– Június 18-án szűnt meg a veszélyhelyzet. Ez mivel járt?
– Valóban megszűnt az egészségügyi veszélyhelyzet, de ez nem jelenti azt, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés minden elemét fel kellene adni – épp ellenkezőleg. Továbbra is óvatosságra van szükség, a kormányzat mellett álló szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik, hogyan alakulnak a járvány mutatói. Jelenleg egy paradox helyzetet látunk, Közép-Európában, Magyarországon is nagymértékben csökken a megbetegedések és a halálozások száma. Világméretben azonban ez a korábbinál nagyobb ütemben nő. Magyarország a járványban jól vizsgázott, de az óvatosságra szükség van. Egyrészt a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben továbbra is kötelező a maszk viselése, az orr és a száj eltakarása. 500 főnél nagyobb látogatottságú rendezvények augusztus 15-éig nem tarthatók. Az idősek otthonaiban a látogatási tilalmat feloldották, de csak bizonyos keretek között lehet látogatni a bent élőket. Maradtak tehát korlátozások, de az élet nagyrészt visszatért a régi kerékvágásba. A foglalkozási adatok szerint sok munkahelyet sikerült megtartani, és növekvő számokat látunk a tekintetben is, hogy hányan kerülnek vissza ismét a munkaerő-piacra.
– Melyek az újranyitás főbb tapasztalatai eddig? Beváltak az elképzelések?
– Úgy tűnik, igen. Országos szinten már hosszú ideje tíz alatt van naponta az új megbetegedések száma, egyre nő a gyógyultak, csökken az aktív betegek aránya. Ezért azt mondhatjuk, hogy a mi térségünkben jól alakulnak a mutatók. Azok a könnyítések, amelyek lehetővé teszik, hogy a hétköznapi élet, akár a szociális kapcsolataink terén, akár a munka világában élénküljön, nem eredményezték azt, hogy a betegek száma nőjön. Egyébként pedig szinte mindenhonnan azt halljuk, hogy ha jönne a járványban egy második hullám, az egészségügyi rendszer – a mostani tapasztalatok alapján, az új eszközökkel felszerelve – készen álla betegek fogadására. Gőzerővel folyik a kutatás a védőoltás előállítására, másrészt pedig biztatóak az eredmények a gyógyszeres kezeléseket illetően is. A szakemberek azt mondják, hogy nálunk jól keretek között tartható lesz egy esetleges második hullám. Mindenesetre most jó érzés látni, hogy visszatért az élet a településekre, ott vannak az emberek a köztereken, utcákon, újra találkozhatnak a közösségek – de ettől függetlenül vigyáznunk kell.
– Sokan várták már, hogy újra kinyissanak a kulturális intézmények. Milyen feltételekkel működhetnek ezek?
– Van egy ajánlás, ami mindnyájunkra vonatkozik. A szociális távolságtartás szabályait be kell tartani, főként a zárt terekben. Azt már megszoktuk, hogy ha például vásárolunk, továbbra is legalább másfél méteres távolságot kell tartanunk egymástól. A közösségek elkezdtek újra működni, de ott is igyekeznek betartani azt, hogy akik nem egy háztartásban élnek, azok ne közvetlenül egymás mellett üljenek. Törekednünk kell arra, hogy ahol vagyunk, amerre járunk, vigyázzunk magunkra és lehetőség szerint azokra is, akik a környezetünkben vannak.
– Augusztus 15-éig nem lehet tartani 500 fő feletti rendezvényeket. Mennyire reális, hogy augusztus 20-át már a megszokott formában ünnepelhetjük majd?
– Hogy augusztus 15-e után mi lesz, arról nem tudok még konkrétumot mondani, ha újra gócpontok alakulnak ki, az akár minden tervet felboríthat. Ezért is van az, hogy az egészségügyi veszélyhelyzeti jogi státusz ugyan megszűnt, de készenléti állapot van, hogyha nem a vártak szerint alakul a dolog, akkor az is lehet, hogy további szigorítások lesznek. Minden attól függ, hogyan alakul a járvány terjedése. Reményeink szerint augusztus közepére minden korlátozást meg lehet szüntetni, és akkor az augusztus 20-ai rendezvényeket is megtarthatjuk.
– Fontos a gazdaság élénkítése, ma már a munkanélküliség tekintetében javulnak a mutatók. A szakemberek a 2008-2009-es válsághoz hasonlítják a mostani, a járvány miatt kialakult helyzetet. A parlamentben hogyan látják a gazdaság helyzetét?
– Más a 2008-2009-es válsághoz képest a stratégia, az a gyógymód, amivel a mostani kormányzat igyekszik orvosolni a bajokat. Akkor nagyon sok féle megszorítás volt, részben elvonták a lakossági jövedelmeket, részben pedig növelték az adókat. Most szerte a világban egy másik féle módszert próbálnak alkalmazni a kormányzatok, ez pedig a gazdaságélénkítés. Forrásokat próbálnak biztosítani akár az államháztartás hiányának a növekedése mellett is. Az Európai Unió is egy nagy gazdasági helyreállítási csomagban gondolkodik, több területre juthat majd forrás, ami azt eredményezheti, hogy rövidebb idő alatt tud majd kilábalni a gazdaság abból a válságból, amibe a járvány miatt került. Az látszik, hogy az egészségügyi ellátórendszerre, a védekezésre, illetve a gazdaság helyreállítására nagyjából a bruttó nemzeti termék mintegy 20 százalékát fordítja a kormányzat.
– Békés megyében hogyan alakultak az utóbbi időben a foglalkoztatás mutatói?
– Itt is javuló adatokkal találkozunk. Az is látszik, hogy sok megyei kis- és középvállalkozás, de nagyobb vállalat is igénybe veszi azokat az állami támogatásokat, amelyekkel korábban munkahelyeket tudtak megtartani, most pedig munkahelyeket tudnak teremteni.
– Terveznek-e újabb programokat a gazdaságvédelmi akciótervben?
– Ha a gazdasági szereplőknél több forrás marad, azzal szabadabban tudnak gazdálkodni, akár fejleszteni is tudnak. A szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékpontos csökkentése például ezt szolgálja. Bár az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnt, de azok a kedvezmények, amelyek a vállalkozóknak is jártak (például különböző határidők tekintetében) részben megmaradnak, illetve például a hiteltörlesztési moratórium is ez év végéig él. Másrészt a munkahelyek megtartására és új munkahelyek teremtésére konkrét, vissza nem térítendő támogatásokat is biztosít a kormányzat.
– Az Országgyűlés folyamatosan dolgozik. Néhány napja döntöttek arról, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal munkáltatói kérelem alapján engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén a munkaidőkeretet, vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. Pontosan mit jelent ez?
– Lesznek vállalkozói szándékok és munkáltatói szándékok, amikor a 24 hónapos munkaidőkeret alkalmazását fogják kérni. Annak elbírálása kerül ide, a Békés Megyei Kormányhivatalba, ez a kormányhivatal fog dönteni az összes ilyen kérelemről. Nyilván a munkáltató a munkavállalókkal egyeztet majd erről. Ennek a részletszabályai kidolgozás alatt vannak. Mindnyájan azt szeretnénk, hogy minél kevesebb legyen a munkanélküli. Másrészt azt is szeretnénk, hogy növekedjenek a bérek. Ehhez befektetések kellenek, befektetők kellenek, vállalkozások terebélyesedése kell. Az kell, hogy minél több embert foglalkoztassanak azok, akik a maguk tőkéjét arra szánják, hogy munkahelyet hoznak létre. A munkaidőnek 24 hónap átlagában heti 40 órára kell kijönnie, de nem azonos ütemben való foglalkoztatásról van szó. A munkaidőkeretet, ha ez indokolt, a munkáltató fogja kérni, és annak az elbírálása lesz majd Békéscsabán, a Békés Megyei Kormányhivatalban.
– A hazai turizmus élénkítése jelen pillanatban kiemelt cél. Mivel tudják ezt elérni?
– A hazai turizmus élénkítése azért fontos, mert a nemzetgazdaságban előállított javaknak a turizmus által produkált aránya 10 százalék körüli. Ez óriási összeg, ráadásul nagyon sokan dolgoznak a turizmusban. Amikor a turizmus térdre roskadt a járvány miatt, nagyon sokan váltak munkanélkülivé. Fontos, hogy ez az ágazat talpra álljon, és ismét jól tudjon működni. Látjuk, hogy a magyar társadalom egy jelentős része óvatosabban gondolkodik a tekintetben, hogy hová menjen nyaralni. Sokan úgy gondolják, hogyha lesz erre forrásuk és idejük, akkor Magyarországon nyaralnak. Vélhetően ugyanezt gondolják a franciák, a kínaiak, az amerikaiak a saját hazájukkal kapcsolatban. Magyarul, hogy a belföldi turizmusra kell számítani, a belföldi turizmust kell élénkíteni, ennek a vonzerejét kell növelni. Egyrészt azért kell a turizmust támogatni tehát, mert sok embernek ad munkát, másrészt pedig azért, hogy akik szeretnének elmenni, pihenni, üdülni, nyaralni, kikapcsolódni, azok Magyarországon megtehessék ezt.
