– A tavaly nyári aszály is megerősítette bennünk, hogy a víz mekkora érték, és hogy vigyázni kell rá. Fontos a vízügyi tudatosság, amelyet ön is a zászlajára tűzött.
– Az utóbbi időszakban előtérbe került az erről való gondolkodás, azonban az emberiséggel egyidős az a tény, hogy a vízre vigyázni kell, hiszen a víz az életünk. A klímaváltozás, az öntözés szükségessége, a belvíz, az árvizek mind erre hívják fel a figyelmet. Ma már mindnyájan tudjuk, hogy alaposan fel kell készülnünk a vízhiányra, de a belvíz vagy árvíz okozta problémákra is. Vízgazdálkodási tervek, klímastratégiák, kormányzati programok szolgálják ezt a célt, de valahogy az az érzése az embernek, hogy mindig futunk az események, jelen esetben a klímaváltozás okozta jelenségek után. Folyamatos az elvárás, hogy megtartsuk a vizeinket, minél több föld öntözhető legyen, elkerüljük a belvíz okozta károkat, és emellett nyújtson a víz kikapcsolódási lehetőséget az aktív turizmus, a horgászat szerelmeseinek. És persze legyen tiszta, egészséges ivóvizünk. Sok a feladat, ezekről egyeztetünk a kormányzati szereplőkkel, a vízügyi igazgatósággal, az önkormányzatokkal, a turisztikai szervezetekkel, valamint a fásítás ügyében a rendkívül aktív Hatvanezer Fa Egyesülettel is.
– A felesleges vizet a termőterületekről el kell vezetni, ugyanakkor valahol meg kell tartani annak érdekében, hogy amikor szükség van rá, akkor öntözni lehessen. Helyi szinten milyen lépések történtek ennek érdekében?
– A közép-békési térségben az Élővíz-csatorna megtisztítása sokat jelent, ez egy elodázhatatlan kérdés. Sok olyan kisebb csatorna szeli át Békéscsaba környékét, ahol a vizet meg lehet fogni, ezeknek a tisztítása, helyenként a tulajdonosi viszonyok rendezése egy előttünk álló feladat. Ahol nagyobb mennyiségű víz van – például a Körösökben – ott pedig a folyók vízhozamához igazodó rendszert kell kiépíteni, ami sokmilliárdos, adott esetben sok tízmilliárdos projekt. Erről is készülnek tervek. Csapadékvíz-tározók, záportározók épültek a választókerület több településén, valamint azt is figyeljük, hol vannak olyan földek, amelyek szántóföldi művelésre kevéssé alkalmasak. Ha itt meg tudjuk tartani a vizet, az a talajvíz szempontjából és az öntözhetőség szempontjából is előnyt jelentene. Átalakulóban van a vízönrendelkezés, de ez nem egyik évről a másik évre lezajló folyamat. Változik a klíma – hol nagy a szárazság, hol egyszerre sok csapadék esik, egyre szélsőségesebb az időjárás. Az ehhez való alkalmazkodás egy hosszú, véget nem érő folyamat, és ebben a vízgazdálkodás kérdései is mindig adnak feladatot. Hozzá kell szoktatni magunkat arra, hogy takarékosabban bánjunk a vízzel, az öntözés racionálisabb legyen, és amikor lehet, tározókban gyűjtsük a vizet az aszályosabb időkre.
– Maradva az agrárium témájánál, hamarosan pályázhatnak a gazdák az agrártámogatásra. Mely területeken?
– A következő néhány esztendőben minden eddiginél nagyobb forrás áll majd rendelkezésre. A területalapú támogatástól kezdve, az erdősítésen keresztül a mezőgazdasági feldolgozóipari vállalkozások fejlesztéséig sokféle olyan kiírás lesz, ami akár a gazdák, akár mezőgazdasági vállalkozások számára jelenthet majd segítséget. Érdemes folyamatosan tájékozódni arról, hogy éppen milyen kiírás jelenik meg, mert nagyon széles az a portfólió, ahol van lehetőség nemzeti, vagy európai uniós forráshoz jutni.
– A fejlesztések ebben a helyzetben is folytatódnak, a napokban adtak át egy új kerékpárútszakaszt Szabadkígyósnál. Mit tudhatunk erről?
– Ez egy komplex fejlesztés abból a szempontból, hogy nemcsak a kerékpárút újult meg Újkígyós határától egészen a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyig, hanem a kastély környezetében a turisztikai attrakciók is bővültek. Ami azt jelenti, hogy megújult ez a körülbelül szűk 5 kilométernyi kerékpárútszakasz, valamint olyan turisztikai attrakciók készülnek el rövidesen, mint egy postamúzeum, egy kocsimúzeum, egy a korabeli tanyasi életet felelevenítő bemutatóterem, de lesz például állatsimogató is. Ez egy 580 millió forintos beruházás, amelynek lassan a végére érünk.
– Jelen tudásunk szerint április végéig marad fenn az árstop. A kormány megfogalmazta azt is, hogy az inflációt év végére egy számjegyűre kívánják csökkenteni.
– Az árstop intézményének a bevezetése nem piaci, hanem szociális kérdés volt. Sőt, a piac működésében zavart tud okozni egy ilyen állami beavatkozás. Nyilvánvalóan az volt a cél, hogy az alapvető élelmiszerekhez olcsóbban juthassanak hozzá az emberek. Az a szakemberek egyöntetű véleménye, hogy az árstopot csak addig szabad fenntartani – a piaci működésbe ilyen módon beavatkozni csak addig szabad –, amíg ez elkerülhetetlen. Egyre több szakember mondja, hogy az infláció csúcsát februárban elérjük, utána ez csökkeni fog. Ha pedig az csökken, akkor az árstopnak már nincsen értelme, azt a piactorzító szerepe miatt ki kell vezetni. Decemberre az inflációt a nemzeti bank, a kormány, és minden szereplő le kívánja szorítani tíz százalék alá, és erre jó esély van, hiszen látunk pozitív gazdasági folyamatokat, és természetesen a kormányzati beavatkozások is ezt szolgálják.
– A napokban egyeztetést folytatott többek között Dankó Bélával, Kálmán Tiborral, Szarvas Péterrel és Kónya Istvánnal a térség terveiről. Mely területekre terjedt ki a megbeszélés?
– Kálmán Tibor, Békés polgármestere hívott minket egyeztetésre. Hosszú ideje zajló munka az, melynek eredményeképp szeretnénk, hogy a Körösök völgyének az aktív turisztikai attrakciói erősebbek legyenek, több vendéget csalogassanak ide, illetve mi, Békés megyében élők is használhassuk ezeket a turisztikai beruházásokat. Látjuk, hogy sokan szeretnek itt Békéscsabán, az Élővíz-csatornán kajakozni – jó lenne, ha erre még több lehetőség lenne. Fontos a Körösök mentén a kerékpárutak gyarapítása, minőségének javítása, illetve olyan turisztikai pontok létrehozása is, ahol érdemes megállni, amikor arra biciklizünk, vagy a vízen evezünk. Örülnék, ha a bányatavak környékének revitalizációját is segítené ez a program, természetesen a horgászok nyugalmát, érdekeit semmiképp nem zavarva. Egyébként van egy megyéket átívelő fejlesztési koncepció, ami az aktív turizmust szolgálja. A kerékpárutak fejlesztését, bővítését támogatja, illetve azt, hogy kajakkal, kenuval az élővizeinken közlekedhessünk, szép tájainkon időzhessünk itt Békés megyében, illetve a tágabb környezetünkben is. Sok ökoturisztikai értékünk van, ezeket kívánjuk óvni, gyarapítani.
