Herczeg Tamás: Csabán remek gimnáziumok, szakképző helyek és technikumok vannak

2024. március 12. 12:54 | Mikóczy Erika

A szakképzéssel kapcsolatban szólalt fel az Országgyűlésben Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, akivel ezúttal erről, a köznevelési intézmények helyzetéről, a Közösség díjról, valamint a békéscsabai alpolgármester-választásról beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában Csiffáry Zsuzsanna műsorvezető.

– A Békéscsabai Szakképzési Centrumról és a szakképzés fontosságáról beszélt március elején az Országgyűlésben. Mi volt a parlamenti felszólalásának a lényege?

– Szerettem volna részletesebben beszélni a szakmai képzésekről, a munkanélküliségről, a munkahelyteremtésről, de meghatározott az időkeret, így leginkább valóban a szakképzési centrumra fókuszáltam, amely 2015 óta működik Békéscsabán a jelenlegi formában. A városban széles a középfokú oktatási paletta, vannak gimnáziumaink, szakképző intézményeink, technikumaink – ez kellő lehetőséget biztosít a környéken élő, vagy akár a messzebbről jövő diákok számára is arra, hogy megfelelő tudást szerezzenek. A gimnáziumaink közül kettő a legjobb százban található. A szakképzés pedig számos, piacképes lehetőséget kínál, tehát az oktatás tekintetében, Békéscsabán jól állunk. Ha az elmúlt 5-8 év tendenciáit nézzük, az is látható, hogy Békés vármegyében kevesebb a 25 év alatti munkanélküliek és álláskeresők száma; ez annak is köszönhető, hogy olyan szakmákat szereznek a fiatalok, amelyekre igény van. Figyelembe véve az adatokat, bátran mondhatjuk, hogy az első öt között van országos szinten a Békéscsabai Szakképzési Centrum. Szintén érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan szakok, amelyekről a jelentkezők több mint 90 százalékát felveszik a felsőoktatási intézményekbe. A Közgében pedig ez az adat ennél is kimagaslóbb: a hasonló intézmények között a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium a negyedik a top százas ranglistán.

 

 

– Szintén a közelmúltban egyeztetett igazgatókkal, intézményvezetőkkel a köznevelési intézmények helyzetéről. Miről volt szó az egyeztetéseken?

– Régóta folynak ezek a párbeszédek. A korábbi években is számos alkalommal ültem le részben az intézményvezetőkkel, részben oktatókkal, tanítókkal, tanárokkal beszélgetni arról, hogy mi a helyzet a köznevelési intézményeinkben, szakképző intézményeinkben – most is ez történt. Néhány hete az általános iskolák helyzetéről egyeztettünk, a napokban pedig a gimnáziumok, valamint a szakképzési centrum tagintézményeinek igazgatóival beszélgettünk. Ezeknél a kerekasztal-beszélgetéseknél most meghatározó volt a béremelés kérdésköre. Természetes elvárást kielégítő döntés volt az, amely alapján jelentősen nőtt a köznevelési intézményekben, a szakképzésben dolgozó oktatók, tanítók, tanárok bére. Ellenben sokszor mondjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, most is volt néhány dolog, amin ha tudunk finomítani, akkor talán még igazságosabb, hatékonyabb lehet a béremelés. Javaslatként hangzott el, hogy ha az intézményvezetők nagyobb mozgásteret kapnának a béremelések differenciálására, az tovább segítené a bérrendezést. Ez a következő évben esedékes béremelésnél mindenképpen figyelembe veendő, miképpen az is, hogy a tanárok, tanítók továbbtanulásával, képzésével kapcsolatos feltételrendszert hogyan alakítsuk egy kicsit kedvezőbben a pedagógusok számára. Fontos továbbá az is, hogy a pedagógiai munkát segítő kollégák helyzetét a mostanihoz képest jobban rendezzük. 

 

– Ismét lehetőségük van a civil szervezeteknek arra, hogy elnyerjék az ön által alapított Közösség díjat. Mi ennek a módja? 

– Négy éve hoztam létre a díjat, mert az életünket a család és a munkahely mellett jó esetben a közösségek is meghatározzák: a civil szervezetek, csoportok, klubok, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezetek. Ha ezek jól működnek, akkor pozitív hatással vannak a tagokra, a szélesebb közösségre, vagy adott esetben például segítséget nyújtanak azoknak, akik ezt igénylik. Jobb az életminőségünk, ha egy-egy közösséghez tartozhatunk amely szabadidős tevékenységet, kikapcsolódást, társaságot, barátságokat biztosít. Úgy gondoltam, hogy valamilyen formában szeretném elismerni a munkájukat, ezért hoztam létre a Közösség díjat. Békéscsabán, a választókerületem további településein, illetve Pusztaföldváron – ahol a gyerekkoromat töltöttem – tehetnek javaslatot a helyben élők arra, hogy mely helyi közösség kapja a díjat. A szavazás lezárulta után, néhány héten belül adom át külön-külön, településenként a díjat, ami egy plakettel és a képviselői tiszteletdíjamból fölajánlott támogatással jár.

 

– Békéscsabán március 8-án új alpolgármestert választott a testület. Hogyan értékeli ezt? 

– Ezzel a döntéssel helyreállt az önkormányzatnál a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) szerinti rend. Hanó Miklós alpolgármester úr tavaly szeptemberi sajnálatos halála után az SZMSZ-ben előírt három helyett két alpolgármester volt Békéscsabán. Múlt év végén volt egy próbálkozás, de akkor nem sikerült új alpolgármestert választatni. A mostani soron kívüli közgyűlésen viszont megválasztották a képviselők Paláncz Györgyöt, a Közgé igazgatóját, aki eddig oktatási tanácsnoka volt a testületnek. Azt remélem ettől a döntéstől, hogy a továbbiakban még hatékonyabb és eredményesebb munkát tud majd végezni a testület.

További programok »

Itthon

Vona Gábor: Magyar Péternek szüksége lesz fékekre

Békéscsabára látogatott Vona Gábor pártelnök és Pekárné Farkas Emese alelnök a Második Reformkor (2RK) országjáró körútja kapcsán. A magát a politikai centrumba pozicionáló szervezet vezetőivel a helyszínen beszélgettünk a párt programjáról, jövőképükről és  többek között a Magyar Péter-jelenségről.
10:36
FEL