak a tárgyalások európai uniós keretek között egyrészt arról, hogy a következő 7 éves tervezési, fejlesztési ciklusban milyen források állnak majd rendelkezésre, amelyeket a nemzeti kormányok költhetnek el. Másrészt pedig van egy gazdasági helyreállítási csomag is, amiről az Európai Unióban egyelőre nem egyeztek meg, de várható, hogy hamarosan itt is döntés születik arról, hogy mely országok milyen forrással rendelkezhetnek majd, amelyek a gazdaságélénkítést, vagy a gazdaság talpon maradását szolgálhatják. Másrészt pedig nagyon kedvező hitelek is lesznek, amelyeket az Európai Unió fog biztosítani. Ezek lesznek tehát azok a források, amikből a következő esztendőben gazdálkodhat majd az ország.
– A jövő évi költségvetés elfogadásával az első féléves időszakot le is zárták az Országgyűlésben. Ön hogyan értékeli az első félévi munkát?
– A pandémiás helyzet erre is rányomta a bélyegét. A járványhelyzettel kapcsolatos, és a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntéseket a kormányzat önállóan hozhatta meg. Ez az egészségügyi veszélyhelyzeti jogrend megszűnt, de egyébként ez idő alatt is folyamatosan ülésezett a parlament, és döntéseket hozott egészen a múlt hét végéig. Július 3-án volt az utolsó parlamenti ülésnap. Nagy valószínűséggel egyébként rendkívüli parlamenti ülésnapokra a közeljövőben is számíthatunk. Tulajdonképpen minden olyan döntést meghozott az Országgyűlés, amire szükség volt, és amit tervezett. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy például az utolsó időszakban meghoztuk azt a döntést is, amit korábban levett a parlament a napirendi pontok közül. Ez pedig ugye az egyszer használatos műanyagok használatának a korlátozása, és betiltása. Erről is döntöttünk, az egy másik kérdés, hogy bizonyos fokozatossággal kell ezt végrehajtani azért, mert a munkahelyek megőrzése is fontos, másrészt a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok is, amik az egyszer-használatos műanyagok korlátozásához, betiltásához vezettek.
– Térjünk vissza Békéscsaba környékére, hiszen itt is folyamatosak a fejlesztések. Látványos például az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszának építése.
– Ahogyan a békéscsabaiak és a Békéscsaba környékiek tapasztalhatják, a város határában levő körforgalom elkészült, már használható. Nem nagy csinnadrattával, de forgalomba helyezték a körforgalmat, ami majd a Kondoros felől a gyorsforgalmi úton érkező forgalmat beengedi Békéscsabára, illetve az elkerülő útra. Kifejezetten jól halad a kivitelezése annak a 18 kilométeres résznek, ami Békéscsaba és a kondorosi felhajtó közötti szakaszt jelenti. Bár jövő év január vége a hivatalos átadási időpont, olyan jól halad a munka, hogy jó esély van egy korábbi átadásra. Folyamatban van egyébként egy másik gyorsforgalmi útszakasz tervezése Békés megyében, mégpedig az M47-es tervezése. Erről sem mondott le a kormányzat, a nyomvonal-kijelölés van napirenden. A Modern Városok Program keretei között megvalósuló projektekről sem mondtunk le, ezek is folyamatban vannak. Illetve amit érdemes elmondani még a választókerületről: öt olyan település van, amely a csapadékvíz-elvezetéshez kapott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból forrást. Van, ahol már ennek a harmadik ütemét valósítják meg. Célszerű megemlíteniük a Magyar Falvak Programot is, ahol újabb és újabb kiírásokra adják be a települések a pályázatokat, és egy rendkívül gyors elbírálási ütem szerint haladnak a dolgok. Orvosi rendelőre, orvosi eszközfejlesztésre, belterületi utak javítására, járdákra, közösségi terek átalakítására, bővítésére, fölújítására kapnak forrásokat folyamatosan az 5000 fő alatti kistelepülések, és hál Istennek élnek is ezzel a lehetőséggel, és zajlanak a munkálatok.
– Visszatérve az M44-es gyorsforgalmi útra, ahogy említette, a Kondoros-Békéscsaba közötti szakasz nagyon jól halad. De az a cél, hogy minél hamarabb, és minél gyorsabban eljussunk például Békéscsabáról Budapestre. A többi szakasz hogyan áll, mit lehet arról tudni?
– Tiszakürtnél és az azt követő 15 kilométeres szakaszon is zajlik az építkezés. Ha az M44-esen Budapest felé megyünk és jobbra nézünk, akkor látszik, hogy ott a mostani 44-es út mellett folyamatos a munka. A Tisza-híd szerkezetének a kivitelezési munkálatai zajlanak. Ami bizonyos, hogy 2022-ig elkészül még 15 kilométernyi szakasz, tehát körülbelül Lakitelekig haladhatunk majd kétszer két sávos gyorsforgalmi úton. Tervezés alatt áll a további szakasz is, ez részben összefügg azzal, hogy az M8-as építésére, kivitelezésére hogyan és mikor kerül sor. Hogyha az nem épül meg belátható időn belül, akkor egy visszakötés lesz majd az 5-ös útra, illetve Kecskemét előtti szakaszra az első körben. De így is, hogyha 2022 elejére elkészülnek a következő szakaszok, akkor körülbelül 30 kilométernyi szakasz lesz olyan, ami nem gyorsforgalmi út, de biztonságosabb haladásra szolgáló, javított lesz az is.
– Egy másik látványos beruházás a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Itt is nagyon jól haladnak a munkálatok. Erről most mit lehet elmondani?
– Ötven százalék fölött van a készültségi foka ennek a kastélynak, itt is azt reméljük, hogy 2 éven belül elkészül. Ha már a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról beszélünk, akkor célszerű említést tenni a Wenckheim kerékpárútról is, hiszen annak a kivitelezési munkái is rövidesen indulnak. Többletforrásra lesz szükségünk ahhoz, hogy Szabadkígyósig elkészüljön ez a szakasz, de azon dolgozunk, hogy ezt a forrást megkaphassa a város, és az egyébként is fejlődő kerékpárút-hálózat bővülni tudjon egészen a szabadkígyósi kastélyig.
– Úgy tűnik, hogy Gyula, Békés és Békéscsaba összefogásával megvalósulhat a Zöld-folyosó program is. Erről mit lehet mondani, mennyire vannak konkrétumok?
– Jelen pillanatban a tervezés szakaszában vagyunk. Azt reméljük, hogy abból a forrásból, amit majd az Európai Unió biztosít a gazdaság talpra állításához, relatíve jelentős összeghez tudunk hozzájutni mi is, Magyarországon, és a jól előkészített, a települések számára fontos projektek egy részét abból majd tudjuk finanszírozni. Összehívtam a térség három országgyűlési képviselőjét, illetve a három polgármestert, akik érdekeltek ebben az összefogásban. Ez egy valóban nagy ívű fejlesztési program. Hogyha megvalósul, akkor talán másképpen gondolhatnak ránk azok, akik azt tervezik, hogy valahova elmenjenek majd nyaralni, kikapcsolódni, akár hazai, akár határon túli turisták. A helybéliek számára a város-rehabilitáció keretei között jobb körülményeket, jobb lehetőségeket biztosít ez a fejlesztés, turisztikai szempontból pedig intenzívebben, jobban rákerülhetünk a térképre. A tervezés időszakában vagyunk. Egyelőre valóban csak ötleteket, elképzeléseket, gondolatokat tudunk mondani. Részemről folyamatos az egyeztetés a kormányzattal és a helyi vezetőkkel arról, hogy mielőbb egy olyan épkézláb terv készüljön el, amit támogatásra méltónak találnak majd az illetékesek.
