– Benne vagyunk a koronavírus-járvány ötödik hullámában, naponta 15-17 ezer új beteget regisztrálnak, viszont kevésbé súlyosak a tünetek és kevesebben kerülnek kórházba. Mi a helyzet Békés megyében?
– Bár nagyon magas a napi megbetegedések száma, szerencsére az egészségügyi ellátórendszer kapacitását nem végletekig kizsigerelő a kórházban ápoltak, illetve a lélegeztetőgépen lévők aránya. A virológusok szerint, bár az omikron variáns sokkal gyorsabban terjed, mint a vírus bármelyik előző válfaja, de kevéssé betegít meg minket. Fontos kiemelni azt is, hogy az átoltottság folyamatosan nő, sokan megkapták már a harmadik oltást, így kisebb a súlyos megbetegedés kockázata. Békés megyében közel két éve regisztrálták az első megbetegedést, ez idő alatt – a hivatalos adatok szerint – körülbelül minden hetedik Békés megyei lakos, mintegy 48 ezer ember fertőződött meg. Ezzel az aránnyal megyénk még mindig a legkevesebb esetszámot produkálók között van. Az elmúlt két év viszonylatában, lakosságszám arányosan a harmadik legkevésbé fertőzött megye vagyunk, a jelenlegi hullámban pedig az ötödikek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene odafigyelnünk, továbbra is vigyáznunk kell magunkra és egymásra. Egyébként vannak olyan országok, ahol kötelezővé teszik a védőoltást a teljes felnőtt népesség számára, vagy a népesség egy részének, másutt pedig éppen enyhítenek. Többek között ezért is van az, hogy az oltási igazolvány érvényességi ideje meghosszabbodik: aki két oltást kapott, azok számára egyelőre május végéig marad érvényben az oltási igazolvány. Természetesen, aki felveszi a harmadik oltást is, annál folyamatosan érvényes ez az igazolvány.
– Február 1-jén életbelépett az élelmiszerár-stop. Ez már nem az első alkalom, amikor a kormány meghatározza bizonyos termék, vagy termékek maximális fogyasztói árát. Ettől még nem ugyanazok az árak az egyes boltokban.
– Az árstop azt jelenti, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej, egyes húsok, valamint az étolaj, a liszt és a kristálycukor fogyasztói árát egy-egy adott üzletnek az október 15-én ott érvényes árszintre kellett visszaállítania. Az október közepi ár pedig különböző lehetett az egyes üzletekben. Az üzemanyaggal kapcsolatban más a helyzet, ott maximálta az árat a kormány. Hogy a határidő lejárta után mi lesz, az a későbbiekben dől el.
– Mi volt a legfőbb cél ezekkel az intézkedésekkel?
– Részben az infláció megfogása. Látható, hogy nemcsak Európában, hanem szinte minden fejlett országban meglehetősen magas az infláció. Ez részben a válságnak köszönhető, részben pedig annak a bummnak, ami a válság utáni időszakra érvényes. Hozzánk hasonlóan nagyon sok országban születtek olyan döntések, amelyek a gazdaság élénkítését szolgálják. A fogyasztási kedv növekedése pedig óhatatlanul inflációs hatással jár. Fontos cél volt az is, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek a viszonylag alacsonyabb jövedelmük miatt rászorulnak arra, hogy kedvezményesebb áron vásároljanak, ezt megtehessék.
– Februárban a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjukat, a 25 év alattiaknak a napokban utalták az első adómentes fizetésüket, a gyermeket nevelők pedig most kapják vissza az elmúlt évben befizetett személyi jövedelemadót. Hány ember érintenek ezek az intézkedések, és mekkora összeget jelent ez az államháztartásnak?
– Legalább 600 milliárd forintra tehető összesen az az összeg, ami az adó-visszatérítésből fakadóan kerül vissza a családokhoz. A személyi jövedelemadó a gyermeket nevelőknek visszajár az átlagjövedelem szintjéig, ez egy kétszülős család esetében 1,6 millió forint is lehet. A 25 év alattiaknak pedig átlagosan 21 százalékkal nő a bérük csak attól, hogy a személyi jövedelemadót nem kell megfizetniük. A nyugdíjasok novemberben 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak, majd jött a nyugdíjemelés, februárban pedig a 13. havi nyugdíjat is kézhez vehetik. Ezeket nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai intézkedéseknek is tekintem, mint ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelését is. Szinte alig van olyan család, ahol ne kapnának valamilyen többletforrást annak köszönhetően, hogy – az Európai Unióban is egészen páratlan módon – 7 százalékot megközelítő gazdasági növekedésnek lehettünk tanúi az elmúlt esztendőben.
– Ön az elmúlt évben alapította meg a Közösség díjat, amellyel a választókerülete településein egy-egy közösséget, civil szervezetet díjaz. Idén is meghirdette az akciót.
– Kilenc településen egy-egy, Békéscsabán pedig öt ilyen díjat szeretnék kiosztani. Sokáig dolgoztam közösségekkel az ifiházban, majd a Csabagyöngye Kulturális Központban, és magam is több civil szervezetnek voltam vezetője vagy tagja. Tudom, milyen fontos az általuk végzett munka, akár az egyén, akár a település szempontjából. Sok olyan feladatot látnak el a civil szervezetek, amelyeket az önkormányzat vagy az állam önmagában nem tudna megoldani. Ezért úgy gondoltam, hogy a képviselői tiszteletdíjamból a legjobban dolgozó közösségeknek idén is felajánlok egy-egy díjat, egy-egy szerény elismerést. Nem én szeretném eldönteni, hogy mely szervezetek, közösségek kapják meg ezt, a döntést azokra a polgárokra bízom, akik az adott településen élnek. Online formában, illetve nyomtatott formában is lehet szavazni rájuk február végéig. Ahogy múlt évben, úgy most is márciusban szeretném majd átadni a díjakat.
