– Az idei utolsó közgyűlés előtt találkozóra hívta a békéscsabai képviselőket és hivatali vezetőket. Mi volt a célja ennek a találkozónak?
– Évekkel ezelőtt „találtam ki”, hogy beszélgetésre invitálom a csabai képviselő-testület tagjait és a hivatal vezetőit. A választókerület polgármestereivel rendszeresen egyeztetünk a települések ügyes-bajos dolgairól, de úgy érzem, célszerű nem hivatalos keretek között beszélgetni a képviselőkkel. Ez a fórum a tiszteletem jele is a mindenkori hivatalban lévő önkormányzati képviselők felé. Ilyen egyeztetési platform máshol tudtommal nem működik. Ezúttal többek között a Versenyképes Járások Programról, a 2025-ös központi költségvetés tervezetéről, a Békéscsabán és vonzáskörzetében megvalósítani tervezett nagyberuházásokról és néhány jogszabály módosításának szükségességéről tárgyaltunk. A képviselők örömmel fogadták a kezdeményezésemet, tavasszal folytatjuk.
– A Csabagyöngye Kulturális Központ a Csabai Pálinka Klubbal karöltve a közelmúltban rendezte meg a XI. Csabagyöngye Nemzetközi Pálinka, Párlat és Borversenyt, amelynek egyik célja a pálinka, mint Hungarikum népszerűsítése volt. Ön több szálon is kapcsolódik a rendezvényhez. Melyek ezek?
– Tizenkét évvel ezelőtt egy baráti beszélgetésen fogalmazódott meg, hogy jó lenne egy olyan közösséget létrehozni, amelyben a pálinka készítésével kapcsolatos tudást, tapasztalatokat adhatnák át egymásnak a tagok. Lényegében ebből a gondolatból született meg a Békéscsabai Pálinka Klub, amelynek magam is alapítója voltam. A klub a Csabagyöngye Kulturális Központban lelt otthonra, itt tartja azóta is az összejöveteleit. Ezért volt kézenfekvő, hogy a Csabagyöngyével közösen hirdesse meg évről évre a pálinkaversenyét, amely most első alkalommal vált nemzetközivé. Idén hármas jubileum kötődik a Csabagyöngye szőlőhöz. Egyrészt 190 éve született Stark Adolf, a Csabagyöngye szőlő nemesítője. Másrészt ebben az évben volt a 120. évfordulója annak, hogy a Csabagyöngye szőlő önálló fajtaként ismertté vált. Ehhez a fajtához kapcsolódik a 140 éve született Kocsis Pál munkássága, aki a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlő keresztezésével alkotta meg az Irsai Olivér fajtát. A Csabagyöngye szőlő fontos gasztrokulturális kincsünk, éppúgy, mint a csabai kolbász, csak a szőlőre épülő marketinget, az ebben rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki. Stark Adolf ugyanis olyan szőlőfajtát adott a világnak, amelyből számos kiváló és kedvelt fajtát nemesítettek. A Csabagyöngye önmagában is óriási értéket képvisel, hiszen a világon a legkorábban érő fajta, ami kiváló pálinka alapanyag, és jó bor is készíthető belőle. Erre mutatott rá a borverseny, ahol a nagydíjat egy Csabagyöngyéből készült bor nyerte el.
– Mit szól ahhoz, hogy idén már 500 minta érkezett be a megmérettetésre?
– Az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a nevezők száma, de idén azzal, hogy nemzetközi párlatversenyt hirdettek a szervezők, kinyílt egy kapu. Erdélyből és a Partiumból sok mintát küldtek. Azt fontos megjegyezni, hogy a pálinka elkésztésének szigorú követelményei vannak. A Hungarikumok között az első a pálinka, ami csak akkor kaphatja ezt a nevet, ha Magyarországon termett és Magyarországon feldolgozott gyümölcsből készül. Minden más párlat, ami vagy nem gyümölcsből, vagy nem itthon termett gyümölcsből készül, nem nevezhető pálinkának. Ebben a térségben, a Viharsarokban koncentráltan vannak jelen a külföldi versenyeken is sikeresen szereplő, elismert kereskedelmi főzdék, de a bérfőzők jelentős része is kiemelkedő szakmai tudással rendelkezik. Talán ez is az oka, hogy a pálinkaversenyekre egyre több nevezés érkezik, és a minőségben az elmúlt tíz évben szinte robbanásszerű a fejlődés.
– Advent van, ilyenkor sokan és sokféleképpen igyekeznek segíteni azoknak, akik nehezebb körülmények között élnek, ön több akcióban részt vett. Békéscsabán az önkormányzat és civil szervezetek is törekednek arra, hogy ez az odafigyelés, ez a törődés ne csak az ünnepekre korlátozódjon. Milyen jó gyakorlatokkal találkozott e tekintetben?
– Karácsony közeledtével jobban fókuszba kerülnek azok a kezdeményezések és azok a szervezetek, amelyek valamilyen karitatív tevékenységet folytatnak. Ez a segítő szándék azonban nemcsak az év végére korlátozódik, hiszen évközben is számos kezdeményezésről, adománygyűjtési akcióról hallunk. Az ünnep közeledtével természetes, hogy a karácsonyhoz kapcsolódó akciók erősödnek fel. Bízom benne, hogy az olyan kezdeményezések, mint amilyet a Körösvidék Alapítvány indított a Csabagyöngye Kulturális Központtal, a Békéscsabai Médiacentrummal és a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-vel, vagy a Bonnyai Sándor által hagyományosan szervezett Karácsonyi Angyalok adománygyűjtés sok család számára teszi szebbé az ünnepet. Magam is teszek évről évre felajánlást, más csendes adományozások mellett százezer forint értékű fenyőfa vásárlási utalvánnyal segítem a nehéz sorsú békéscsabaiakat. Az utalványokat a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársai segítségével juttatjuk el az érintetteknek. Idén tizenöt családnak tudunk segíteni abban, hogy az ünnep örömét a karácsonyfa mellett élhessék meg.
